thumb|200px|A Föld vízkészletének jelentős hányadát a karsztvíz adja A karsztvíz a felszín alatti vizeknek azon típusa, amely a talaj karsztosodott kőzet rétegei között helyezkedik el. Két fő típusát különböztetjük meg. Nyílt karsztvíz esetében a csapadék és a felszíni vizek közvetlen kapcsolatban vannak karsztvízzel, táplálják a karsztvízbázist, mivel a karsztvizet fedő kőzetrétegek nem vízzáróak. Fedett karsztvíz esetében a fedő kőzetek vízzáró jellegüknél fogva meggátolják a csapadék, a felszíni vizek karsztvízbázisba történő bejutását.
A karsztvíz természetes tisztaságánál fogva nagy értéket képvisel. A karsztvízbázisból kiemelt karsztvíz lakossági fogyasztásra (ahogy például Balatonfűzfő gyártelepen is) közvetlenül alkalmas lehet.
A karsztvízszint alatti bányatevékenység veszélyt jelent a karsztvízbázisra. Ugyanis a bányákba betörő vizet, hogy ne akadályozza a fejtési, kitermelési munkálatokat, szivattyúzással kiemelik. A talajban a szivattyúzás folytán kialakuló vízszint egy tölcsérhez hasonlítható, melynek legalacsonyabb pontja a szivattyúzás helye. Minél szélesebb a tölcsér nyílása, annál nagyobb felszíni terület érintett a vízkivétel negatív változásaiban. A Nyirád melletti bauxitbányászat során a közeli kutak kiapadtak, a Hévízi-tó vízhozama csökkent, Tapolca híres tavasbarlangja fokozatosan kiszáradt. A bányatevékenység visszaesésével mára szinte teljesen helyreálltak a karsztvíz bázisú forrásaink.
Felszíni karsztos formák karr: a karsztosodó kőzetek felületén, oldódás hatására létrejövő sekély mélyedés víznyelő: csapadék beszivárgásának helye, rendszerint tölcsér alakú dolina: oldás, beszakadás útján keletkezett mélyedés zsomboly: függőleges aknabarlang, mely a felszínt köti össze a felszín alatti vízbázissal, akár több száz méter mélységű is lehet
Felszín alatti karsztos formák Beszélhetünk sekély karsztról, amikor is a karsztvízbázis a talajfelszín közelében van, az ún. eróziós övben helyezkedik el. Ezzel szemben a mély karszt típusú víz az eróziós övezet alatt helyezkedik el.
Egyes területeken, mint például a Bakony, a karsztvízbázis több rétegben helyezkedik el. A felülről érkező, hideg karsztvizek mellett megtalálható alulról beáramló, termál karsztvíz is. De hazánkban másutt is jelen vannak a különböző eredetű karsztvizek. Budapest termál gyógyfürdőinek egy részét ilyen feláramló karsztvíz táplálja.
thumb|200px|Az Aggteleki-karszt területén található Aggteleki cseppkőbarlang
Felszín alatti vizek A Föld vízkészletének 0,61%-át teszi ki a felszín alatti vízkészlet. Köztudott, hogy a sarki jégsapkákban tárolt édesvízkészlet a földi vizek csupán mintegy 2,14%-a. Ez után a felszín alatti vizek képezik a legfontosabb édesvízforrást. A folyók és tavak vízkészletéhez képest körülbelül negyvenszer több víz található a földfelszín alatt. Talajvíz Rétegvíz – A rétegvíz a felszín alatti vizeknek azon típusa, amely porózus kőzetekben helyezkedik el. A rétegvizek a talajvizek szintje alatt húzódnak. A felszín alatti vízkészletek döntő hányada rétegvíz. Karsztvíz
Felszín alatti vizek vízkémiai jellemzői vezetőképesség pH összes keménység hidrogén-karbonát karbonát lúgosság Kémiai Oxigénigény (KOIps) nitrát nitrit klorid szulfát vas foszfát ammónia mangán nátrium kálium magnézium kalcium
Vizek keménysége NK-fokban A víz keménysége alatt a vízben oldott kalcium és magnézium mennyiségét értjük. Elnevezése régmúlt időkre nyúlik vissza. A ruhák mosásakor e két anyag és a szappan egy vízben nem oldódó vegyületet alkot, ami a ruhákra rátapadva, száradás után megkeményíti a szövetet. A kalcium- és magnéziumsók a kőzetekből történő kioldódás miatt kerülnek a vízbe. Az ivóvízben a jelenlétük szükséges. Az iparban és a háztartásokban azonban a kemény vízből a melegítés hatására kiváló vízkő gondot okoz.
Az alábbi vízkeménységi kategóriákat különböztetjük meg:
+Vizek keménysége NK-fokban-44-88-1212-1818-3030-5050-vízkeménységi kategóriaigen lágylágyközepeskissé keménykeményigen keményrendkívül kemény-
Források
Hivatkozások
Kategória:Hidrogeográfia Kategória:Barlangi geológia Kategória:Karszt