Cnaeus Servilius Geminus (†Cannae, Kr. e. 216. augusztus 2.) ókori római politikus és hadvezér, az előkelő patricius Servilia gens Geminus családjának tagja volt. Apja, Publius Servilius Geminus Kr. e. 252-ben és Kr. e. 248-ban is consuli hivatalt viselt.
Ahogy apja az első, úgy ő a második pun háború idején viselte a Római Köztársaság legfőbb hivatalát. Kr. e. 217-ben Caius Flaminius kollégájaként foglalta el hivatalát, tartományul pedig Galliát kapta meg, ám seregét végül átadta Fabius Maximus dictatornak, és tengerre szállt, míg kollégája vereséget szenvedett Hannibaltól a trasimenusi csatában. Geminus közben Szardínia és Korzika körül üldözte a punok flottáját, és minden útjába eső településen túszokat szedett. Végül átkelt Afrikába. Végigdúlta Meninx szigetét, a szemközti Cercinától pedig 10 talentumnyi sarcot szedett be. Az afrikai partokon szintén fosztogattak és dúltak a katonái, ám a helyiek végül meglepték őket, és körülbelül ezret meggyilkoltak közülük.
Geminus ekkor visszatért Szicíliába, ahol hajóit Publius Surára bízta, míg ő maga gyalogszerrel indult haza a dictator hívására. Ősszel átvette Minutius serege felett a parancsnokságot, és új kollégájával, Marcus Atilius Regulusszal együtt folytatta a Hannibal elleni hadműveleteket, de gondosan kerülte az összecsapást. Imperiumát meghosszabbították Kr. e. 216-ra is, ekkor Lucius Aemilius Paullusszal együtt ellenezte a döntő összecsapás vállalását. A cannaei csatában végül a római sereg zöme megsemmisült, és Geminus is elesett.
Jegyzetek
Kategória:Római hadvezérek, katonák Kategória:Consulok az i. e. 3. században Kategória:Ókori tisztviselők