A mocsári szarvas (Rucervus duvaucelii, korábban Cervus duvaucelii) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába és a szarvasformák (Cervinae) alcsaládjába tartozó faj.
Rendszertani besorolása és neve Korábban ezt a szarvasfajt a Cervus nembe helyezték, a Rucervus alnem tagjaként, de manapság az alnemet nemi rangra emelték.Lydekker, R. (1888–1890). The new natural history Volume 2. Printed by order of the Trustees of the British Museum (Natural History), London.Prater, S. H. (1948). The book of Indian animals. Oxford University Press. (10th ed.)
A tudományos nevét Alfred Duvaucel francia természettudós tiszteletére kapta.Cuvier, G. (1823). Recherches sur les ossemens fossiles de quadrupèdes. Nouvelle édition, Tome Quatrième. Dufour & d'Ocagne, Paris, Amsterdam.
Előfordulása A mocsári szarvas mai előfordulásai területe India északi és középső részeire, valamint Délnyugat-Nepálra korlátozódik. Egykoron előfordult Banglades és Pakisztán területén is, azonban eme országokból kihalt.Qureshi, Q., Sawarkar, V. B., Rahmani, A. R. and Mathur, P. K. (2004). Swamp Deer or Barasingha (Cervus duvauceli Cuvier, 1823). Envis Bulletin 7: 181–192. Jelenlétét Bhutánban hivatalosan nem dokumentálták.
Alfajai Manapság 3 alfaját ismerik el:
Rucervus duvaucelii branderi (Pocock, 1943) - kemény patájú szarvas, mely a szilárd talajon való járáshoz alkalmazkodott. A szálafa (Shorea robusta) erdők lakója, ahol aljnövényzetet alkotó füvekkel táplálkozik. Manapság már csak a Kanha Nemzeti Parkban fordul elő. 1988-ban 500 főre becsülték az állományt, a századfordulón ez a szám 300-350 egyedre csökkent; 2016-ban azonban 750 R. d. branderi létezett. Rucervus duvaucelii duvauceli (G. Cuvier, 1823) - a patái szétterülők, hogy könnyebben járhasson az Indo-Gangeszi-síkság mocsaraiban.Pocock R. (1943). The larger deer of British India. Journal of the Bombay Natural History Society 43: 553–572. A magas füvekben való éléshez alkalmazkodott. A kora 1990-es években, Indiában 1500-2000 egyedét tartották számon; a nepáli Shuklaphanta Nemzeti Parkban 1500-1900 példánya élt. 2013-ban 2170 főre nőtt az állomány; ebből 385 borjú volt.The Himalayan Times (2013). Shuklaphanta sees increase swamp deer number. Kanchanpur, 19 April 2013. Rucervus duvaucelii ranjitsinhi (Groves, 1982) - csak Asszámban található meg, ahol 1978-ban körülbelül 700 példánya élt. A századfordulón, a Kaziranga Nemzeti Parkban 400-500 egyede létezett. A 2016-os számlálás 1148 főre becsülte az állományt.
Megjelenése A mocsári szarvas marmagassága elérheti a 110-120 centimétert, hossza a 180 centimétert és testtömege nemtől függően a 130–280 kilogrammot.Schaller, G. B. (1967). The Deer and the Tiger – A Study of Wildlife in India. University Chicago Press, Chicago, IL, USA. Bundája nyárára rozsdás színűvé válik, télen sárgásbarna; a hasi rész mindig világosabb a hátinál. A tükre és farkának alulsó fele fehér. A nyak sörényes. A tehén világosabb a bikánál. A bika agancsának az átlagos hossza elérheti a 76 centimétert és a 13 centiméteres körvonalat az agancsközépnél.Blanford, W. T. (1888–1891). The fauna of British India, including Ceylon and Burma. Mammalia. Taylor and Francis, London. A rekordot 104,1 centiméteres agancs tartja. A kifejlett bika agancsának 10-14, vagy akár 20 elágazása is lehet.
Életmódja A szavannák, erdők és mocsarak lakója. 8-20 vagy akár 60 állatból álló csordákban él. Virágokkal, levelekkel és lágy szárú vízinövényekkel táplálkozik. Természetes ellenségei a tigris és a leopárd. A vadonban 20 évig él, fogságban 23 évig is élhet.
Szaporodása A szaporodási időszak szeptembertől áprilisig tart, akkor a bikák összetűzésbe kerülnek egymással a párzás jogáért. A körülbelül 240–250 napig tartó vemhesség végén a tehén 1 borjúnak ad életet. Az elválasztásra 6-8 hónaposan kerül sor. 2-3 éves korukban válnak ivaréretté.
Veszélyeztetettsége Az IUCN a sebezhető fajok közé sorolja, mivel az élőhelye szűkül és vadásznak rá.
Állatkertekben ritka: Európában 21 helyen látható. Magyarországon nem látható ez a faj, régebben sem tartották magyar állatkertben.
Képek
Jegyzetek
Források
Animal Diversity Web Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) M. Acharya, M. Barad, S. Bhalani, P. Bilgi, M. Panchal, V. Shrimali, W. Solanki, D.M. Thumber. Kanha Chronicle. Centre for Environment Education, Ahmedabad in collaboration with the United States National Park Service. Animal Info: Barasingha World Association of Zoos and Aquariums: Barasingha – Cervus duvaucelii
Fordítás
Kategória:Rucervus Kategória:Emlősfajok Kategória:India emlősei Kategória:Nepál emlősei Kategória:Az orientális ökozóna élővilága