Andrássy család (csíkszentkirályi és krasznahorkai)

bélyegkép|A krasznahorkai vár római katolikus kápolnája, ahol a gróf Andrássy család patrónája, a Krasznahorkai Fekete Madonna képe függ. A csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy család egy régi erdélyi székely származású magyar főnemesi család.

Ahogyan származásuk rávilágít: a család kezdetben, a 16. században még csak az Erdélyi Fejedelemség területén gyakorolt politikai és gazdasági befolyást. A 17. században emelkedtek be a Magyar Királyság főnemesei közé, ekkoriban még csak Felső-Magyarország területén voltak birtokaik. A 19–20. században külpolitikai tevékenységük és előkelő házasságaik révén Európa-szerte ismertek lettek. Az Andrássyak történelmi szerepe, kastélyépítészete és műgyűjteménye napjainkban is jelen van a közemlékezetben.

A család ma élő férfiági leszármazottai Kanadában, Montréalban élnek.

A család története (16–21. század) bélyegkép|A báró, majd gróf Andrássy család méltán híres ősgalériája a betléri kastélyban. bélyegkép|Báró Andrássy Istvánné báró Serédy Zsófia természetes úton mumifikálódott holtteste jelenleg is megtekinthető a betléri múzeumban. A 16. század első felében az Andrássyak ősi fészke a székelyföldi Csíkszékben volt, ahol Szentkirályon éltek, reformátusok voltak. Az eddigi régészeti kutatások alapján a falu területén belül két kúriával is rendelkeztek: az egyik az Olt-folyó túlsó partján, a Poklondfalva nevű falunegyedben; a másik pedig az Olt-folyón átvezető híd közelében volt.Botár István: Középkori udvarházak Csíkban. I. Kutatási helyzetkép. In: Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve IX. Csíki Székely Múzeum, Csíkszereda, 2013. 41–44. Első – történeti források által igazolt – ismert ősük szentkirályi Andrássy Márton volt, aki katonai szolgálatai révén tett szert politikai befolyásra; fia, szentkirályi Andrássy Péter csík- és gyergyószéki királybíró volt. Szolgálatukat és hűségüket jutalmazva Szapolyai János Zsigmond erdélyi fejedelem 1569 novemberében két adománylevél által nekik adományozta a szentimrei jószágot, valamint a szentkirályi és szentsimoni részjószágokat.Szabó Károly: Az Andrássy család 1569-diki csíki adományleveléről. In: Szabó Károly: A régi székelység. Székely történelmi és jogi tanulmányok. Stein János M. K. Egyetemi Könyvkereskedése, Kolozsvár, 1890. 1–30. Szapolyai János Zsigmond halála után belviszály alakult ki Báthory István és Bekes Gáspár között, amelyet végül az 1575-ös kerelőszentpáli csata döntött el: megtorlásképp a győztes fél, Báthory István egykori ellenfele, Bekes Gáspár támogatóit fej- és jószágvesztésre ítélte – így az Andrássyakat is. Péter és családja ekkor politikai menekültként érkezett a Magyar Királyságba.Vay Sándor: Az Andrássyak. Nemzeti Örökség Kiadó, Budapest, 2012. 10–12. A kiadás Borovszky Samu: „Magyarország vármegyéi és városai” című műve Gömör-Kishont vármegyei kötete (1903) „Az Andrássyak” fejezetének felhasználásával készült.A családi elbeszélés szerint sátoros cigányoknak beöltözve menekültek el. Lásd Vay Sándor: Az Andrássyak. Nemzeti Örökség Kiadó, Budapest, 2012. 11. Rudolf német-római császár és magyar király 1578. július 21-én a krasznahorkai várkapitányság vezetésével bízta meg Pétert, aki ezt vállalva családjával beköltözhetett a „büszke várba”, de a vár és a hozzátartozó uradalom ekkor még nem volt a saját, örökös tulajdonuk. Péter leszármazottai nemzedékről nemzedékre, fokozatosan gyarapították javaikat, növelték tekintélyüket. Unokája, Andrássy Mátyás például a Monoky Annával kötött házassága révén jutott hozzá a monoki, a csetneki és a somoskői uradalmakhoz.Pozsonyi István: Adalékok az Andrássyakról. In: Galambos Sándor–Kujbusné Mecsei Éva (szerk.): Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv XVII. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltára, Nyíregyháza, 2006. 429. Élete alkonyán III. Ferdinánd német-római császár és magyar király végleg neki és családjának adományozta a krasznahorkai várat és uradalmat, amelynek része volt többek között Betlér is.MNL OL A 57 – Magyar Kancelláriai Levéltár – Libri regii – 9. kötet - 479. oldal; (MNL OL E 227 – Magyar Kamara Archivuma – Libri donationum - 7. kötet – 324. oldal) Fiuk, Andrássy Miklós, Gömör vármegye főispánjaMNL OL A 57 – Magyar Kancelláriai Levéltár – Libri regii – 16. kötet – 81. oldal volt az, aki áttért a római katolikus hitre, és akit szolgálataiért Lipót német-római császár és magyar király Bécsben, 1676. február 15-én bárói rangra emelt.MNL OL A 57 – Magyar Kancelláriai Levéltár – Libri regii – 16. kötet – 81−84. oldal Miklós halálát követően a család két nagy ágra szakadt: az idősebbik „betléri” főágra és az ifjabbik „monoki” vagy „hosszúréti” oldalágra. A két ág közösen tulajdonolta a krasznahorkai várat, ám egymástól különállva élt és működött.

