bélyegkép|jobbra|250px|Ortodox templom (1886) Marosszlatina, 1910 és 1918 között Marosszalatna () falu Romániában, Arad megyében.
Fekvése A Zarándi-hegységben, Lippától 40 km-re északkeletre található.
Nevének eredete Neve szláv eredetű – a slatina szó a délszlávban 'savanyúvízforrás'-t, a csehben 'ingovány'-t jelent. Először 1439-ben említették, Sclathyna és Slathyna néven.
Története Lakói a 18–19. században fakitermeléssel, szénégetéssel és hamuzsírfőzéssel foglalkoztak. A kevés szántóföldön egyoldalúan csak kukoricát termesztettek, a birtokok szétaprózódtak, szinte minden családfőnek mellékkeresetre volt szüksége. Nagy részüket az 1874-ben lezajlott tagosítás is hátrányosan érintette.
Uradalma, amely Alsószakács és Madarsák határának jó részére is kiterjedt, 15700 kataszteri hold területet foglalt el és 97%-ban erdőkből állt. Az 1880-as évekig a gróf Wickenburg család birtokolta, majd tőlük árverésen Munk H. és fiai fakereskedelmi vállalata vásárolta meg. A cég a falu felett, a Drócsa hegy lábánál gyártelepet épített, amely nemsokára Arad vármegye legnagyobb faipari gyárává nőtt. A korábbi irtások helyén fenyőerdőket ültetett, és 1885-ben húsz kilométer hosszú ipari vasutat épített Tótváradig. Ezt kezdetben lovak vontatták, de az 1890-es években, az akkori Magyarország erdei vasútjai között elsőként átálltak a villamos meghajtásra. A villanyvilágítást is az elsők között vezették be a telepre. A Madarsák felé lejtő 18°-ban lejtő hegyoldalon 500 méter hosszú siklót építettek. A fűrészeket gőzerő működtette. A gyárak deszkákat, bükk parkettát, hordókat, fagyapotot, 1895-től esernyőnyeleket és sétabotokat, a vegyipari gyár kátrányt, ecetsavat, metil-alkoholt állított elő. A gyártelepen 1000–1200 munkás dolgozott, zömükben román, de magyar, német és más anyanyelvűek is. Gyermekeik számára a cég magyar tannyelvű iskolát tartott fenn.
Helyben termesztett régi alma tájfajták a sikulai (șiculane), pap (popești), érdes (aspre), kerekített (rotilate), telelő (iernarețe) és a meddő (sterpe).Nagy-Tóth Ferenc: Régi erdélyi almák. Kolozsvár, 1998
Népessége 1880-ban 436 lakosából 412 volt román, 9 német és 13 egyéb anyanyelvű; 443 ortodox, 21 római katolikus és 7 zsidó vallású volt. 2002-ben 223 román anyanyelvű lakosából 168 volt ortodox és 34 pünkösdista vallású.
Híres emberek Itt született 1822-ben Szillányi Péter Klapka komáromi vezérkari főnöke, alezredes. Itt született 1897-ben Szenes Piroska író, újságíró. Itt ölték meg rablógyilkosok az 1849. augusztus 15-ről 16-ra virradó éjszakán Madách Imre nővérét, Máriát, annak férjét, Balogh Károly honvédőrnagyot és gyermeküket.
Jegyzetek
Források Gaál Jenő: Arad vármegye és Arad szabad királyi város gazdasága. Arad, 1898 Marosi Ferenc: Lóvonatu erdei pálya a lippai uradalomban. Erdészeti Lapok 1890, 339–377. o. Körös László: A pojána möruli villamos üzemű erdei vasút. Uo. 1902, 603–611. o. Kovács Aladár: A Munk H. és fiai czég maros-szlatinai erdőbirtokáról és faipartelepéről. Uo. 1902, 1279–1285 és 1383–1392
További információ Falutérkép
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Arad megye települései