Az Anna és a király (eredeti cím: Anna and the King) egész estés amerikai film, amelynek alapja Anna Leonowens Anna and the King of Siam című naplója, illetve az ez alapján Margaret Landon által írt Anna és a király című regény. Ez a film újrafeldolgozása az 1956-ban készült Anna és a sziámi király című drámának, azonban sok részletben különbözik az '56-os verziótól, és az ugyanerről a történetről szóló The King and I című musicaltől is.
Amerikában 1999. december 17-én, Magyarországon pedig 2000. február 24-én mutatták be a mozikban.
A produkció rendezője Andy Tennant, főszereplői Jodie Foster és Chow Yun-fat. A jelenetek legtöbbjét Malajziában vették fel, főként Penang és Ipon környékén. A filmzenét a brit származású George Fenton szerezte. A film összesen tizenkét jelölést kapott különböző díjakra, köztük két Oscar-díj és két Golden Globe-díj jelölést is.
Cselekmény A film Anna Leonowens (Jodie Foster) és IV. Ráma thaiföldi király (Chow Yun-fat) történetét követi nyomon. Anna, az özvegy tanárnő Sziámba érkezik fiával, Louis-val (Tom Felton), hogy angolt tanítson a király legidősebb gyermekének, Chulalongkorn hercegnek, aki a trón várományosa. A tanárnő erős akaratú, okos nő, és ez tetszik az uralkodónak, aki modernizálni akarja országát, hogy biztonságban tudja azt a gyarmatosítók fenyegetésétől, közben azonban meg is szeretné tartani ősi hagyományaikat, melyek Sziám egyediségét jelentik.
Anna érkezésük után azonnal szembetalálja magát a Sziámban fennálló, nőket alsóbbrendűnek tartó rendszerrel. Két héten át sem sikerül Mongkut elé jutnia, hogy feladatáról beszéljenek, így szinte a király elé kell törnie. Talpraesettségét, bátorságát a király pozitívan értékeli, ezért nem csak legidősebb fia, Chulalongkorn herceg, hanem az egész királyi család tanításával bízza meg. 33 feleség, 42 ágyas és 58 gyermek alkotja a tanárnő iskoláját, melyek elbűvölik őt, főként a kis hercegnő, Fa Ying.
Az iskolában már az első napon összeütközésbe kerül Louis és Chulalongkorn, verekedés tör ki az osztályban. A tanárnő rendet tesz, és mindkét fiút egyforma büntetésben részesíti, amivel a herceg tiszteletét is kivívja, és maga a király is egyetért vele. Azon az estén Anna és Chulalongkorn egy kikötözött, szörnyű állapotban lévő rabszolgát találnak. A tanárnő belekeveredik az ügybe, saját gyűrűjén veszi meg a szolgát, hogy megmentse helyzetéből. Amikor a szolga gazdája, Jao Jom Manda Ung Mongkut elé járul panaszával, a király eleinte a gazdag családok védelmében beszél, majd mégis igazat ad Anna tetteinek, és törvényeik magyarázatával kioktatja a felháborodott nőt.
Az iskolába új tanítvány érkezik, Tuptim, a király legújabb ágyasa, akit apja ajánlott fel a király szolgálatára. Anna egyre jobban érzi magát mind tanítványai körében, mind a Mongkut mellett. Az uralkodó betartja korábbi ígéretét, és a palotán kívül felajánl egy házat Annának, ahol fiával és két indiai szolgálójával élhetnek saját hagyományaik szerint.
Alak (Randall Duk Kim), a király tanácsadója beszámol az országban uralkodó helyzetről a Mongkutnak, és harcra buzdítja a királyt, ám ő békésebb megoldást keres. A tanárnő segítségével estélyt rendez az angol diplomaták és előkelőségek számára, hogy javítsa kapcsolatát az angolokkal és így megvédje országát a francia gyarmatosító törekvésektől. Az estély remekül sikerül, a király, Lord Bradley (Geoffrey Palmer) és Mr. Kinkaid (Bill Stewart) szócsatáját Anna zárja le, majd az estély nyitótáncán Anna nagy meglepetésére Mongkut őt kéri fel. A király később egy gyönyörű gyűrűt ad a tanárnőnek, hogy így köszönje meg a fontos esemény megrendezését, ám Anna érzelmeivel harcolva nem fogadja el azt.
Néhány napos iskolaszünet következik a hosszú esőzések miatt, eközben a kis Fa Ying hercegnőt kolera támadja meg. A király tanácsadója, a Kralahom (Syed Alwi) a kislány halálos ágyához hívja Annát. Fa Yingot nem lehet megmenteni.
Több szócsata és kellemes pillanat során kettejük kapcsolata egyre közvetlenebb, érzelmeik kezdenek napvilágot látni saját maguk és a külvilág számára is. A vízparti jelenetben Mongkut megfeledkezve magáról majdnem megcsókolja a tanárnőt.
