Mario Del Monaco (Firenze, 1915. július 27. – Mestre, 1982. október 16.) világhírű olasz operaénekes, tenor.

Élete bélyeg|bal|1950 körül bélyeg|Radamesként, 1952 körül, a Pájero de Fuego spanyol folyóirat 1980. szeptember 29-i címlapján bélyeg|Az Eurovíziós Dalfesztiválon, 1965

Nápolyi apa (Ettore, aki New Yorkban zenekritikákat írt) és szicíliai gyökerekkel rendelkező, firenzei anya, Flora Giachetti gyermeke. Első múzsája édesanyja, remek amatőr szopránénekes volt. Zenetanulását autodidakta hegedűsként kezdte. Már tizenhárom éves korában Massenet Narcisse című kantátáját énekelte. 1935-ben bekerült a római operaiskolába, 1936-ban ösztöndíjat kapott, majd festészetből és szobrászatból diplomát szerzett a pesarói Scuola d'Artén. Cagliban debütált, 1939-ben, a Parasztbecsületben. Első igazi sikere 1940 szilveszterén, a milánói Teatro Pucciniben, a Pillangókisasszonyban volt. 1941 nyarán feleségül vette Rina Fedora Filippinit, akivel még az operaiskolában ismerkedett meg. Két fiuk született: Giancarlo (1943 végén, ma hires operarendező) és Claudio. Nemzetközi hírnevét 1946-ban a veronai Arenában és a londoni Covent Gardenben, a Toscával és a Bajazzókkal alapozta meg. 1947-ben a római operában a Carmenben és a Parsztbecsületben, majd 1949-ben a Scalában, az Andrea Chénier-ben énekelt. 1950-ben lépett fel először a New York-i Metropolitanben, amelynek 1951–59 között társulati tagja volt. Főleg Bizet, Verdi és Puccini operáiban énekelt nagy sikerrel. Moszkvában, 1959-ben Lenin-renddel tüntették ki. Budapesten is többször vendégszerepelt.

Könnyűzenei tevékenysége Gyakran kirándult a könnyűzenébe is. 1975-ben énekelte hanglemezre világsikert aratott nápolyi dalait Detto Mariano kíséretével. A lemezen hallható még Guido Maria Ferilli Antonella Maggio szövegére írt dala az Un amore così grande. Utóbbit kislemezen is kiadta, akárcsak később Luciano Pavarotti, Alfredo Kraus, Andrea Bocelli, Claudio Villa, Francesco Renga és a Negramaro együttes.

Ezután LP-n rögzítette még: a Via del Giglio 43 (Ferilli - Lo Vecchio), Un mondo senza Dio című Ave Maria-feldolgozást, és az Il mio primo angelo (Detto - Lo Vecchio), később Claudio Villa és más hírességek által is felvett darabokat is.

Repertoárja OperarepertoárjaSzerepCímSzerző Pollione Norma Bellini Eneas A trójaiak Berlioz Don José Carmen Bizet Faust Mefistofele Boito Giuseppe Hagenbach La Wally Catalani Maurizio di Sassonia Adriana Lecouvreur Cilea Chénier André Chénier Giordano Loris Ipanov Fedora Giordano Peri Il Guarany Gomes Canio Bajazzók Leoncavallo Turiddu Parasztbecsület Mascagni Enzo Grimaldo Gioconda Ponchielli Renato des Grieux Manon Lescaut Puccini Rodolfo Bohémélet Puccini Mario Cavaradossi Tosca Puccini Pinkerton Pillangókisasszony Puccini Dick Johnson A Nyugat lánya Puccini Luigi A köpeny Puccini Kalaf Turandot Puccini Sámson Sámson és Delila Saint-Saens Ernani Ernani Verdi Stiffelio Stiffelio Verdi A mantuai herceg Rigoletto Verdi Manrico A trubadúr Verdi Riccardo Az álarcosbál Verdi Don Alvaro A végzet hatalma Verdi Radames Aida Verdi Otello Otello Verdi Lohengrin Lohengrin Wagner Siegmund A walkür Wagner Paolo il bello Francesca da Rimini Zandonai

Elismerése Lenin-rend, Moszkva, 1959

Források History of Tenor

Kategória:1915-ben született személyek Kategória:1982-ben elhunyt személyek Kategória:Firenzeiek Kategória:Olasz operaénekesek Kategória:Tenorok Kategória:Lenin-renddel kitüntetettek