A betléri főág története bélyegkép|Idősebb gróf Andrássy Gyula, a „szép akasztott ember” egész alakos portréja. A család ezen ágát báró Andrássy István alapította, aki mint Gömör vármegye főispánja és mint a betléri kastély építtetője volt ismeretes. A közemlékezetben neve a Jókai Mór által írt A lőcsei fehérasszony című regény által maradt fenn. A kuruc mozgalomban vállalt részvételéért József német-római császár és magyar király egy Bécsben, 1710. június 21-én kelt oklevél értelmében megkegyelmezett neki,MNL OL A 57 – Magyar Kancelláriai Levéltár – Libri regii – 28. kötet – 368−370. oldal és azt követően hű királypárti maradt mind ő, mind leszármazottai. Felesége báró Serédy Zsófia volt, akinek természetesen mumifikálódott holtteste a betléri kastély múzeumának látványossága.Dr. Csucsomi (Maurer Artúr): A csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy nemzetség története. Méry Ratio, Somorja, 2005. 39–41. és Vay Sándor: Az Andrássyak. Nemzeti Örökség Kiadó, Budapest, 2012. 23–26. Az 1960-as években Jozef Novák a Vlastivedný časopis című folyóiratban felvetette a mumifikálódott holttest valódi személyazonosságának kérdését, amely a 2010-es években ismét felvetődött. 2016 nyarán a Zsófia – Krasznahorka úrnője című kiállítás megnyitóján Silvia Bodoriková, a pozsonyi Comenius Egyetem Antropológiai Tanszékének igazgatóhelyettese kijelentette, hogy a feltételezésekkel ellentétben valóban Serédy Zsófiáé lehet a holttest.Zsófia, Krasznahorka úrnője – kiállítás a betléri kastélyban. Gömörilap, 2016. június 10. Közös fiukat, báró Andrássy Ferencet a család vallási hagyományai miatt érdemes megemlíteni: ő rendelte meg a Krasznahorkai Fekete Madonna című kegyképet, amelynek alakját a család patrónájaként tisztelt.Fábián Gergely: Megújult a krasznahorkai várkápolna oltárképe, a Fekete Madonna. „Ma7” oldalán 2021. december 18. ma7.sk (Utolsó letöltés: 2023. március 23.) Fia, báró Andrássy Károly tábornok volt, akit Mária Terézia német-római császárnő és magyar királynő egy Bécsben, 1779. december 17-én kelt adománylevéllel grófi rangra emelt.MNL OL A 57 – Magyar Kancelláriai Levéltár – Libri regii – 51. kötet – 122. oldal A rangemelésben csak a betléri főág osztozott, azaz nem terjedt ki a monoki oldalágra.A monoki oldalág a betléri főághoz képest jóval hamarabb nyert grófi címet magának. Unokája, gróf Andrássy Károly a gróf Szapáry Etelkával kötött házassága révén jutott hozzá a szécsiszigeti uradalomhoz – így a szécsiszigeti és letenyei Szapáry–Andrássy-kastélyokhoz is –, amellyel a család még előnyösebb anyagi helyzetbe került.Donatello, Claude André−Cseh Géza−Pozsonyi József: A muraszombati, szécsiszigeti és szapári Szapáry család története. Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága, Debrecen, 2007. 57. Három fiúgyermekük után további három nagy ágat különböztetünk meg egymástól: a betléri főágat, a tőketerebesi oldalágat és a homonnai oldalágat.