Lady Tuptim Anna segítségével levelet küld szerelmének, Balatnak. Válaszából a lány megtudja, hogy Balat beáll szerzetesnek, mert nem tud másképp élni Tuptim nélkül. A meggondolatlan lány férfinek álcázva magát szintén a szerzetesek közé áll, csak hogy szerelme közelében lehessen, de titka kiderül. A tanárnő segíteni próbál, ám a helyzet úgy hozza, hogy sem ő, sem – Anna túl magabiztos közbenjárása miatt – maga Mongkut sem tud segíteni rajtuk, és a két szerelmest kivégzik. Anna a történtek után a hajóállomásra készülődik, fiával együtt vissza akar térni Angliába.
Alak és a király testvére, Chowfa herceg sikeresen legyőz egy vélhetően burmai ellenálló csapatot, ám Alakról kiderül, hogy áruló, és saját katonáikat, velük együtt Chowfa herceget meggyilkolják. Anna az angol küldöttséghez megy magyarázatért, mert a burmaiak támadását angol provokációnak gondolja. Lord Bradley és társai lenézően beszélnek vele Mongkuttal való kapcsolata miatt. A király híreket kap arról, hogy Alak és serege a palota felé tart, hogy a király és családja lemészárlásával a Chakri-dinasztiának véget vessen. Mongkut serege nem érhet időben a segítségükre, de a királynak új ötlete támad: kihirdetik az országban, hogy fehér elefántot találtak Prachin Buriban, és az egész királyi család oda indul, hogy Mongkut gyermekeit, feleségeit útközben a Nong Khaiban található kolostorban rejthesse el. Kralahom visszahívja Annát a hajóállomásról, mert úgy véli, ő rá tudja venni a királyt, hogy gyermekeivel tartson, ne maradjon a veszélyes palotában.
Alak rájön a cselre, és lázadó seregével útközben akar lecsapni a családra. Mongkut továbbküldi Annát és a családot a kolostorba, miközben ő három emberével a támadók és köztük lévő híd felrobbantását tervezi. A király megpróbálja elhitetni Alakkal, hogy nem egyedül érkezett, hanem az angolok hatalmas serege közeledik mögötte. A tanárnő, fiával és a család tagjaival együtt kürtöket fújnak, rakétákat robbantanak, hogy alátámasszák Mongkut blöffjét, és a lázadók elmenekülnek. Alak megpróbálja lelőni Mongkutot, ekkor a király embere a hidat felrobbantja. A sikeres csel miatt a család megmenekül, a fenyegetés elhárul.
Anna Leonowens végül a hazatérés mellett dönt, nem bír megbirkózni érzelmeivel, melyek nem válhatnak valóra. Sziámban jelenleg „nincs megoldás egy király és egy tanárnő számára”, bármennyire vágynak erre mindketten.
„Hála apja, Mongkut király látomásának és Anna Leonowens tanításának, Chulalongkorn király nem csak Sziám függetlenségét vívta ki, de eltörölte a rabszolgaságot, vallásszabadságot hirdetett és megreformálta a jogi rendszert.”
Szereplők KarakterSzínészMagyar hangAnna LeonowensJodie FosterOrosz AnnaMongkut királyChow Yun-FatMihályi GyőzőTuptimBai LingHuszárik KataLouis LeonowensTom FeltonBaradlay ViktorA Kralahome, miniszterelnökSyed AlwiVersényi LászlóAlak tábornokRandall Duk KimRudas IstvánChowfa herceg, Mongkut király testvéreKay Siu LimFa-Ying hercegnőMelissa CampbellChulalongkorn hercegKeith ChinStukovszky TamásMoonshee, Leonowensék indiai szolgájaMano ManiamDobránszky ZoltánBeebe, Leonowensék indiai szolgálónőjeShanthini VenugopalIllyés MariLady Thiang, főfeleségDeanna YusoffFarkasinszky EditLord John BradleyGeoffrey PalmerPerlaki IstvánLady BradleyAnne FirbankBókai MáriaMycroft Kincaid, Brit Kelet-Indiai Társaság megbízottjaBill StewartBácskai JánosKhun Phra BalatSean GhaziPhimK.K. MoggieNoiDharma Harun Al-RashidNikornHarith IskanderPitakYusof B. Mohd KassimTolmácsAfdlin ShaukiWelker GáborLady Jao Jom Manda UngSwee-LinChulalongkorn király (hangja)Ramli HassanCsőre GáborBlake századosRobert HandsSeder GáborSebhelyesarcú vezetőYu Beng LimPhya Phrom bíróKenneth TsangMásodik bíróKee Thuan ChyeHarmadik bíróTeoh Kah Yong
