bélyegkép|250px|A falu egy régi térképen Orlód (korábban Barlad, szerbül Орловат / Orlovat) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, Nagybecskerek községben.
Fekvése Nagybecskerektől délkeletre, a Temes jobb partján, Tamáslaka, Óécska és Újozora közt fekvő település.
Története Orlód nevét 1351-ben említette először oklevél Barlod, 1471-ben Borlod néven. A település a Bár–Kalán nemzetséghez tartozó Poswa fia László birtoka volt. 1351-ből fennmaradt oklevél szerint egy idevaló rác jobbágyát a Krassó megyei Nyéki Márton kifosztotta.
A török háborúk alatt a helység régi, többnyire magyar lakosai elhagyták a települést. Mégis a török hódoltság megszűntekor ismét lakott helység volt a falu. A helyi hagyomány szerint még a török uralom alatt, annak végén, az 1697–1698-as években szentendrei szerbek újra telepítették a helységet. – A határ dűlőnevei utalnak ezekre az eseményekre.Valószínű a Kutina és a Sztari Orlovat-dűlők helyén voltak a XV. század első felében itt élő jobbágyoknak legrégibb szállásai; a Csongrád nevű dűlőnév pedig a török hódoltság előtti a magyar lakosságra utal; a Humka-magaslat és megnevezése – a hagyomány szerint – úgy keletkezett, hogy oda temették a környék harcaiban elesett törököket. Az 1717. évi kincstári összeírásban a becskereki kerületnél ugyancsak lakott helységek között szerepel a község; a 18. század közepén készített osztrák katonai térkép is jelöli a települést, amely 1761-ben Orlovath néven, már népes helység volt. – Forrás: Magyarország vármegyéi és városai – Magyarország monográfia – Szerkesztő: Borovszky Samu – Torontál vármegye – Torontál vármegye községei – Orlód – 100. o. 1773-ban, a bánsági katonai határőrvidék megnagyobbításakor, egy szerb ezred élt a községben. A település a Magyar Királyság területének közigazgatási rendezésekor, a vármegyerendszer pontos kialakításakor lett Torontál vármegye községe. Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésig Torontál vármegye Nagybecskereki járásához tartozott.
1857-ben itt született Uroš Predić, a 19. század végének és a 20. század első felének egyik legnagyobb hatású akadémikus (realista) szerb festője.
1910-ben 2135 lakosából 26 magyar, 93 német, 1997 szerb volt. Ebből 125 római katolikus, 1991 görögkeleti ortodox volt.
Népesség Demográfiai változások
Etnikai összetétel 2002-ben Nemzetiség Szám % Szerbek 1709 95,52 Jugoszlávok 17 0,95 Cigányok 15 0,83 Magyarok 12 0,67 Szlovákok 8 0,44 Horvátok 4 0,22 Macedónok 3 0,16 Montenegróiak 1 0,05 Románok 1 0,05 Németek 1 0,05 Muzulmánok 1 0,05 Bolgárok 1 0,05 Albánok 1 0,05 Egyéb/Ismeretlen
Híres személyek Itt született 1857-ben Uroš Predić a 19. század végének és a 20. század első felének egyik legnagyobb hatású akadémikus (realista) szerb festője.
Jegyzetek
Források Györffy György: Kevevármegye
Kategória:A Közép-bánsági körzet települései Kategória:Torontál vármegye települései