George Lynch amerikai gitáros, dalszerző aki a Dokken zenekar élén vált világhírűvé. A 80-as évek egyik legnagyobb hatású gitáros egyénisége.
Pályafutása Jimi Hendrix és Eric Clapton hatására kezdett el gitározni, de nagy hatást gyakoroltak rá a 60-as, 70-es évekbeli klasszikus rockbandák is. A 70-es évek végétől aktív zenész, de karrierje 1980-tól indult be igazán. Ekkor ugyanis nagy esélye volt rá, hogy Ozzy Osbourne újonnan alakult zenekarába kerüljön, de Randy Rhoads kapta meg a posztot. Lynch nem hagyta annyiban Randy halála után megint bejelentkezett, de ezúttal Jake E. Lee halászta el előle a lehetőséget. A Dokken-beli tevékenysége révén vált a korszak egyik legnagyobb hatású gitárosává.
A Back for the Attack lemezen hallható Mr.Scary dal hallatán vált a gitármagazinok állandó szereplőjévé. A Dokken feloszlása után hozta létre a Lynch Mob zenekart amelynek első két albumán a szintén ex-Dokken tag Wild Mick Brown dobolt. Egybehangzó szakmai és hallgatói vélemények alapján a debütáló 1990-es Wicked Sensation lemezt szokták a legerősebbnek tartani. George szólóban is kipróbálta magát (Sacred Groove-1993), az album nem instrumentális dalaiban neves vendégzenészek énekelnek (Glen Hughes, Ray Gillen, a Nelson-testvérek). Zeneileg igen termékeny, hol saját neve alatt, hol Jeff Pilsonnal készít lemezeket, de 2008-ban már Souls Of We név alatt is adott ki lemezt. 2009-ben pedig elkészült a Lynch Mob visszatérő lemeze is (Smoke and Mirrors).
Az ESP gitárcégnél 1986 óta folyamatosan jelennek meg a George Lynch modellek. Ezek legújabbika a Super V., amelynél George szakított a hagyományokkal: juharfa helyett mahagóni a test, a Floyd Rose rendszert pedig fix húrlábbal váltotta fel. Ezenkívül akusztikus gitárok és a Mr.Scary effektpedálok is George Lynch neve alatt válnak hozzáférhetővé. George Lynch Guitar Dojo néven saját online gitáriskolát nyitott. A weboldalnak több mint 400 regisztrált hallgatója van. 2008 végén együtt turnézott Paul Gilberttel és Richie Kotzen-nel, de Európában továbbra is csak hangszerkiállításokon és gitárbemutatókon lehetett vele találkozni.
Stílusa Első oktatófilmje 1989-ben jelent meg Guitar Bible címen, amelyen nemcsak Purple Sunburst Tiger gitárját elemzi ki, hanem technikáját is megosztja az érdeklődőkkel: bemelegítő gyakorlatok a lefogókéz ujjközeinek a nyújtására, pengetéstechnikák (sweep, alternate, fan), tapping manőverek, szokatlan tremolókarhasználat, üveghangok segítségével keltett speciális hanghatások (pinch, natural, tap harmonics), arpeggio, különféle vibratók (köztük a híres hegedűszerű "Jackass" becenevű), legato futamok. 1990-ben jelent meg a folytatás Alfred Artist Series címmel, melyet a Scary Licks követett. Utóbbiban a trükkjeit vesézi ki az arra fogékony érdeklődők számára. A Wicked Riffs filmben pedig improvizációs teóriákról, akkordfűzésekről, a dalszerzői készség fejlesztéséről esik szó. Riffjeiben előszeretettel használja a tritonusz hangközt, mely nem más mint egy fél hanggal szűkített kvint, illetve bővített kvart. A tritonuszt, a hangköz fordíthatatlansága miatt a középkorban "diabolus in musica"-nak (ördög a zenében) nevezték, emiatt tiltott volt a használata.
Diszkográfia
Dokken Breaking the Chains (1983) Tooth and Nail (1984) Under Lock and Key (1985) Back for the Attack (1987) Beast from the East (1988) The Best of Dokken (1994) – Japán kiadás One Live Night (1995) – Japán kiadás Dysfunctional (1995) Shadowlife (1997) The Definitive Rock Collection (2006) From Conception: Live 1981 (2007) -
Lynch Mob Wicked Sensation (1990) Lynch Mob (1992) Syzygy (1998) Smoke This (1999) Evil: Live (2003) REvolution (2003) REvolution LIVE! (2005) Smoke and Mirrors (2009)
Szóló Sacred Groove (1993) Will Play for Food (2000) Stone House (2001) The Lynch That Stole Riffness! (2002) Furious George (2004) The Lost Anthology (2005) Scorpion Tales (2007)
Lynch/Pilson Wicked Underground (2003)
Tony MacAlpine Maximum Security (1987)
Xciter Xciter (2006)
Lana Lane Gemini (2006)
Souls Of We Let the Truth Be Known (2008)
George Lynch & The Stahlwerksinfonie Orchestra Christmas / Sarajevo (2009)
Raven Quinn Raven Quinn (2010)
T&N Slave to the Empire (2012)
KXM KXM (2014)
Sweet & Lynch Only to Rise (2015)
Források
Official website
További információk Official Lynch Mob Myspace Official Dokken website Souls Of We George Lynch Fan Forum
Kategória:Amerikai gitárosok Kategória:1954-ben született személyek Kategória:Élő személyek Kategória:Amerikai dalszerzők