bélyegkép|270px|Sírja a Farkasréti temetőben Marót Károly, születési nevén Kronstein KárolyNévváltoztatása a M. Kir. Belügyminisztérium 131381/1902. sz. rendelete alapján. (Arad, 1885. március 2. – Budapest, 1963. október 27.) klasszika-filológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1945, rendes: 1956), Kossuth-díjas (1961).

Kutatási területe: A görög eposz kora és etnográfiai vonatkozásai. Vallástörténet.

Életpályája Kronstein Dániel és Hubert Karolina (1867–1945) gyermekeként született. A Budapesti Tudományegyetemen végezte felsőfokú tanulmányait görög-latin szakon, s az egyetemi doktorátusát már 1907-benMagyarországon a 20. század közepéig lehetett előbb doktorátust, majd utána diplomát szerezni, 1949-től ez már többé nem volt lehetséges. megszerezte. 1908-ban kézhez kapta középiskolai tanári oklevelét is. Vidékre ment középiskolai tanári beosztásba. 1917-ben a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen Görög folklore és vallástörténet témakörből egyetemi magántanárrá habilitálták. Latin és görög nyelvet tanított 1921–1922-ben aIII. kerületi magyar királyi állami Árpád főgimnáziumban. 1924-től a középiskolai tanári tevékenység mellett a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen a Klasszika-Filológiai Intézetben is tanított, sőt az 1930-as években a tanszékre rendelték szolgálattételre. Néhány rövidebb tanulmányutat is tett ebben az időszakban Nyugat-Európában, Svédországban (1929) és Franciaországban (1937).

A rasszista üldöztetés elől a második világháború utolsó éveiben bujkálnia kellett,Az is lehet, hogy munkaszolgálatos volt, nincs adat. de mihelyt Szegedet 1944 októberében elfoglalták a szovjet csapatok, Marót is hamarosan visszatért, s megkezdte a tanszék újraindítását. 1946 januárjában nyilvános rendes tanárrá nevezték ki. Az 1945/46-osA szegedi tudományegyetem múltja és jelene : 1921-1998 (1999) i. m. 272. p. tanévre őt bízták meg a Klasszika-Filológiai Tanszék vezetésével, s megválasztották prodékánnak. 1947. augusztus 27-én a budapesti egyetemre távozott, ahol a Klasszika-Filológia Tanszéken professzori állást kapott, majd tanszékvezető volt 1962. júliusi nyugdíjazásáig. Pesti működése idején is tett néhány rövidebb tanulmányutat Nyugat-Európába, Belgiumba (1948) és Olaszországba (1955, 1958).

1958-tól elnöke volt az Ókortudományi Társaságnak. Nagy irodalmi működést fejtett ki. Tanulmányainak többsége a görög eposz korát és etnográfiai vonatkozásait tárgyalja.

Munkássága Kutatásainak középpontjába a homéroszi eposzokat állította. "Ezek számos sajátosságát egy olyan egyénileg kimunkált költészetelmélet keretébe ágyazta, amely az angol etnológiai-antropológiai iskola (főleg J. G. FrazerJames George Frazer (1854-1941) skót származású szociálantropológus, aki mitológiával és vallástörténettel is foglalkozott. The Golden Bough-ja) és a mélylélektan ösztönvizsgálatai tanulságaira támaszkodott, s a görög naiv eposzok alakulásának társadalmi gyökerét keresve egy új terminus, a 'közköltészet' bevezetését javasolta. Oktatóként is rendkívüli igényesség jellemezte Marót Károlyt."Szádeczky-Kardoss Samu: Ókortudomány, latin-görög filológia. In A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene: 1921-1998 (1999). Szeged, Mészáros Rezső. 206. p.

Művei bélyegkép|jobbra| Ὅμηροςgörögül Homérosz Fejezetek a Homeros kérdéshez (Budapest, 1907) A vallás egyénlélektani gyökerei (Budapest, 1919) Homeros harcleírásai és az epikus műfaj kialakulása (Szeged, 1926) Goethe görögsége (Szeged, 1932) Hornyánszky Gyula (Budapest, 1934) Faj- és fejlődés az ethnológiában (1936) Szent Iván Napja. In: Ethnographia-Népélet, 1939, 254—296 11. Rítus és Ünnep. In: Ethnographia-Népélet, 1940, 143—187 11. A magyar néprajzkutatás feladatai. In: Ethnographia-Népélet, 1940, 273—308. 11. A magyar "Szent Iván" tanítása. In: Szellem és Élet 4. évf. 4. szám (1941. június) A fentiek előadásként hangzottak el a Budapesti Philologiai Társaság 1940. dec. 18-i felolvasó ülésén. Homeros „a legrégibb és legjobb” (Budapest, 1948) A népköltészet elmélete és magyar problémái (Budapest, 1949) A görög irodalom kezdetei (Budapest, 1956, német: 1960) Az epopeia helye a hősi epikában (Budapest, 1964)

Tudományos tisztségei MTA Klasszika-filológia Bizottság, tag Int. Association for the History of Religions, végrehajtó bizottsági tag, magyar nemzeti bizottság elnöke

Társasági tagságai Ókortudományi Társaság, elnök, 1958- Philológiai Társaság, választmányi tag Magyar Néprajzi Társaság, választmányi tag Dugonics Társaság, tag Díjai, elismerései Munka Érdemrend (1955; 1962) Kossuth-díj (1961)

Jegyzetek

Források

Szegedi egyetemi almanach: 1921-1995 (1996). I. köt. Szeged, Mészáros Rezső. Marót Károly lásd 161. p.

További információk [ Magyar életrajzi lexikon] SZTE Klasszika-Filológiai Tanszék története Kósa László: A magyar néprajz tudománytörténete [ Magyarország a XX. században. V. kötet. Tudomány 2. Társadalomtudományok. Az ókortudomány oktatási intézményei. Babits Kiadó, Szekszárd, 1996-2000.] Havasréti József: A kulturális emlékezet mechanizmusai Aby Warburg és Marót Károly ókorszemléletében.

Kapcsolódó szócikkek Népi hiedelem Erdélyben

Kategória:Magyar klasszika-filológusok Kategória:Magyar ókortudósok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:MTA-tagok Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:Aradiak Kategória:Szegediek Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:A holokauszt magyar túlélői Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:1885-ben született személyek Kategória:1963-ban elhunyt személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek Kategória:Az Óbudai Árpád Gimnázium tanárai