A Ráckevei járás Pest vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre. Székhelye Ráckeve. Területe 417,05 km², népessége 36 120 fő, népsűrűsége pedig 87 fő/km² volt 2013. elején. 2022. december 28-án két város (Kiskunlacháza, Ráckeve) és kilenc község tartozott hozzá.
A Ráckevei járás a járások 1983. évi megszüntetése előtt is létezett, ezen a néven 1898-tól. Korábbi neve Pesti alsó járás volt, melynek székhelye az állandó járási székhelyek kijelölése (1886) óta mindig Ráckeve volt. Az 1950-es megyerendezésig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez, azután pedig Pest megyéhez tartozott.
Települései TelepülésRang(2013. július 15.)Közös hivatalKistérség(2013. január 1.)Népesség(2013. január 1.)Terület(km²)Ráckevejárásszékhely városRáckeveiDömsödnagyközségRáckeveiKiskunlacházavárosRáckeveiApajközségÁporkaRáckeveiÁporkaközségÁporkaRáckeveiLórévközségSzigetbecseRáckeveiMakádközségSzigetbecseRáckeveiSzigetbecseközségSzigetbecseRáckeveiSzigetcsépközségRáckeveiSzigetszentmártonközségRáckeveiSzigetújfaluközségRáckevei
Története A Ráckevei járás elődje a 19. század végén az addigi (Alsódabas székhelyű) Pesti alsó és (Ráckeve székhelyű) Pilisi alsó járás egyes részeiből létrejött Pesti alsó járás volt. Ennek 1886-tól, amikor törvény alapján a vármegyéknek állandó járási székhelyeket kellett kijelölniük, Ráckeve volt a székhelye.
A 20. század elején a Budapest körüli települések egyre erőteljesebb növekedése miatt több járás népessége megközelítette vagy el is érte a százezer főt, ezért három új járást szerveztek Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében, az 1911-ben létrejött Kispesti járáshoz csatolták át a Ráckevei járás négy községét. Ezután a járás területe még egyszer változott jelentősen, amikor 1924-ben idecsatolták a Dunavecsei járástól Dabot és Dömsödöt.
Az 1950-es megyerendezés során a Ráckevei járás Pest megyéhez került. Az ezzel egyidőben megszűnő Központi járás egyetlen megmaradt községét, Dunaharasztit visszacsatolták ide. Ezt követően a járás területe megszűnéséig, 1983 végéig nem változott.
1984. január 1-jével új közigazgatási beosztás jött létre Magyarországon. A járások megszűntek és a megyék város- és nagyközségkörnyékekre oszlottak. Ráckeve és Szigetszentmiklós városi jogú nagyközség lett, és a megszűnt Ráckevei járás helyét a Ráckevei és a Szigetszentmiklósi nagyközségkörnyék vette át.
Községei 1898 és 1983 között Az alábbi táblázat felsorolja a Ráckevei járáshoz tartozott községeket, bemutatva, hogy mikor tartoztak ide, és hogy hova tartoztak megelőzően, illetve később.
KözségMikortólHonnanMeddigHovaÁporka1898Pesti alsó járásból1983Ráckevei nagyközségkörnyékhezCsepel1898Pesti alsó járásból1911Kispesti járáshozDab1924Dunavecsei járásból1938Dömsödhöz csatoltákDélegyháza1950Bugyi, Dabas és Kiskunlacháza határából1983Ráckevei nagyközségkörnyékhezDömsöd1924Dunavecsei járásból1983Ráckevei nagyközségkörnyékhezDunaharaszti1898Pesti alsó járásból1911Kispesti járáshozDunaharaszti1950Központi járásból1983Szigetszentmiklósi nagyközségkörnyékhezDunavarsány1947Taksony határából1983Ráckevei nagyközségkörnyékhezErzsébetfalva1898Pesti alsó járásból1911Kispesti járáshozHalásztelek1950Tököl határából1983Szigetszentmiklósi nagyközségkörnyékhezKiskunlacháza1898Pesti alsó járásból1983Ráckevei nagyközségkörnyékhezLórév1898Pesti alsó járásból1983Ráckevei nagyközségkörnyékhezMajosháza1898Pesti alsó járásból1983Ráckevei nagyközségkörnyékhezMakád1898Pesti alsó járásból1983Ráckevei nagyközségkörnyékhezPereg1898Pesti alsó járásból1950Kiskunlacházához csatoltákRáckeve1898Pesti alsó járásból1983városi jogú nagyközséggé alakultSoroksár1898Pesti alsó járásból1911Kispesti járáshozSzigetbecse1898Pesti alsó járásból1983Ráckevei nagyközségkörnyékhezSzigetcsép1898Pesti alsó járásból1983Ráckevei nagyközségkörnyékhezSzigethalom1950Tököl határából1983Szigetszentmiklósi nagyközségkörnyékhezSzigetszentmárton1898Pesti alsó járásból1983Ráckevei nagyközségkörnyékhezSzigetszentmiklós1898Pesti alsó járásból1983városi jogú nagyközséggé alakultSzigetújfalu1898Pesti alsó járásból1983Ráckevei nagyközségkörnyékhezTaksony1898Pesti alsó járásból1983Szigetszentmiklósi nagyközségkörnyékhezTököl1898Pesti alsó járásból1983Szigetszentmiklósi nagyközségkörnyékhez
Történeti adatai Az alábbi táblázat a Ráckevei járás területének és népességének változását mutatja be. Az egyes sorok a járás területi változásait mutatják be, az első rovatban megjelölve, mely időszakban érvényes terület adatai találhatók az adott sorban. A következő rovat a járás területnagyságát mutatja az adott időszakban. A további rovatok az adott időszakban érvényes határok között az oszlopfejlécben jelzett népszámlálás adatai szerint talált népességszámot adják meg ezer főre kerekítve.
Az eltérő színezéssel kijelölt adatok mutatják meg az egyes népszámlálásokkor érvényes közigazgatási beosztásnak megfelelő adatokat.
Területi beosztásTerület1890-ben1900-ban1910-ben1920-ban1930-ban1941-ben1960-ban1970-ben1980-ban2001-ben1898–1911 között551 km²436293113160207nincs adata Budapesthez csatolt települések népességének alakulása nem követhető, mert a kerülethatárok nem esnek egybe ezek egykori határaival2981911–1924 között447 km²273035363943556780951924–1950 között593 km²3135404245496774871021950–1983 között628 km²3338444853597490104118
Jegyzetek
Források A 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról (Magyar Közlöny 2012. évi 107. szám, 2012.augusztus 13.) Magyarország közigazgatási helynévkönyve 2013., KSH Kategória:Pest megye járásai Kategória:Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye járásai