A Cantionale Catholicum című latin-magyar egyházi énekeskönyv, Kájoni János leghíresebb és irodalomtörténeti szempontból a legjelentősebb műve.
Története Kájoni János több mint három évtizedes énekgyűjtésének eredménye a Cantionale Catholicum, régi és új magyar aitatos egyházi énekek, dicséretek, zsoltárok és litániák című énekeskönyv.
A Csíksomlyói ferences nyomda első termékét 1676-ban nyomtatták ki, amelynek befejező részében Kájoni így ír a könyv megjelenésének céljáról:
“Édes Hazámnak akartam szolgálni, és másoknak is alkalmatosságot e kis munkámmal adni, hogy akadály nélkül dicsérhessék az Istent”
A Székelyföldön a nép ajkáról gyűjtött énekek sok eredetiséget megőriztek. Feljegyzései a magyar zene szempontjából felbecsülhetetlenek. Egyházi zene terén kapcsolatai a korszak katolikus népének termésével felmérhetetlenek.
A Cantionale Catholicum teljes kialakulását négy azonos vonatkozású Kájoni mű előzte meg. Első a Cantus Catolici, ezt követi egy újabb Cantionale című énekeskönyv. Harmadik részleggyűjteménye egy Egyházi énekeskönyv első része, amelyet Kájoni kezdett írni és az 55. lapig az ő munkája. A Cantionale előkészítő példányát képviselte a Csíkcsobotfalvi-kódex, amely nagyobb részt magyar népénekek gyűjteménye.
A nagy mű kézirata az 1674-es év végére készült el. Nyomtatásban 1676-ban jelent meg Kájoni tartományfőnöksége idején, az általa alapított Csíksomlyói ferences nyomda legelső kiadványaként. A nyomdai munkálatok Kassai András irányításával történtek. Kinyomtatása kilenc hónapig tartott, 1675. október és 1676. júniusa között.
Az énekgyűjteményt Kájoni az 1675. október 8-án keltezett levelében a csicsókeresztúri Torma István Belső-Szolnok vármegye főispánjának ajánlotta, aki a könyv kiadásának költségeit felvállalta.
A Rómából kapott engedély után, 1676. március 11-én a Mikházi rendtartomány részéről Újfalvi Albert teológiai tanár adott kedvező véleményezést, ugyanakkor 1676. április 21-én Csíksomlyón Damokos Kázmér püspök is jóváhagyta a mű kiadását.
A nagy népszerűségnek örvendő énekgyűjtemény több kiadást is megért. 1719-ben, 1805-ben, 1806-ban Erdélyben, Székelyföldön és Moldvában a nép által kedvelt és gyakran használt énekeskönyvet újra kinyomtatták.
Az 1719-es, második kiadás Balás Ágoston ferences tanár és zenész szerkesztésében jelent meg. Harmadszor 1805-ben, Csíksomlyón adták ki eredeti címmel, kisebb változtatásokkal Andrási Rafael ferences zeneszakértő közreműködésével.
Az énekgyűjtemény több pótkiadást is megért. 1845-ben Nagy Énekeskönyv címen a Cantionaleból válogatott templomi énekeket adtak ki Csíksomlyón. 1914-ben egy újabb kiadás látott napvilágot, Erdélyi Egyházmegyei Énekes-könyv címmel, amelyet a csíkszentmártoni Baka János szerkesztett a szárhegyi Sántha Angelus házfőnök és Timár Dénes kántorképzői tanár segítségével. A gyűjtemény második része 1921-ben jelent meg, amely 277 éneket tartalmaz a Kájoni énekeskönyvből.
A Cantionale Catholicum című énekeskönyv eredeti dallamait kéziratos énekeskönyvek, valamint moldvai és székelyföldi népi gyűjtések alapján Domokos Pál Péter rekonstruálta, és jelentette meg 1979-ben az “...édes Hazámnak akartam szolgálni...” című másfélezer oldalas munkájában.
A nagy sikerű énekgyűjtemény megjelentetésének példányszáma ismeretlen.
Kájoni Erdély-szerte gyűjtötte a középkori énekemlékeket, a Cantionale Catholicum című gyűjteményében több százat mentett meg az utókor számára.
Leírása A mű főcíme:
Cantionale Catholicum, Régi és új, Deák és Magyar egyházi énekek, dicséretek és Litániák.
Az énekgyűjtemény terjedelme 826 lap.
A Cantionale Catholicum egyetlen nyomdai egységet képez, amelyet a folyamatos ívjelzés és a lapszámozás jelez. A díszes kerettel készített címlap szövege általánosságban foglalja össze a gyűjtemény tartalmát és burkoltan utal annak három fő részére.
Az énekeskönyv 247 latin, 545 magyar és három vegyes nyelvű énekszöveget tartalmaz a miserészekkel együtt. Megtalálhatók benne Jeremiás siralmai és a két legismertebb passió teljes magyar szövege.
Felosztása A gyűjtemény három fő részre oszlik, mind a három rész külön címlappal és tartalommal rendelkezik.
A mű bevezető részei a 3-16. számozatlan oldalon találhatók.
I. rész
VIII szakaszban, 280 oldalon írja le az egész egyházi évre, adventtől pünkösdig terjedő egyházi énekeket.
II. rész
XII szakaszban, 280-648. oldalon az alkalmi és időszaki zsoltárokat és énekeket közli Szentháromság, Jézus Szíve, Szűz Mária és a Szentek tiszteletére.
III. rész
A 648-747. oldalon a temetési, végső dolgokról szóló, körmeneti énekeket és litániákat közöl.
750-785. oldalon a Passió, Jézus Jézus szenvedésének története olvasható.
788- 810. oldalon gondosan összeállított tartalomjegyzék található.
Célja
Az erdélyiek kezébe egyházi énekeskönyvet adni. Mentesíteni a kántorokat attól, hogy maguknak másoljanak énekeket. Egyöntetűséget biztosítani a templomi szolgálat menetében. “Édes Hazámnak akartam szolgálni, és másoknak is alkalmatosságot e kis munkámmal adni, hogy akadály nélkül, saját nyelven dicsérhessék az Istent” A mise részeit latinról magyarra fordítani, ami addig soha nem volt.
Modern kiadása "... édes Hazámnak akartam szolgálni"; összeáll. Domokos Pál Péter / Kájoni János: Cantionale catholicum. Régi és új, deák és magyar áitatos egyházi énekek; Petrás Incze János: Tudósítások. Okmánytár; Szt. István Társulat, Bp., 1979
Források
További információk
Kategória:Csíkszereda magyar kulturális élete Kategória:17. századi könyvek Kategória:Keresztény zene