A betléri főág betléri főágának alapítója gróf Andrássy Manó volt, aki átépíttette a betléri kastélyt és megépíttette a parnói kastélyt. Gyakran hivatkoznak rá „vasgrófként”, mert a Gömör vármegyei vasbányáinak fejlesztésével megkétszerezte azok éves bevételét.Vay Sándor: Az Andrássyak. Nemzeti Örökség Kiadó, Budapest, 2012. 36–40. Az ő háziorvosa volt dr. Maurer Artúr, akinek hozzáférést engedélyezett a családi levéltárhoz, és aki – Dr. Csucsomi álnéven – megírta a család történetét. Fia, gróf Andrássy Géza a sportéletet szolgálta: igyekezett népszerűsíteni és kiszélesíteni az ország sportolási lehetőségeit; így hozta be az országba a lovaspólót mint sportágat.Vay Sándor: Az Andrássyak. Nemzeti Örökség Kiadó, Budapest, 2012. 67–70. Ivanics György: Andrássy Géza, 1856–1938). Professio Kiadó, 2022. Két gyermeke volt, gróf Andrássy Mária „Marica” és gróf Andrássy Manó. Lánya a Liechtenstein hercegi családba házasodott be, s így az Andrássyak a magyar főnemesek közül egyedülálló módon rokoni kapcsolatba kerültek a Habsburg uralkodócsaláddal is.Főúri nász. Székely Nemzet, 1906. május 30., 24. évfolyam, 81. szám. 3. A második világháború idején e házasság révén költözött ki a betléri főág többi tagja a liechtensteini Vaduzba.Gróf Andrássy Ilona (1917–1990) kivételével. Erdős Kristóf: Andrássy Ilona grófnő élete (1917–1990). In: Csóka Gáspár (szerk.): Magyar egyháztörténeti vázlatok. Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, Budapest, 2016. 96. Az ág végül férfiágon kihalt (†1997).

A tőketerebesi oldalág alapítója idősebb gróf Andrássy Gyula volt, aki a családot Európa-szerte ismertté tette: a „szép akasztott ember” jelentős szerepet játszott a kiegyezésben, majd az Osztrák–Magyar Monarchia első miniszterelnökeként elhozta a boldog békeidőket Magyarországon. Mint miniszterelnök megszerezte a mindenkori magyar kormány számára az őgróf Pallavicini családtól a Sándor-palota tulajdonjogát, amelynek családjával első lakói voltak. Érdekesség, hogy feltehetőleg az ő családja ekkor alkalmazta házi cukrászként Dobos C. Józsefet, a hungarikumnak számító dobostorta atyját. Politikai munkásságát elismerve kortársai 1886-ban Budapest egyik sugárútját róla nevezték el Andrássy útnak. Az Erzsébet osztrák császárné és magyar királynéval folytatott intim, bizalmi kapcsolata jeléül felépítette a tiszadobi kastélyt – a kettejük között feltételezett romantikus viszony miattEgyes elméletek szerint Mária Valéria osztrák főhercegnő és magyar hercegnő édesapja nem Ferenc József osztrák császár és magyar király volt, hanem idősebb gróf Andrássy Gyula. Wéber Anikó: Tévhitek Erzsébet királynéról – Mennyi az igazság bennük? Képmás - online magazin, 2022. október 13. mindmáig népszerű történelmi alak. Úgy tartják, hogy Benke Rózával is szerelmi viszonya volt, s e kapcsolatból született törvénytelen lánygyermekként Feszty Árpádné Jókai Róza festőművész.Kulcsár Adorján (szerk.): Jókai Mór levelezése (1833–1859). Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971. 446, 459. Az idősebb gróf Andrássy Gyula által vallott politikai szabadelvűség a tőketerebesi oldalág politikai nyitottságában folytatódott. Fia, ifjabb gróf Andrássy Gyula a Magyar Társadalomtudományi Társaság elnöke volt és ő dolgozta ki a kultúrfölény-elméletet is.Nagy László: Az „ifjabb” Andrássy Ifj. gr. Andrássy Gyula politikai, tudományos és kulturális tevékenységének fő irányelvei. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest, 2014. 196–199. A budai Duna-parti Andrássy-palotában megbízására Rippl-Rónai József egyedi berendezést tervezett, alkotott. Bátyja, gróf Andrássy Tivadar halála után, aki az Osztrák-Magyar Monarchia bel-, majd külügyminisztere volt, a megözvegyült, gróf Zichy Eleonórát – a Krasznahorka büszke vára című 1906-os dal szerzőjét vette feleségül. A grófnő első házasságból született négy lány közül kiemelkedik gróf Károlyi Mihályné gróf Andrássy Katinka miniszterelnökné, „a vörös grófnő”. A lányok forrásértékű naplóik, levelezéseik miatt ismertek.Andrássy Gyuláné Zichy Eleonóra: Napló 1917-1922. Szépműves Könyvek, Budapest, 2018.; Detre Józsefné (szerk.): Pallavicini-Andrássy Borbála kitelepítési és 1956-os naplója. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1990.; Károlyi Mihályné: Együtt a forradalomban. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2011.; Károlyi Mihályné: Együtt a száműzetésben. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2011.;