Freiberg Szászország egyik történelmi városa az Érchegység északnyugati előterében, a Mulde folyó partján, Drezdától délnyugatra.
Történelme bélyegkép|balra|150px|A város központja bélyegkép|balra|150px|A városközpont 1932-ben 1168-ban gazdag ezüsttelepet fedeztek fel a környék hegyeiben, és az érc kitermelésére bányászfalut alapítottak. A viharos ütemben fejlődő falut már 1186-ban várossá nyilvánították: ez lett Szászország első szabad bányavárosa. Neve is erre utal: frei Berger = szabad bányász. A bányászok jogait és kötelességeit az 1296–1307 között összeállított bányászkódexben (Freiberger Stadtrecht) foglalták össze.
A következő évszázadokban a város és az egész környék gazdaságát a bányászat határozta meg: évszázadokon át itt volt a német ezüstbányászat központja. Az ezüst mellett ólmot, cinket, majd a 20. században (kénsav gyártásához) piritet termeltek. volt.
A 16. században ez volt Szászország legnagyobb városa és gazdasági központja; itt volt a pénzverde.
A reformáció 1536-ban ért el ide.
1765-ben Clemens A. Winkler és Abraham G. Werner itt alapította meg Európa második bányászakadémiáját: ez a Freibergi Bányászati Akadémia (Technische Universität Bergakademie Freiberg, röviden Freiberger Bergakademie). A városról elnevezett freibergi típusú bányász díszegyenruha már a 16. században, jóval az akadémia alapítása előtt kialakult.
A harmincéves háborúban többször kifosztották; 1806–1814 között a franciák szállták meg.
A Freiberg–Mulda vonalon az első vasúti szerelvény 1875-ben indult el.
Az utolsó ezüstbányát 1913-ban zárták be. Ezután termeltek még némi ólmot, cinket és piritet, de 1936-ban (akkor még úgy tűnt) végleg felhagytak a bányászattal.
A II. világháború eredményeként a város a szovjet megszállási övezetbe került, majd az NDK része lett. Néhány bányát újra megnyitottak.
Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza 1985-ben, az egyháztagok nagy száma miatt felépítette a Freiberg-templomot (Freiberg-Tempel), mely az első ilyen egyházi építmény volt az NDK területén. A templom az egész kelet-németországi tagságot és a kelet-európai tagság többségét szolgálja.
Népessége 2010 januárjában a városnak 40 528 lakosa volt.Freie Presse, Freiberger Zeitung, 2010. január 7., 3. old
Év Népesség Év Népesség Év Népesség 1471 előtt 4845 1870 kb. 21 600 1966 kb. 48 400 1474 4112 1880 kb. 25 300 1972 50 549 1499 5603 1885 kb. 26 000 1984 50 964 1515 6380 1890 kb. 29 000 1988 kb. 51 600 1533 8480 1905 kb. 30 600 2002 kb. 44 533 1546 9228 1910 kb. 36 200 2003 44 105 1776 kb. 7800 1946 42 278 2004 43 683
Gazdasági élete Jelentős iparváros. Fő iparágai: színesfémkohászat, gépgyártás, műszeripar, textilipar, bőripar.
Látnivalók bélyegkép|200px|A Szent Péter templom délnyugatról Óváros Az óváros három részből áll: a legidősebb a Szent Miklós templom körül épült Civitas Saxonia, az Alsóváros (kereskedőnegyed, Untermarkt) közepén áll egy modern székesegyház, a felsővárosban (Oberstadt) van a városháza és a Szent Péter-templom.
Templomok Szent Miklós-templom (1484–1501) gótikus csarnoktemplom, amit egy korább, román stílusú templom helyén emeltek. Elődjéből csak a híres Aranykapu (1230) maradt meg. A templom orgonáját a híres mester, Gottfried Silbermann építette. Szent Péter-templom Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza temploma 1985 június 25-én került felszentelésre, amely Egyesült Államokbeli székhellyel rendelkező egyházként nagy szónak számított egy szovjet közigazgatás alatt álló területen. Az építkezésre az NDK kérte fel az egyházat, hogy csökkentsék a vízum kérelmeket a Szovjetunión túl található templomok látogatása érdekében. A templomot később 2002-ben, majd 2016-ban is bővítették és újra felszentelték. A Freiberg templomot az egyház valamennyi tagja látogatja Németországon kívűl az összes Közép-európai és Kelet-európai országból (habár a 2010-ben felszentelt Kijev templom óta az Ukrán és Orosz egyháztagok általában már nem Freibergbe utaznak).
Világi épületek Freudenstein kastély (egy korábbi kastély helyén építették 1566–1579 között); a régi (14–15. századi) városfal maradványai a Donátus-toronnyal (Donats Turm); Városi és Bányászati Múzeum, Természettudományi Múzeum, Ásványtár.
Galéria
Jegyzetek
További információk
The New Encyclopædia Britannica 4. 15. kiadás, 1993. Encyclopaedia Britannica, Inc., Chicago
Tixik.com: Freiberg Drezda – séta az Újvárosban Egyenruhák története Város, vidék, vasút
Kategória:Szászország települései