Karikó Teréz (Budapest, 1932. március 31. – 2021. november 8.) Liszt Ferenc-díjas operaénekes (drámai szoprán), a Szegedi Nemzeti Színház örökös tagja.
Életpályája Budán született, gyermekkorát is itt töltötte.
Énektanulmányait 1956–1960 között a Zeneakadémián, az opera tanszakon végezte Lendvai Andor, majd Hoór Tempis Erzsébet tanítványaként. Tanulmányait 1959–60-ig állami ösztöndíjjal Rómában folytatta, a Santa Cecilia Akadémián, Salvatore di Tommasonál, Tito Schipa irányításával. Hangját a pályakezdő Callaséhoz hasonlították. Operára és filmre vonatkozó szerződésajánlatot kapott Rómában, ám ő – magánéleti okokból (hogy elváljon férjétől, Breitner Tamás karmestertől) – mégis visszatért Magyarországra. Idehaza Vaszy Viktor karmester, zeneszerző és színházszervező megkeresésére az 1960–1961-es évadtól a Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződött.
Szegeden Desdemona és Tatjana szerepében debütált. Ezt követően operafőszerepek sora várta, s rövidesen a színház vezető drámai szopránjává vált. Nagyobb sikereit elsősorban Verdi, Puccini és Wagner opera-hősnőiként érte el, de repertoárja ennél szélesebb spektrumot fogott át. Művészi alakításai ismertté váltak Magyarországon a televízió és a rádió közvetítései révén. Neve összeforrt Vaszy Viktor szegedi tevékenységének második, nagy korszakával.
1987-ig a Szegedi Nemzeti Színház magánénekese volt. Beugróként gyakran szerepelt a Magyar Állami Operaház, valamint az Erkel Színház operaelőadásaiban is. 1974–79 között a KISZ Központi Művészegyüttesének szólistájaként Berki Béla zenekarával több országban is járt (Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Mexikó, Guatemala stb.), virágénekeket, székely népballadákat, Bartók és Kodály népdal-feldolgozásait énekelve.
1974. december 10-én, az Emberi Jogok Napján hangversenyen lépett föl a New York-i ENSZ-palotában, melyet követően Kurt Waldheim, ENSZ-főtitkár és felesége fogadást adott a részt vevő művészek tiszteletére. A Magyarok Világszövetségével Angliában, Franciaországban és Ausztriában vendégszerepelt.
Aktív éneklése ideje alatt hat éven keresztül tanított a Szegedi Zeneművészeti Főiskola Énektagozatán. 1992-től A Szegedi Nemzeti Színház Örökös Tagja, 2012-ig énekmestere. Pályafutásáról, művészetéről 2006-ban könyv jelent meg Gyémánt Csilla, Kovács Ágnes és Pacsika Emília tollából, Karikó Teréz, a szegedi operajátszás csillaga címmel.
Művészete Tokody Ilona, Kossuth-díjas Kiváló Művész, az Operaház magánénekese így nyilatkozott Karikó Terézről: „Lenyűgözött fantasztikus vivőerejű szopránja, különös, olaszos hangszíne. Számtalan szerepben láthattam Szegeden, de a mennyei hangú, átszellemült Angelicaként valósággal beterített, elvarázsolt ez a bársonyos, melegszínű hang. És jelenség volt a színpadon...”
Littay Gyula levele Karikó Terézhez (részlet):„...amit te hosszú éveken át varázsoltál, csak csodálni lehet, és hogy a szegedi operakultúra olyan magas szintű volt, amit még egyszer soha nem fog elérni, az legelsősorban a te sokak által és oly sokszor megcsodált éneklésed, művészeted érdeme. Igen, ez így igaz akkor is, ha ezzel nem akarom ugyanakkor vitatni Vaszy nagyszerű erényeit, érdemeit.”
Főbb munkái Opera-szerepek Beethoven: Fidelio – Leonóra Bizet: Carmen – Micaela Borogyin: Igor herceg – Jaroszlavna Csajkovszkij: Anyegin – Tatjana; Filipjevna, a dajka A pikk dáma – Liza Eugen d’Albert: A hegyek alján – Nuri Werner Egk: Peer Gynt – Ingrid Gottfried von Einem: Danton halála – Lucille Erkel: Hunyadi László – Hunyadi Mátyás Jakov Gotovac: Ero – Djula Gounod: Faust – Márta Paul Hindemith: Mathis, a festő – Ursula Leoncavallo: Bajazzók – Nedda Mascagni: Parasztbecsület – Lola Mozart: A varázsfuvola – 1. udvarhölgy Don Giovanni – Donna Elvira Figaro házassága – Grófné Idomeneo – Ilia Muszorgszkij: Borisz Godunov – Marina Mnisek, a szandomiri vajda lánya Németh Amadé: Villon – Kövér Margó Jacques Offenbach: Hoffmann meséi – Giulietta Prokofjev: Három narancs szerelmese – Fata Morgana Puccini: A köpeny – Georgette Angelica nővér – címszerep A Nyugat lánya – Minnie Bohémélet – Musette Gianni Schicchi – Nella Manon Lescaut – címszerep Pillangókisasszony – Cso-cso-szán Tosca – címszerep Ravel: Toledoi pásztoróra – Concepcion Rossini:A sevillai borbély – Berta Smetana: Az eladott menyasszony – Háta Richard Strauss: A rózsalovag – Tábornagyné Szokolay Sándor: Vérnász – Szomszédasszony Telemann: A türelmes Szókratész – Amitta Verdi: Aida – címszerep; Főpapnő A szicíliai vecsernye – Elena hercegnő A trubadúr – Leonóra; Inez A végzet hatalma – Leonora di Vargas Az álarcosbál – Amélia Don Carlos – Erzsébet Falstaff – Alice Johanna – címszerep Macbeth – Lady Macbeth Nabucco – Abigél Otello – Desdemona Traviata – Annina Wagner: Lohengrin – Brabanti Elza Tannhäuser – Erzsébet
Oratóriumok Beethoven: IX. szimfónia Debussy: Lírikus kantáta Honegger: Dávid király Kodály: Budavári Te Deum Liszt Ferenc: Szent Erzsébet legendája Mozart: Requiem Sugár: Hősi ének Verdi: Requiem
Egyéb zenei művek Beethoven-, Brahms-, Liszt-, Schubert-, Schumann- és Wagner-dalok Bartók és Kodály népdal-feldolgozásai Virágénekek, székely népballadák, nóták.
Díjai Liszt Ferenc-díj (1965) Juhász Gyula-díj (1987) Bartók–Pásztory-díj – a szegedi operatársulat tagjaként (1989) A Szegedi Nemzeti Színház Örökös Tagja (1992) Szegedért Alapítvány Művészeti Kuratóriumának díja (1996) Dömötör-díj életművéért (2002) Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (2010) Szeged Város Alkotói Díja A Magyar Művészeti Akadémia Színházművészeti Tagozatának különdíja (2016)
Jegyzetek
Források
Gyémánt Csilla, Kovács Ágnes, Pacsika Emília: Karikó Teréz, a szegedi operajátszás csillaga (Bába Kiadó, Szeged, 2006) Littay Gyula levele Karikó Terézhez Marton Árpád 2006.07.15-i rádióinterjúja Karikó Terézzel (Katolikus Rádió)
Kategória:1932-ben született személyek Kategória:2021-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar operaénekesek Kategória:Szopránok Kategória:Liszt Ferenc-díjasok Kategória:Bartók–Pásztory-díjasok Kategória:A Szegedi Nemzeti Színház örökös tagjai Kategória:Budapesten született személyek Kategória:A Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetettjei