230px|right|thumb|20 polturás érme 230px|right|thumb|10 polturás érme koronás kiscímerrel A Libertas latin eredetű szó. Jelentése: a szabadság megszemélyesítése. Női alakban ábrázolták, fején babérkoszorúval, jobbjában hosszúkás sapka, baljában lándzsa és bőségszarv. Így nevezték II. Rákóczi Ferenc rézpénzeit.
1704. április 22-én II. Rákóczi Ferenc leiratban tudatta a vármegyékkel és a városokkal, hogy az ezüstpénz hiánya miatt váltópénzül rézpénzt bocsát ki, melyhez a törvényhatóságok hozzájárultak. Nehogy súlya miatt használhatatlan legyen, értéke szerint kettőt veretett: a polturát és a libertast. A pénz egyik oldalán a magyar koronás kiscímer, másikon a PRO LIBERTATE felirat és egy Szűz Mária ábrázolás volt látható. 10 poltura ért 1 libertast, 8 libertas ért 1 tallért. A labanc ügynökök Erdélyben azt terjesztették, hogy azért vertek rézpénzt, mert Rákóczi és Bercsényi maguknak gyűjtik az aranyat.
Az ónodi országgyűlés 1707. június 8-án a rézpénzeket leértékelte.
A pénz romlásának megállítása céljából az ónodi országgyűlés határozata alapján a X polturást 4 polturára, a XX polturást 8 polturára értékelték le. A fejedelem ennek külső jeleként elrendelte az ellenjegy alkalmazását. Körmöcbányán a bármelyik verdében készült libertásokat - ovális nagy barokk keretben a kisded Mária jobb karján -, ellenjeggyel látták el úgy, hogy az a sávos címer alsó részében félig kívülre essék. I. Lipót X. 17. rendeletben tiltotta meg a libertas elfogadását, forgalmazását. 1705–1707-ig a pénzt Nagybányán és Munkácson verték, azok 10 és 20 polturát értek. 1705. január 1-jén a lévai tanácskozáson Széchényi Pál érsek a rézpénzt kongónak, az ezüstöt pengőnek nevezte.
Külső hivatkozás Libertas érme fényképe. II. Rákóczi Ferenc pénzei (1703 - 1707) Források Magyar katolikus lexikon Ókori lexikon.
Kategória:Történelmi pénznemek