bélyegkép|jobb|250px|A Bánáti Szfinx bélyegkép|jobb|250px|A 19. század közepén Toplecen épült horizontális vízimalom a nagyszebeni szabadtéri néprajzi múzeumban Toplec, 1911 és 1918 között Csernahévíz (, ) falu Romániában, a Bánátban, Krassó-Szörény megyében.
Fekvése A Cserna folyó ezer méter fölé kúszó hegyektől körülvett völgyében, Orsovától 10 km-re északra, Herkulesfürdőtől 8 km-re délre fekszik.
Nevének eredete Eredetileg 'meleg vizű forrás' jelentésű neve a szlávból való, valószínű román közvetítéssel. Határában ma is fakadnak hévízforrások. Történeti névalakjai: Toplecz (1436), Toplacz (1607), Töplic (1829).
Története A török hódoltság után 1769-től az Oláh-Bánsági Határőrezredhez, 1873-tól Szörény, 1880-tól Krassó-Szörény vármegyéhez tartozott. 1717-ben 100 házból állt. A határőrség szervezésekor itt állították föl az egyik század székhelyét, amelyet később Orsovára helyeztek át.
Ernest és Sigismund Schmidt orsovai vállalkozók 1875-ben nyitották meg műmalmukat a faluban.Lajos Kakucs: Începuturile dezvoltării industriale la Topleț. Banatica 6 (1981), 26571. o. Az 1870-es évektől mezőgazdasági gépgyár, 1878-tól postahivatal is működött a faluban. „Toplec lakói nagy részét az ott levő őrlőmalom foglalkoztatja. A négy emeletes gyár a Schmidt testvérek tulajdona…”Gáspárdy Aladár: A Magyar Alduna. Lugos, 1904, 100–101. A malom által fogyasztott 350 lóerőt vízerőmű biztosította. Lakói saját terményeiket horizontális vízimalmokban őrölték meg – 1969-ben még húsz ilyen szerkezete működött.
Népessége 1910-ben 2120 lakosából 1873 volt román, 125 német és 50 magyar nemzetiségű; 1937 ortodox és 155 római katolikus vallású. 2002-ben 2378 lakosából 2305 volt román és 56 cigány nemzetiségű; 2208 ortodox, 92 baptista, 38 pünkösdista és 18 római katolikus vallású.
Látnivalók Határában az egykori római vízvezeték maradványait felhasználva 1739-ben épített vízvezeték romjai. A Bigér-patakon hat, a 20. század elején épült vízimalom. A Bánáti szfinx nevű sziklaalakzat.
Gazdasága Gépgyára ma is működik és 150 dolgozót foglalkoztat. A fafeldolgozó kombinátban kb. százan dolgoznak.
Jegyzetek
Források Pesty Frigyes: A Szörényi Bánság és Szörény vármegye története. I–III. Bp., 1877–78
További információk Római katolikus imaház (fénykép)
Kategória:Krassó-Szörény megye települései