bélyegkép|260px|Sallai Imre urnája a Fiumei úti temető Munkásmozgalmi Mauzóleumában
Sallai Imre, tévesen néhol Sallay, 1916-ig Hollender,A Belügyminisztérium 75958. sz. rendelete. MNL-OL 30804. mikrofilm 286. kép 2. karton . (Erdőfüle, 1897. december 17. – Budapest, 1932. július 29.) magántisztviselő, mozgalmi vezető, kommunista pártmunkás és politikus. A biatorbágyi merénylet elkövetésével Fürst Sándorral együtt megvádolták, elítélték és kivégezték.
Élete Erdőfülén született.HU BFL VII.18.d 13/2108/1919 A Pénzintézeti Tisztviselők Országos Egyesületének tagja volt. Jó viszonyba került Korvin Ottóval, akivel együtt szerveztek antimilitarista mozgalmat az első világháború alatt (lásd forradalmi szocialisták). 1918. január 1-jén a katonákhoz címzett röpiratokat adtak ki, melyben a szovjet forradalom követésére buzdították őket. Május 6-án letartóztatták és csak az őszirózsás forradalom győzelme után került szabadlábra. A Vörös Katona című lap szerkesztője lett, mígnem 1919 februárjában a többi kommunista vezetővel együtt őt is letartóztatták, s március 19-én engedték szabadon.HU BFL - VII.102.a - fogoly - 1919 - 893. A Magyarországi Tanácsköztársaság idején a Belügyi Népbiztosság Politikai Osztályán Korvin Ottó helyettese volt, a Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe menekült, majd Moszkvába emigrált, ahol a Nemzetközi Vörös Segély kimunkálásában vett részt. Magyarországra küldése Moszkvából Kun Béla javaslatára történt,Sinkó Ervin: Szemben a bíróval. Magvető Könyvkiadó, Budapest 1983. 81. oldal . hogy az illegális kommunista sajtó feladatait dolgozza ki.
Kivégzése A huszonkét halálos áldozatot követelő biatorbágyi merénylet elkövetésével a kormány a kommunistákat vádolta meg. (Ennek az volt az oka, hogy találtak egy levelet a romos híd alatt, mely a kapitalistákat fenyegette meg a munkásosztály nevében.)Aki nem robbantotta fel a viaduktot - Nyelv és tudomány - Wenszky Nóra cikke, 2015. szeptember 29. Napokon belül bevezették a statáriumot.
Bár két hónap múlva megtalálták a valódi tettest, Matuska Szilvesztert, Sallait majdnem egy évvel a biatorbágyi robbantás után, 1932. július 15-én elfogták és Fürst Sándorral együtt vád alá helyezték.Aki nem robbantotta fel a viaduktot - Nyelv és tudomány - Wenszky Nóra cikke - 2015. szeptember 29.
Mivel a büntető eljárás halálbüntetéssel is sújtható tett (nevezetesen a "törvényes rend erőszakos megdöntésére irányuló bűntett") miatt indult meg ellenük, a halálbüntetés eltörléséért mozgalmat indított a baloldal. Az ügyben József Attila által megfogalmazott röpiratnak Illyés Gyula a korrektora és egyben az aláírója volt, amiért a későbbiekben perbe fogták.
Sallait és Fürstöt – két hét kínvallatás után – halálra ítélték. A Magyarországi Vörös Segély kampányt indított megsegítésükre, nemzetközi tiltakozás is volt, ám a megmentésükre irányuló kísérletek sikertelennek bizonyultak; az ítéletet 1932. július 29-én végrehajtották. Sallai a bitófa alatt Kun Béla nevét kiáltotta. Sinkó Ervin elmélete szerint Kun Béla a belső pártharcok miatt már eleve azért küldette Sallait Magyarországra, hogy „megszabaduljanak tőle”, ezt akarta akasztásakor közölni.Uo. 82. o.
Emlékezete Derkovits Gyula: A kivégzés című ismert festménye Sallai kivégzésének hírére született meg. Radnóti Miklós: Tört elégia című versében így utal a mártírhalált halt Sallaira és Fürstre:Radnóti Miklós: Tört elégia
Illyés Gyula: Micsoda alkony Mesterházi Lajos 1955-ben Az a szép nap című novellájában dolgozta fel a Sallai-Fürst-pert. 815. oldal A harcban élen járunk című – eredetileg német – mozgalmi dal magyar szövege úgyszintén megemlékezik az ártatlanul kivégzett két kommunistáról: Sallairól és Fürstről. A hamis vádak alapján elítélt két kommunista vezetőről a szocializmus idején számos utcát neveztek el országszerte. A mai Budapest határain belül Fürstre nyolc, Sallaira tíz utcanév emlékeztetett.Aki nem robbantotta fel a viaduktot - Nyelv és tudomány; Wenszky Nóra cikke; 2015. szeptember 29. (Néhány az ismertebbek közül: a fővárosban az újlipótvárosi Tátra utca 1945–1992 között Sallai Imre nevét viselte, a pestszentlőrinci, róla elnevezett utca pedig 2013-ban lett átnevezve Cziffra György utcára.) 18. kerületben 2021-ig egy bevásárlóközpont viselte nevét Sallai Center formában (ma már Avena Center), emlékét egyedül az itt működő edzőterem őrzi.Fitness 5 & GYM Sallai 1973-ban felállítottak egy Sallai–Fürst-emlékművet (Farkas Aladár alkotását), amit azonban a hármas metró Gyöngyösi utcai megállójának építésekor elszállítottak. Holléte azóta nem ismert.Aki nem robbantotta fel a viaduktot - Nyelv és tudomány, Wenszky Nóra cikke, 2015. szeptember 29. Utca őrzi Sallai Imre emlékét Oroszlányon és Siklóson. Sinkó Ervin: Tizennégy nap című regénye is feldolgozza a történteket.
Jegyzetek
Források
Sallai Imre. Petőfi Irodalmi Múzeum (Hozzáférés: 2015. október 9.)
További információk Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Bp., Szerző, 2005. R. Gilicz Márta: Ifjúságunk példaképei. Válogatott bibliográfia a magyar munkásmozgalom nagy harcosairól. Bp., Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1965. Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-. Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. Mesterházi Lajos: A haza – Hősök voltak (elbeszélésgyűjtemény a magy. munkásmozgalom történeteiből, Bp., 1956); Illyés Gyula: Micsoda alkony; Radnóti Miklós: Tört elégia (vers); Pesold Ferenc: Újpesti ház (r., Bp., 1981); Máté György: Távirat éjfélkor (r., Bp., 1962); Nádass József: Sallai (vers, Márciusi szél Bp. 1959) Domokos István: Sallai István és Fürst Sándor pere (Bp., 1962);
Kapcsolódó szócikk Töreky Géza
Kategória:KMP-tagok Kategória:Magyar újságírók Kategória:Magyarországi politikusok Kategória:A Galilei Kör tagjai Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Kivégzett magyar politikusok Kategória:1897-ben született személyek Kategória:1932-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar politikai foglyok Kategória:A Munkásmozgalmi Panteonban eltemetett személyek