Jurij Valentyinovics Knorozov (Harkov, 1922. november 19. – Szentpétervár, 1999. március 31.), , orosz származású szovjetnyelvész, etnográfus, majakutató, aki döntő szerepet játszott a maja írás megfejtésében.

Élete Egy kis faluban született Harkov, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság akkori fővárosa közelében. Szülei orosz értelmiségiek voltak.

Iskolai tanulmányai során nehezen kezelhető, excentrikus diák volt, többször fenyegette a kicsapás veszélye. Egyes tárgyakban azonban kimutatkozott rendkívüli tehetsége. Jól hegedült, romantikus verseket írt és szépen, pontosan rajzolt.

1940-ben, 17 éves korában Moszkvába utazott, ahol megkezdte tanulmányait a Moszkvai Állami Egyetem előző évben indított etnológiai szakán, ahol az egyiptológiára szakosodott. Tanulmányait azonban hamarosan megszakította a második világháború, amelyben 1943–1945 között a tüzérségnél szolgált.

1945 májusában a lerombolt Berlinben a Porosz Állami Könyvtár épületéből elhozott egy ritka könyvet, ami az akkor ismert mindhárom maja kódex másolatát tartalmazta. Ezt magával vitte Moszkvába, ahol a kötet későbbi maja tanulmányainak alapjául szolgált.

A háború után Knorozov folytatta egyetemi tanulmányait, az egyiptológia mellett tanulmányozta a sinológiát, a középkori japán és arab irodalmat is. Különösen érdeklődött a régi írásrendszerek, az egyiptomi hieroglifák iránt.

Még egyetemi hallgatóként munkát kapott a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Mikluho-Makláj 19. századi orosz néprajztudósról elnevezett néprajzi és antropológiai intézetében. Tanulmányai keretében hosszabb tudományos kutató utakat tett az akkori szovjet Közép-Ázsia területein.

bélyegkép|jobbra|260px|Lap Diego de Landa könyvéből Relación de las Cosas de Yucatán (1853, Brasseur de Bourbourg kiadása)

Maja kutatásai 1947-ben egyetemi disszertációját Diego de Landa 16. századi spanyol püspök maja ábécéjéről írta. A püspök, aki annak idején minden számára elérhető maja kódexet megsemmisíttetett, hangzás alapján megpróbált összeállítani egy maja ábécét, amikor Madridban bíróság elé állították. A munka azonban nem vitt közelebb a maja írás megfejtéséhez.

1952-ben Knorozov kiadott egy később döntő fordulatnak bizonyuló tanulmányt az ősi közép-amerikai írásokról. Ennek fő mondanivalója az volt, hogy az egyiptomi hieroglifákhoz és a mezopotámiai ékíráshoz hasonlóan a maja írás is tartalmaz fonetikus jeleket. Ebben az időben a nemzetközi majakutatás vezető alakja J. Eric S. Thompson volt, aki szerint a maja írás kizárólag képírás, csak ideografikus jeleket tartalmaz. (Korábban Benjamin Lee Whorf is javasolta a maja hierogflifák hasonló feloldását, de elmélete sok más nyilvánvaló hibát is tartalmazott és ezért feledésbe merült.)

Knorozov fő felismerése az volt, hogy Diego de Landa ábécéje nem betűket, hanem szótagokat tartalmaz. Amikor ugyanis a püspök maja segítőjével például azonosíttatni akarta a „b” betűt, akkor azt kiejtve „bé”-nek mondta, ezért a maja tolmács a „bé” szótag jelét adta meg. Ez a felismerés a maja írás megfejtésének Rosette-i kövének bizonyult. Másik fontos felfedezése az volt, hogy a három hangból (mássalhangzó-magánhangzó-mássalhangzó) álló maja szavakat vagy szótagokat ugyan két olyan hieroglifa jelöli, amelyek önmagukban egy mássalhangzót és egy magánhangzót jelölnek, azonban a második hieroglifa esetében a záró magánhangzót nem kell kiejteni.

