A kínai internetcenzúra napjaink egyik legszigorúbb és legkiterjedtebb tartalom-ellenőrzési rendszere az interneten. A rendszer alapját a kínai kormányzat által szabott törvények képzik, az ellenőrzés kiterjed Kína szárazföldi területein a kormányzati tulajdonú internetszolgáltatókon átfolyó adatok általános tartalom szerinti szűrésére, de egyes személyek internetelérésének szabályozására is.

A tartalomszűrés fő technikai eleme a gyakran Kínai kormányzat „Arany Pajzs” projektjének részét képező, Kínai nagy tűzfalnak nevezett rendszer, melyet Kína 1980-as évekbeli internetre lépése után nem sokkal üzembe állítottak.

Története Az internetes tartalmak szűrése Kína internetes kapcsolatainak 1980-as évekbeli kialakítása után nem sokkal kezdődött. A tűzfal felállítása mögötti ideológiát egyesek Teng Hsziao-ping, Kína egykori legfőbb vezetője kedvelt mondására vezetik vissza, miszerint „ha szellőztetésre ablakot nyitsz, legyek is beszállhatnak”. A szocialista piacgazdaság építését célul kitűző pártállam a liberális piaci folyamatok ellenére biztosítani akarta a külső hatások szűrését, hogy az államszervezet ideológiai egységét fenntartsa.R. MacKinnon "Flatter world and thicker walls? Blogs, censorship and civic discourse in China" Public Choice (2008) 134: p. 31–46, Springer

Kína 1994-ben kapcsolódott a világhálóhoz, mely egyhamar a piaci résztvevők legfőbb kommunikációs formájává vált. A felhasználók körének bővülése magával vonta a szabályozás iránti kormányzati igényt, melynek első jogi formáját a Közbiztonsági Minisztérium 1997-es törvénye képviselte.

A Kínai Központi Televízió szerint a Kínai nagy tűzfal bevezető munkájának költsége 800 millió amerikai dollárba került.金盾工程前期耗8亿美元 建全国性监视系统, epochtimes.com

Jogi háttere

Fehér könyv A kormánynak az internet témájában 2010 júniusában kiadott fehér könyve az internetet az emberi tudás kikristályosodásaként említi, emellett teljes internetes szólásszabadságot, illetve a szólásszabadság törvényes védelmét említi. A kínai kormányzati hozzáállást bírálók azonban rámutatnak, hogy a gyakorlatban nem valósul meg ez a szólásszabadság, a blogbejegyzéseket, a hozzászólásokat, a fórumbejegyzéseket cenzúrázzák, eközben megbízott kormányzati hozzászólók segítik elő a kormányzat számára kedvező vélemények túlsúlyba kerülését. A fehér könyv 18 olyan szabályt, rendelkezést és törvényt nevesít, melyek az interneten elérhető tartalmakat és az internettel kapcsolatos visszaéléseket szabályozza. A cenzúra jogi alapját a kínai kormányzat arra hivatkozva teremti meg, hogy az internet működésének törvényes működését határain belül csak ezen eszközzel biztosíthatja.

Az 1997-es hálózatbiztonsági törvény A kínai Közbiztonsági Minisztérium 1997. december 11-én kelt a „Számítógépes hálózatok és internet biztonságáról, védelméről és üzemeltetéséről” szóló törvényének 5. szakasza részletesen ismerteti az internettel összefüggésbe hozható „káros tartalmakat”, illetve „káros tevékenységeket”.Guan, S. (1995). Intercultural communication (in Chinese). Beijing: Beijing University Press.

A törvény értelmében az interneten tevékenységet végző szervezetek vagy természetes személyek nem hozhatnak létre, nem sokszorosíthatnak, nem állíthatnak helyre, vagy közölhetnek az alábbi kategóriákba sorolható tartalmakat:Abbott, Jason P. The Political Economy of the Internet in Asia and the Pacific Digital Divides, Economic Competitiveness, and Security Challenges. New York: Praeger, 2004.

amely tartalmak az alkotmány, a törvények rendelkezéseivel, illetve a rendeletekkel szembeni ellenállásra, vagy ezek megszegésére hívnak fel; amelyek a kormányzat, vagy a szocialista rendszer leváltására hívnak fel; amelyek az ország egységét megkérdőjelezik, vagy az ország felosztására hívnak fel; amelyek célja gyűlöletkeltés vagy hátrányos megkülönböztetés a nemzetiségek között; amelyek a társadalmi rend ellen irányulnak álhírek és féligazságok terjesztésével; amelyek babonákat, szexualitást, szerencsejátékokat, erőszakot, vagy gyilkolást propagálnak; amelyek terrorcselekményekre hívnak fel, vagy bűnelkövetésre ösztönöznek, nyíltan rágalmaznak; amelyek kárt tehetnek az állami szervek jó hírnevében; vagy bármely más módon állnak ellentétben az alkotmánnyal, a törvényekkel, vagy a jogszabályokkal.

A 2000-es tanácshatározat A Kínai Népköztársaság Államtanácsa 2000 szeptemberében kelt 292. határozata közölte elsőízben az internetszolgáltatók számára szabott tartalmi szűrésre vonatkozó szabályokat. A határozat előírja, hogy a Kínában található tartalomszolgáltatók csak különleges engedéllyel tehetnek közzé híreket nyugati híroldalak cikkeiből, ez a tevékenység a határozat értelmében egyéni jogosultsághoz kötött. A jogosultsággal nem rendelkező tartalomszolgáltatók csak olyan híreket oszthatnak meg, melyeket korábban már közzétette egy jogosult tartalomszolgáltató. A jogosultságot a Tanács Információs Irodája adhatja.

