Kresznerics Ferenc (Ivánc, 1766. február 24. – Alsóság, 1832. január 18.) esperes-plébános, tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja,Glatz Ferenc szerk.: A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1825-2002. II. kötet, 747. https://real-eod.mtak.hu/7573/1/AMTATagjai1825-2002.pdf (Hozzáférés: 2025.06.24.) szótáríró.
Élete Szülei Kresznerics Ádám Mihály tanító és jegyző, valamint a nemesi származású Lóránth Krisztina voltak. Elemi iskoláit édesapja – a helyi iskolamester - vezetésével végezte, majd 1777-től a szombathelyi gimnáziumban a a későbbi kisgimnáziumnak megfelelő három évfolyamos grammatikai osztályban tanult. Mivel Niczky Kristóf tankerületi főigazgató Szombathelyen megszüntette a felsőbb két évfolyamos humanitásosztályt, 1780-tól Sopronban folytatta gimnáziumi tanulmányait, ahol elsősorban matematikában tűnt ki.
1785-ben kisszeminaristaként került át Pozsonyba, ahol a jozefinista szellemű generális szemináriumban leérettségizett, majd hittudományt és filozófiát tanult. Nyelvészeti érdeklődése mellett már ekkor megmutatkozott természettudományi, matematikai érdeklődése. Ezekben az években érdeklődése már a nyelvek felé fordult, a latin mellett elsajátította az olaszt, a franciát, a hébert, a görögöt, majd a német nyelvet. 1790. augusztus 24-én szentelte pappá Szily János, Szombathely első püspöke. Három évig nyugat-dunántúli településeken szolgált káplánként: Nádasd, Salomvár és Gyöngyösapáti után szülőfalujába, majd Zalaegerszegre került.
1793-ban Szily János Szombathelyen megalapította az akadémiai szintű képzést nyújtó Királyi Bölcseleti Lyceumot, miután a győri akadémiát Pécsre helyezték, és nyomában űr keletkezett a régió oktatási rendszerében. Kresznerics Ferenc a matematikai katedrát kapta, aki így a matematika mellett annak melléktárgyait, többek között méréstudományt, építészetet és dinamikát is oktatott. Az újonnan alapított iskola számára, részben saját pénzéből, szemléltetőeszközöket vásárolt, s mivel a rendelkezésre álló tankönyveket nem találta megfelelőnek, azokat kiegészítette, s három – építészeti, geometriai és algebrai témájú – kézikönyvet is írt.
Kresznerics 1794-ben püspöke biztatására, és az intézmény előírásainak megfelelően megszerezte filozófiai doktorátusát.
Néhány évvel később azonban már nézeteltérések árnyékolták be tanári munkáját. Novák Krizosztom tankerületi főigazgatóval és Szily János püspökkel szemben kiállt a szabadabb nevelést képviselő Lukafalvi Zarka KárolySzinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Hornyánszky Viktor akadémiai könyvkereskedése, Budapest, 1891.
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-irok-elete-es-munkai-szinnyei-jozsef-7891B/z-B6369/zarka-karoly-lukafalvi-B67FB/ igazgató mellett, akit az iskola alapításakor az általános megyegyűlés Szily János püspök tiltakozása ellenére választott meg. 1804-ben pedig a jóváhagyásra be nem nyújtott tanmenet – vagyis a hivatalban levő tankönyvektől való eltérés –miatt támadt ellentéte elöljáróival. Ezek a konfliktusok is hozzájárultak ahhoz, hogy elfogadta a szintén Vas megyei származású, ott nagy birtokokkal rendelkező Medgyesi Somogyi Jánoshttps://www.cellbibl.hu/index.php/10-lexikon/78-medgyesi-somogyi-janos államtanácsos, későbbi alkancellár kérését, vállalja el fia nevelését Bécsben, ahol nemcsak kapcsolatait, hanem értékes művekkel, ritkaságokkal könyvtárát is gyarapíthatta.
Két év után visszatérve Szombathelyre nagy kedvvel folytatta tanári munkáját. A tudós polihisztornak ekkor már nagy tekintélye és ismertsége volt. Ez idő tájt került kapcsolatba Széchényi Ferenc gróffal is, akinek magántanuló fiai, Pál és István 1806 és 1808 között az intézetben tették le vizsgáikat. Széchenyi István az első évfolyam anyagából, valamint a második évfolyam geometriai és mennyiségtani ismereteiből Kresznerics Ferencnél vizsgázott, fennmaradt bizonyítványai szerint kitűnő eredménnyel.Vecsey Lajos: A szombathelyi Királyi Líceum alapítása és első évei. 1793–1808. Szombathely, Vasm. Múzeumok Barátainak Egyesülete, 1934. 76. o. A gróftól 1807-ben megkapta az akkor már nyilvános Széchenyi könyvtár katalógusát, sőt ugyanabban az évben Pesten személyesen is fölkereste a könyvtárat.