Az ismeretlen fiatal szovjet tudós írása Nyugaton alig váltott ki visszhangot, illetve később gúnyolódás célpontjává vált. A hidegháború légkörében J. Eric S. Thompson vezetésével lejárató kampány indult ellene, marxista-leninista maszlagnak állították be szövegét. Tény, hogy megjelent írása elé a szerkesztő a kor szovjet szokásainak megfelelően ideologikus bevezetőt írt, de Knorozov maga érvelésében sehol nem használt ilyen hivatkozásokat. Az is biztos, hogy a fiatal tudós számára az adott légkörben a nyugati támadások sokkal kedvezőbbek voltak, mintha dicsérték volna.

Knorozov folytatta munkáját a maja szövegek megfejtésére. 1963-ban egy monográfiát publikált a maja indiánok írásáról, majd 1975-ben hosszabb fordításokat adott közre a maja kódexekből.

Az 1950-es évek során külföldön is kezdték elismerni munkásságát. A terepen folytatott munkálatok során bebizonyosodott, hogy a maja feliratok történelmi vonatkozású információt is hordoznak, nem csak naptári és csillagászati jellegű feljegyzések. Ennek a munkának az úttörője az orosz születésű amerikai tudós, Tatiana Proskouriakoff volt, addig az egyetlen nő a jelentős majakutatók körében. Rajta kívül Michael D. Coe és David Kelley majakutatók is fokozatosan magukévá tették Knorozov elméletét, ami idővel általánosan elfogadottá vált. Jelentős áttörést jelentett a Palenque maja lelőhelyen megrendezett 1973-as konferencia, ahol többek között Knorozov megközelítése segítségével újabb hosszabb szövegek megfejtése sikerült. Mára a maja szövegek 90%-a jól értelmezhető.

Knorozov 1956-ban utazhatott először és a szovjet korszakban utoljára külföldre, amikor Koppenhágában részt vett a Közép-Amerikával foglalkozó tudósok nemzetközi tanácskozásán. Tekintélye növekedtével a nyugati tudósok keresték fel őt az akkori Leningrádban. Először 1990-ben, a rendszerváltás idején látogathatott Közép-Amerikába, amikor maja emlékhelyeket, köztük Tikalt, keresett fel Mexikóban és Guatemalában. A guatemalai elnök kitüntette őt, de hamarosan fenyegetéseket kapott a maja őslakossággal szembenálló jobboldali csoportok részéről, ezért el kellett hagynia az országot.

1994-ben a külföldiek számára adományozható legmagasabb mexikói kitüntetést, az Azték Sas Rendjét vehette át Mexikó moszkvai nagykövetségén.

Knorozov maja kutatásain kívül foglalkozott régészettel, nyelvtudományokkal, az ősi amerikai népek migrációjával is.

1999 márciusában tüdőgyulladásban hunyt el közvetlen azt megelőzően, hogy megkapta volna a Harvard Egyetem Proskouriakoff-díját a maja írás kutatása terén elért eredményeiért.

Publikációinak listája Nem teljes lista. A felsorolt művek egy része újraszerkesztett vagy fordításban megjelent változat.Compiled from Bibliografía Mesoamericana, with additions from Hammond (1999) and Coe (1992).

Maja vonatkozásúak Előadások

Folyóirat-cikkek

Könyvek

(Knorozov's doctoral dissertation)

Egyéb témák (on the Rongorongo script, with N.A. Butinov) (Collated results of a research team under Knorozov investigating the Harappan script, with the use of computers) (on the Harappan script of the Indus Valley civilization)

Jegyzetek

További információk

Kategória:1922-ben született személyek Kategória:1999-ben elhunyt személyek Kategória:Orosz történészek Kategória:Orosz nyelvészek Kategória:Orosz néprajzkutatók Kategória:Szovjet néprajzkutatók Kategória:Majakutatók Kategória:Harkiviak Kategória:Tüdőgyulladásban elhunyt személyek