Fogadtatás A Mozinet.hu szerint Jodie Foster játéka visszafogott, a szerepre tökéletesen megfelelő, és nem játssza túl a szerepet, Chow Yun-fat pedig akciófilmjei után a drámai alakításban is megállta helyét, azonban bírálja az alkotók munkáját, mert szerinte Andy Tennant „operatőre nem használja ki a varázslatos tájból adódó lehetőségeket, és képtelen elkerülni, hogy a befejezés ne váljon giccsé.” A filmet a Mozinet összességében 63%-osra értékeli. Emanuel Levy, a Variety munkatársa méltatja a filmet a nagy számú ázsiai szereplő miatt, valamint a díszletet, jelmezt, a filmzenét és csodálatos háttereket. Max Messier a Filmcritic.com-on Chow Yun-fat mozgását és erőteljes jelenségét Steve McQueenhez hasonlította. Véleménye szerint Chow tökéletesen megjelenítette a kelet-ázsiai uralkodók rideg, merev és mindenható viselkedését. Messier Jodie Foster csodálatos színészi képességeinek tulajdonítja, ahogy az Anna és Mongkut király közötti érzelmeket megjelenítette. A Killermovies.comon Scott Hunt így összegezte véleményét: „Az Anna és a király felülmúlja a klisés hagyományos szerelmi történeteket azzal, hogy kerüli az émelyítő érzelgősséget”. A New York Post szerint a film olyan családi szórakoztató műsor, melyet nem lehet megismételni. Rita Kempley a Washington Postban a legnagyobb meglepetésnek Chow Yun-fat alakítását tartotta, akit azelőtt leginkább John Woo akciófilmjeiből ismerhettünk. Eddigi vadságához képest ebben a filmben vonzó, királyi tartású, férfiassággal teli, sok gyengédséggel és humorral a gyerekes machóság helyett. A Film.com szerint a film „magával ragadó, tele érzelmekkel és humorral, egy hiteles szerelmi történet, ami a tehetséges Oscar-díj nyertes Jodie Fosternek és a hongkongi akciósztár Chow Yun-fatnek köszönhető”. A TV Guide oldalán azt olvashatjuk, hogy az Anna és a király „ügyesen és nagyszerűen kidíszített újragondolása Anna Leonowens naplójának”.
A Filmvilág cikkírója hatásvadásznak, felszínesnek, érzelgősnek és sekélyesnek értékelte a filmet, mely a „giccs minden eleméből merít”. A The New York Times oldalain Stephen Holden Chow Yun-fat alakítását Yul Brynner, a film korábbi verziójában (Anna és a sziámi király) és a musicalben Mongkut királyt alakító színészhez hasonlítja. Szerinte bár Chow impozáns tekintélyt adott a szereplőnek, a cikk írója mégis hiányolja belőle Brynner megfélemlítő haragját. Az amerikai újságírók véleményeit összesítő Rotten Tomatoes weboldal a filmet 51%-ra értékelte, kritikája szerint a „gyönyörű felvételek sem segítettek azon, hogy az Anna és a király unalmas és terjengős”. A Washington Post egy másik cikkében Desson Howe szerint a film nem lett az a szélesvásznú románc, amit elérni szándékozott, aminek oka, hogy „egyetlen szív van a két főszereplő között, és az csak Chow mellkasában dobog”. Howe véleménye az, hogy Jodie Foster nem képes melegséget sugározni, és ehhez a filmhez ez nélkülözhetetlen lett volna. A Miami Herald egy munkatársa is hasonlóképp fogalmazott, szerinte Chow Yun-fat az egyetlen indok, amiért ezt a filmet érdemes megnézni.
A film 2000-ben tizenkét jelölést kapott különböző díjakra. Oscar-díjra jelölték a Legjobb látványtervezés / díszlet és Legjobb jelmeztervezés kategóriában, Golden Globe-ra a Legjobb eredeti filmzene és Legjobb eredeti betétdal (Joy Enriquez:How can I not love you) kategóriában, ezen kívül további jelölései: Excellence in Production Design Award, Silver Ribbon Award, Golden Reel Award, Golden Satellite Award (3) és Young Artist Award (2).
Hatásai A thaiföldi kormány nem adott engedélyt a film készítőinek, hogy Thaiföldön forgassanak, ezért folytak a felvételek Malajziában. A film bejezése után pedig nem engedélyezték annak forgalmazását országukban, amit azzal indokoltak, hogy olyan jeleneteket tartalmaz, melyek tiszteletlenséget szülnének a királlyal szemben. Thaiföldön jelentős felháborodást keltett a valóság elferdítése, melyet a film ezen változatában megjelenítettek. Anna Leonowens művében felnagyította saját szerepét, a királyra gyakorolt hatását. A feldolgozásokban királyuk egy bolondnak látszik.