Az argali juh (Ovis ammon) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a kecskeformák (Caprinae) alcsaládjába tartozó faj.
Az argali mongol eredetű szó, jelentése "vadjuh".
Előfordulása Az argali juh Közép-Ázsiában (a Himalájában, Tibetben, az Altaj hegységben) fordul elő. A tengerszint feletti 1300-6100 méteres magasságban lévő magashegyek közelében fekvő dombos terepek lakója.
A következő országok területéről ismert: Afganisztán, Kína, India, Kazahsztán, Kirgizisztán, Mongólia, Nepál, Pakisztán, Oroszország, Tádzsikisztán és Üzbegisztán. Talán még Bhutánban is élhet, de jelenléte ott bizonytalan.
Alfajai Jelenleg az alábbi 9 alfaját ismerik el:Alexander K. Fedosenko and David A. Blank Ovis ammon. Mammalian Species, No. 773, (July 15, 2005), pp. 1–15
altaji argali (Ovis ammon ammon) Linnaeus, 1758 karaganda argali (Ovis ammon collium) Severtzov, 1873 góbi argali (Ovis ammon darwini) Przewalski, 1883 tibeti argali (Ovis ammon hodgsonii) Blyth, 1841 észak-kínai argali (Ovis ammon jubata) Peters, 1876 tien sani argali (Ovis ammon karelini) Severtzov, 1873 kara taui argali (Ovis ammon nigrimontana) Severtzov, 1873 Marco Polo argali (Ovis ammon polii) Blyth, 1841 Severtzov-argali (Ovis ammon severtzovi) Nasonov, 1914
Megjelenése Az argali juh a legnagyobb termetű vadon élő juhfaj, marmagassága elérheti az 1,20 métert, tömege a 160kg-ot. A felnőtt kosok két dugóhúzó formájú szarvat hordanak, amelyek spirál mentén mérve elérhetik a 190 cm-t. A jerkéknek is vannak szarvai, bár azok jóval kisebbek és ritkán haladják meg a 30 cm-es hosszúságot. Szőrzetének színe változó, a világoszsemlétől a sötétebb szürkésbarnáig terjed, szétszórva fehér szőrszálakkal (különösen az idősebb egyedeknél). Az arc kézen foghatóan világosabb. A kosoknak fehér nyakdudora van, amely a nyak felületének nagy részét lefedi. Az argali juhnak fehéres farfoltja van, bár az alfajok között a méreteket és a határokat tekintve jelentős különbségek vannak.
Életmódja Az ismert populációsűrűség 1,0-1,2 állat/négyzetkilométer. Bizonyos populációk esetében (különösen a kosok esetében) szezonális vándorlásokat figyeltek meg, míg az általános tendencia szerint nyári időszakban a magasabb területeket veszik birtokba. Viszonylag hosszú lábaival az argali juh gyorsan fut és elmenekülhet a ragadozók elől, bár a meredek hegylejtőkön gyakran keres menedéket. Jellegzetes vészkiáltása a figyelmeztető sziszegés és a sípolás, amelyeket az orrlyukain keresztül fújt levegő segítségével hallat. Harc közben a kosok hátsó lábaikra támaszkodnak és előrehajolva száguldanak egymás felé, közben szarvaikat összeütköztetik.
A nyájak nemenként elkülönülnek (a párzási időszakot leszámítva), amik 2-100 főből állnak. Fűvek, gyógynövények és sás a tápláléka. A farkas, a hópárduc és leopárd természetes prédája.
Szaporodása A vemhesség 150-160 napig tart, ennek végén 1-2 bárány születik. Közvetlenül a születés előtt a jerkék leválnak a nyájtól, visszahúzódnak egy megközelíthetetlen helyre, hogy elljenek. Az anyaállat és az újszülött több napig külön maradnak a nyájtól, amely alatt a bárány mozdulatlanul fekszik, míg anyja elmegy legelészni. A bárány anyatejről való elválasztása 4 hónapos korban kerül sor. Az ivarérés a jerkék esetében 2 éves, míg a kosoknál 5 éves korban van. Az argali juh várható élettartama 10-13 év.
Jegyzetek
Források ITIS szerinti rendszerbe sorolása
Ultimate Ungulate Wikifajok
Kategória:Vadjuhok Kategória:Emlősfajok Kategória:Közép-Ázsia emlősei Kategória:Tibet emlősei