jobbra|bélyegkép|Az edessai mandylion (’nem emberi kéz csinálta dolog’) a római pápa magánkápolnájából Az akheiropoiéton (többes számban: akheiropoiéta; görög betűkkel: ἀχειροποίητον; jelentése szó szerint: ’nem kéz csinálta dolog’) olyan képet jelöl a görögkeleti teológiában, amit nem emberi kéz készített. Ennek a középkori teológiában különösen nagy jelentősége volt, így érthető, hogy a szó egyben a kheiropoiéton (emberkéz alkotta dolog) ellenfogalom-párja is volt. Ez utóbbi a bibliában ugyanis a bálvány megfelelője (Jesaja 12,9). Mivel egy akheiropoiéton keletkezése csodának köszönhető, ezért kizárólag ezen képek tudják Jézus Krisztus mindkét természetét megjeleníteni. Az akheiropoietonról készült másolatok ikonok, amelyeket a keleti keresztény egyházakban kultikus tisztelet övez, úgy mint csók, proszkinézis, virág- és tömjénadományok. thumb|A kezek nélkül készült Megváltó képe: hagyományos ortodox ikonográfia Simon Usakov (1658) értelmezésében.
Ezek általában Jézus vagy Szűz Mária képei. A legnevezetesebb példák, amelyeket a hívők körében a hagyományok szerint a keleti egyházban a Mandilion, más néven Edesszai kép, és a Hodegetria, valamint több orosz ikon, nyugaton pedig a Torinói lepel, a Veronika fátyla, a Guadalupei Miasszonyunk és a Manoppello-kép. A kifejezést használják azokra az ikonokra is, amelyeket csak egy csodával határos módon létrehozott eredeti archetípus normális emberi másolatának tekintenek.
Bár a leghíresebb akheiropoiétonok ma már többnyire fatáblára festett ikonok, léteznek más hordozókon is, például mozaikok, festett csempék és szövetek. Ernst Kitzinger két típust különböztet meg: "Vagy olyan képek, amelyekről azt hiszik, hogy nem közönséges halandók keze készítette őket, vagy pedig azt állítják, hogy az eredeti mechanikus, bár csodás lenyomatai." Kitzinger, 113. o. Az ilyen képekbe vetett hit csak a 6. században vált kiemelkedővé, amelynek végére mind a Mandylion, mind a Camuliana-kép jól ismert volt. A piacenzai zarándok Piacenzai Antoninus az 570-es években az egyiptomi Memphiszben egy Veronika fátyla típusú ereklyét mutatott.Kitzinger, 113-114. o.
Jegyzetek
Források Ernst Kitzinger, "The Cult of Images in the Age before Iconoclasm", Dumbarton Oaks Papers, Vol. 8, (1954), pp. 83–150, Dumbarton Oaks, Trustees for Harvard University, JSTOR Büttner, Frank / Gottdang Andrea: Einführung in die Ikonographie. München 2006 Ludger Alscher: Acheiropoieta. In: Lexikon der Kunst. Első kötet. Seemann Verlag, Leipzig 1975, S.12. Hans Belting Bild und Kult, eine Geschichte des Bildes vor dem Zeitalter der Kunst. Beck, München 1990, 2000. Martin Büchsel: Die Entstehung des Christusporträts. Bildarchäologie statt Bildhypnose.Zabern, Mainz 2004. Nikolaus Thon: Ikone und Liturgie. Paulinus, Trier 1979.
Kategória:Ikonográfia Kategória:Kereszténység