Líceumi tanársága, illetve bécsi tartózkodása idején Kresznerics Ferenc több nagy utazást is tett, amelyekről – olvasmányaihoz hasonlóan – naplójegyzeteket írt. Közmondásokat gyűjtött, kiterjedt levelezést folytatott, többek között az egykor szintén Pozsonyban teológiát tanuló és rövid ideig Szombathelyen is tanító, a Hazai s Külföldi Tudósításokat szerkesztő Kultsár Istvánnal, és két paptársával, a nyelvújító, műfordító Fabchich Józseffel és Pasquich Jánossal, a Budai Csillagvizsgáló igazgatójával. Ebben az időben újabb nyelvekkel – lappal, perzsával és törökkel – bővítette nyelvtudását.
Nagy érdeklődést mutatott a numizmatika iránt is. Feltehetően Szombathely római emlékei is indíthatták arra, hogy már diákkorától, aztán későbbi utazásai alatt is gyűjtötte a régi pénzeket és egyéb ritkaságokat, de érdeklődéséről könyvtára is tanúskodik. A nagyobb részt római, de hazai pénzérméket is magában foglaló gyűjteményéről 1803-ban készítette első kéziratát, majd 1819-ben kétkötetes tudományos leírásban dolgozta fel érmegyűjteményét. 1803-ban elkészítette a szombathelyi múzeum római régiségeinek teljes leltárát is. Régi érmékről készült vagy azokat idéző rézmetszetekkel díszítve jelent meg 1806-ban korábban elkezdett fordítása is II. Julianus A császárok című művéből, az eredeti szöveget komoly filológiai és történelmi jegyzetanyaggal egészítette ki.
1808-ban újabb ügyben különbözött össze a tankerületi főigazgatóval. Mivel az intézmény alapító okiratában nem szerepelt a kitétel, megtagadta, hogy kéziratain utalást tüntessen fel a főigazgatói engedélyezésre, majd hosszú vitát követően 1810-ben nem tartotta meg az ún. tentamen publicumot, az év végi nyilvános vizsgát. Kresznericsnek távoznia kellett a katedráról, a hivatali ügyintézés lassúsága miatt végül 1812. március 31-én nevezte ki Somogyi Lipót megyés püspök Ság község – később Alsóság, ma Celldömölkhöz tartozik – plébánosává. Ságra kerülve sikerült annyi pénzt összegyűjtenie, hogy felújíttatta a falu romos állapotú templomát, új lélekharangot készíttetett, és az őt támogató Medgyesi Somogyi családtól ajándékba kapott Madonna-festmény számára neobarokk oltárt építtetett. 1822-ben Kemenesalja esperese, 1827-ben pedig szentszéki ülnök – szótára címlapja szerint „szent széki bíró” – lett.Magyar Szótár Gyökérrenddel és Deákozattal. Készítette Kresznerics Ferenc szombathelyi megyebéli pap, bölcselkedés doctora, sági plébános, kemenesali esperes, szent széki bíró, és a Magyar Tudós Társaság tiszteletbeli tagja. https://real-eod.mtak.hu/3988/1/ABO_Z181660406_000840585.pdf (Hozzáférés: 2025.06.24.)
Ezekben az években papi munkája mellett elsősorban szótárán dolgozott, tájnyelvi feljegyzésekkel is bővítve forrásait, de szellemi kapcsolatai is elevenek maradtak. Ságon ismerkedett meg a közeli Duka falu két jeles szülöttével, Zádor (Stettner) György jogtudóssal, Vas vármegye képviselőjével, s rajta keresztül Dukai Takách Judit költőnővel is, aki számos versét először Kresznericsnek mutatta meg. Zádor Györgynek oroszlánrésze volt Kresznerics szótárának megjelentetésében is, hiszen magára vállalta támogatók gyűjtését Vas vármegye közgyűlésében, s Vörösmarty Mihály figyelmébe ajánlotta Kresznerics művét. 1830. augusztus 20-i dátummal Vörösmarty és a Magyar Tudós Társaság más tagjai könyvismertetést és előfizetői felhívást jelentettek meg a Tudományos Gyűjteményben.Tudományos Gyűjtemény 1830. 14. évf. 8. kötet, 108–111. Kresznericset, aki ekkor már sokat betegeskedett. 1831. február 16-án a Magyar Tudós Társaság tiszteleti tagjának választotta, elsőként az alsópapság köréből, s még megérte a Magyar szótár gyökérrenddel és deákozattal első kötetének megjelenését.