A határozat arra is kitér, hogy a tartalomszolgáltatók felelősek a szolgáltatásukon keresztül terjesztett összes információ jogszerűségéért, emellett a tartalomszolgáltatók adataihoz korlátlan hozzáférést biztosít a kormányzati szerveknek.

Szűrt tartalmak A tiltások weblapokat is érintettek, bár ennek végrehajtása esetleges volt: azonos weblap esetleg más városból továbbra is elérhető maradt, illetve egyes korlátozásokat hosszabb-rövidebb időre fel is függesztettek. A New York Times blokkolását egy alkalommal például akkor oldották fel, amikor Csiang Cö-min, a Kínai Kommunista Párt főtitkára a tiltásról értesülve az ügynek maga járt utána. A 2001-es sanghaji APEC-csúcs idején több, jellemzően tiltott nyugati híroldal, mint a CNN, az NBC, és a Washington Post blokkolását feloldották. Ezen oldalak azóta is elérhetőek a szárazföldi Kínából. A New York Times tiltását azonban visszaállították, és azóta is fenntartják, hogy a lap 2008 decemberében a kínai elnök pénzügyeiről írt. Egyes nyugati híroldalak tiltását a 2008-as Pekingi Olimpia ideje alatt is feloldották.

2009 júliusa és 2010 májusa között 312 napig néhány helyi és kormányzati oldalt leszámítva a teljes internetet elérhetetlenné tették a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen.

Megvalósítása bélyegkép|Az internetes tartalomszűrés megvalósításának sémája

Technikai háttere A tartalomszűrés fő eszköze a Kínai nagy tűzfalnak nevezett rendszer, mely a hálózati eszközök széles skáláját alkalmazza, ezek közül kiemelendők az alábbi eljárások:

IP-cím alapján történő közvetlen szűrés; mélyreható adatcsomag-elemzéssel (deep packet inspection, DPI) kulcsszavak alapján detektálnak és szűrnek ki egyes érzékeny témakörökben küldött, titkosítatlan adatokat; DNS-eltérítéssel elérik, hogy egyes internetcímek feloldása nem történik meg, vagy a DNS helytelen IP-címre irányít; URL-szűréssel az URL-ben egyes, érzékeny témákra utaló kulcsszavak fellelése esetén megtagadható a kérés továbbítása; egyes biztonsági tanúsítványok esetén kormányzati hátsó kaput nyitottak, így az érintett operációs rendszerek és böngészők esetén közbenső szereplő is közbeavatkozhat, a közbeékelődéses támadás során pedig megtagadhatja az érzékeny témákkal kapcsolatos tartalmak kiszolgálását; a fenti módszerek következtében blokkolt TCP-csomagok esetén az érintett kiszolgálótól érkező további csomagok is alaphelyzetbe állhatnak egy meghatározott ideig; a tartalomszűrés kikerülésére alkalmazott VPN-szerverekkel folytatott titkosított kapcsolatok közvetlen monitorozása nem lehetséges, de a kommunikációs csatornák jellegzetességei tanuló algoritmusokkal bizonyos hatékonysággal felfedezhetők, és blokkolhatók.

Jogi foganatosítása 1997 decemberében lépett hatályba a kínai Közbiztonsági Minisztérium törvénycsomagja, amely büntethetővé tette a kormányzati szervek rágalmazására irányuló, a nemzet egysége ellen elkövetett, vagy államtitkokat kiszivárogtató cselekményeket. A büntetés elérhette akár a 15 000 jüant (kb. 600 000 forintot) is.Harwit, Eric. "China's Telecommunications Revolution." New York: Oxford University Press, 2008.

Külföldi kapcsolatai 2005-ben több mint 200 olyan útválasztót vásárolt az amerikai Cisco Systemstől, és helyezett üzembe hálózatán a kínai állam, mely a korábbinál magasabb fokú cenzúrát tette lehetővé. 2006 februárjában pedig a Google tett tiltólistára a szárazföldi Kínában elérhető keresőjében olyan oldalakat, melyek a kínai cenzúrának nem feleltek meg, hogy cserébe rendszereket építhessen ki az országban. Ezen a gyakorlaton azonban változtattak, amikor 2010-ben a kínai kormányzatnak információt gyűjtő, és hátsó kapukat nyitó kémet lepleztek le a cégen belül.

Egyéb elemei A kínai internetes felületeken a tartalomszűrés a megfigyelés szubjektív érzetén keresztül hatással van a véleménynyilvánítási szokásokra. Ez azt jelenti, hogy mivel a tartalomszolgáltatók, és a közösségi média hozzászólói tisztában vannak a cenzúra jelenlétével és a szankciók lehetőségével, ezért öncenzúrát alkalmaznak, véleményüket mérsékelten fejtik ki.

Hatásai

Jegyzetek

Fordítás

Források

Újságcikkek, ismeretterjesztők

Könyvek, szakmai leírások

Cenzura Kategória:Kínai média Kategória:Cenzúra

zh-classical:防火長城