Kresznerics Ferenc 1832. január 18-án Ságon halt meg. Az alsósági katolikus temetőben nyugszik, sírhelyét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság „A” kategóriában a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította.Magyar Közlöny 2007/173. szám 13043. o., a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 26/2007. számú határozata, 2007. december 12.
Tudományos munkássága Kresznerics Ferenc tudományos munkásságának – az oktatási tevékenységével összefüggő matematika és a numizmatika mellett – legmaradandóbb és legjelentősebb területe a nyelvészet.
A pozsonyi szemináriumban élő európai nyelvek mellett klasszikus és keleti nyelvekkel is ismerkedni kezdet, ebből az időből több nyelvtanulást segítő kézirata is fönnmaradt. Fordításokat készített – ekkor kezdte görögből fordítani II. Julianus művét is –, saját használatra görög-latin szótárt állított össze. Az olaszúl tanuló című munka mintegy mellékterméke utolsó szemináriumi évében elkezdett olasz tanulmányainak, „a’ magyar nyelvtanítók’ s ’tanulók hasznára” írt Magyar nyelvkönyve pedig már előrevetíti szótárának bizonyos vonásait.Magyar Nyelvkönyv (Pozsony, 1790)
A könyvgyűjtést Kresznerics még diákkorában kezdte, gyűjteménye idővel komoly könyvtárrá nőtt, matematikai, építészeti, nyelvészeti munkák, szótárak, francia és antik szerzők mellett számos ősnyomtatvány, 16–17. századi kiadvány és korabeli írók személyesen neki ajándékozott kötetei gazdagították azt. Kresznerics az általa elolvasott munkákat Analecta philologica cím alatt még diákkorában kezdte összeírni s kivonatolni, ezt a gyakorlatát élete végéig megtartotta.Analecta Philologica. 1-9. köt. Könyvtára és az olvasmányairól, olvasási szokásairól, literátori kapcsolatairól számot adó, olykor életrajzi adatokat is tartalmazó, 1782 és 1832 között keletkezett több ezer oldalas, kilenc negyedrét méretű kötetet kitevő kézirat legfontosabb művéhez, a kétkötetes A magyar szótár gyökérrenddel és deákozattal című szótárhoz is adattárként szolgált.
Szótárkészítő tevékenysége Kresznerics kiindulásul Szenczi Molnár Albert és Pápai Páriz Ferenc szótárait használta, adatait azonban a korabeli szótárakkal is összevetette. Baróti Szabó Dávid, Sándor István, Simai Kristóf munkáit zsinórmértékül használta, hogy meg tudja ítélni, az újabb művekben föllelt „szó nem a’ könyv-szerzőtől koholtt, hanem a’ régiség’ maradványaiból szedett szó”.Magyar Szótár Gyökérrenddel és Deákozattal. XLIX. A Magyar szótárban túlsúlyban vannak a régi szavak, de többnyire fölvette azokat a nyelvújítási szavakat is, amelyek e három szótárban megtalálhatók. Az írásbeli forrásokat Kresznerics élő nyelvi gyűjtéssel, címszavait táj-, ritkábban társalgási nyelvi adatokkal is kiegészítette: „Sokat a’ nép’ szájából is hallottam, ezeket is, ha az igaz magyar mértéket megütötték, föl jegyezgettem, hozzá tévén, hol, mikor, és melly értelemmel hallottam.”Magyar Szótár Gyökérrenddel és Deákozattal. L. Szótárában gyakran nem csupán a följegyzés helyét és idejét, hanem használatát, kontextusát is leírja. Gazdag közmondásgyűjteménye alapján közli a szavak állandósult szókapcsolatait, sokszor magyar nyelvű szómegfeleltetést vagy magyarázatot is fűz a címszóhoz. Kresznerics szótára tehát sokkal inkább az egynyelvű, mint a kétnyelvű szótárak típusába tartozik, még ha sok címszó mellett megadja is annak latin ekvivalensét.
A szótár rendje kimunkált morfológiai koncepcióra épül. Kresznerics az 50 oldalas bevezetésben – amelybe Gáldi László feltételezése szerint beledolgozta jelentős Herder-hatást mutató Magyar nyelvkönyv szóképzésre vonatkozó fejezetétGáldi László: A magyar szótárirodalom a felvilágosodás korában és a reformkorban. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1957. 383. o. – bírálja a korábban kiadott betűrendbe rendezett szótárakat, amelyeket célszerűtlennek tartott. Szótárában a szavakat, kifejezéseket nem abszolút betűrendben, hanem ahogy a címben is utal rá, „gyökérrend”-ben adja meg. A képzett és összetett szavakat – egyébként betűrendben közölt – „gyökérszók”, vagyis egy szótagú szótövek alá rendezi.