Lenz József, Lenz József János (Budapest, 1897. március 18. – Bogotá, Kolumbia, 1965. március 14.) magyar nagykereskedő, kereskedelmi tanácsos, tartalékos huszárszázados, a „Pro Ecclesia et Pontifice érdemrend” tulajdonosa, a Magyar Gyümölcsexportőrök és Importőrök Egyesülete elnöke,Ujság, 1927. augusztus (3. évfolyam, 173-196. szám)1927-08-18 / 187. szám a Magyar Kereskedelmi Statisztikai és Értékmegállapító bizottság tagja, a Magyar Déligyümölcskereskedők Egyesülete alelnöke, a Magyar Gyümölcskiviteli Egyesülés intéző bizottságának a tagja, a Gyümölcs-, Zöldség- és Élelmiszer-kereskedők Országos Egyesülete elnök-jelöltje és tevékeny tagja,Az Est, 1936. június (27. évfolyam, 126-146. szám)1936-06-19 / 139. szám bérház-tulajdonos, nyékládházi, bükkaranyosi és kesznyéteni nagybirtokos, műkincsgyűjtő.
Lenz József a két világháború között Magyarországon nemcsak a vagyona miatt volt híres, hanem a magyar termékek védelme érdekében a nagy gazdasági világválság alatt folytatott, kitartó küzdelme és tevékenysége miatt is. Neki köszönhetően ismertebbek lehettek a magyar termékek Közép-Európában, és tevékenysége eredményeként a gazdasági válság elviselhetőbb lett hazánkban.
Élete Családja és fiatalkora bélyegkép|jobbra|200px|A Lenz család címere bélyegkép|jobbra|170px|Lenz Gyula (1848-1910), nagykereskedő, a Lenz testvérek déligyümölcs kereskedő cég társtulajdonosa, bérház tulajdonos, Lenz József (1897-1965), nagykereskedő édesapja Budapesten született a IV. kerületben a jómódú régi nagypolgári patricius Lenz családban, amely a családi legendárium szerint a svájci Lenzburgból vándorolt ki az újkor hajnalán. Apja a pozsonyi születésű római katolikus Lenz Gyula (1848–1910), nagykereskedő, bérház-tulajdonos, aki a IV. kerületi Ferenc József rakpart 2-es szám alatt lakott, anyja az ágostai hitvallású Gömöry Anna Mária Etelka (1874–1946) volt, aki egy régi dobsinai kispolgári buléner családból származott, amelynek az ősei 1326 óta űzték a bányászatot szabad polgárokként. A család legkorábbi ismert említése 1651-ből való és több száz éven át dobsinai városbírák is voltak; Rákóczi Ferencnek gyártottak fegyvereket a dobsinai bányászok és kohászokkal együtt. Lenz Józsefnek az apai nagyszülei idősebb Lenz József (1819–1863), római katolikus pozsonyi polgár, kőfaragó mester, háztulajdonos, és az osztrák római katolikus polgári származású Skoff Jozefa (1824–1898) voltak. Anyai nagyszülei az evangélikus dobsinai származású Gömöry Gottlieb (1838–1908), pesti kereskedő, cserzővarga, vadászhadnagy, és a pesti polgári római katolikus Stranszky Hermina (1847–1939) voltak. Gömöry Gottlieb az 1864-67. évi mexikói önkéntes hadtest magyarországi résztvevői között vett részt vadászhadnagyként, amikor Habsburg–Lotaringiai Miksa főherceg a mexikói trón elfoglalásáért utazott el Amerikába. Lenz Gyuláné Gömöry Annának az anyai nagynénje Stranszky Irma, az adai római katolikus nőegylet társelnöke, akinek a férje Senk Antal (1839–1904), adai nagybirtokos, városi képviselő volt. Lenz József anyjának Lenz Gyuláné Gömöry Annának az elsőfokú unokatestvére Stranszky Kornélia (1887–1946), akinek a férje vitéz Katona Mihály (1877–1957), építészmérnök, építőmester, őrnagy, a Mérnöki Kamara tagja, a Magyar Mérnök- és Építészegylet alapító tagja. Lenz Józsefnek két apai nagybátyja: Lenz János Nepomuk (1843-1913), nagykereskedő, a Ferenc József-rend lovagja, bérháztulajdonos, és Lenz Ferenc (1851–1926), nagykereskedő, kereskedelmi tanácsos, bérháztulajdonos. Lenz Józsefnek az anyai nagynénje Gömöry Irén (1888–1958), akinek a férje dr. Lux Gyula (1884-1957) tanügyi főtanácsos, tanár, nyelvész volt.
Az Deák Téri Evangélikus elemi iskola után a pesti piarista gimnázium jeles diákja lett. Különösen a latin és az ógörög nyelv tanulásában múlta felül társait. Nyelvi tehetségét az is mutatja, hogy nyolc nyelven tudott írni és beszélni. Felsőfokú jogi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem abszolutóriumával fejezte be, mert ekkor háromévi harctéri szolgálatra jelentkezett. Géppuskás alakulatnál szolgált századparancsnokként, és számos hadi kitüntetést is kapott. Az első világháború során elszenvedett sebesülése (1918) miatt később leszerelték és ezután a Honvédelmi Minisztériumba került mint segédfogalmazó; 1919. január 14-én miniszteri fogalmazó lett, de a kommün alatt Olaszországba ment, és csak a Tanácsköztársaság bukása után érkezett vissza Magyarországra. Házassága és gyermekei bélyeg|200px|Lenz Gyuláné Gömöry Anna Mária Etelka (1874-1946), Lenz József nagykereskedő édesanyja. Férje halála után hosszú évekig a Lenz Testvérek cégvezetője volt 1920. május 8-án, Budapesten, a VII. kerületben Lenz József, miniszteri fogalmazó, nagykereskedő, feleségül vette a római katolikus jómódú budapesti nagypolgári Topits családból való Topits Klára Máriát (Budapest, 1901. november 21. – Bogotá, 1993. június 17.), akinek a szülei Topits Alajos József (1855–1926), a „Topits József fia” nevű Első Magyar gőztésztagyár tulajdonosa, Ferenc József-rend lovagja, és Eckstein Franciska Otília (1870–1945) úrnő voltak.http://urbface.com/budapest/a-volt-topits-tesztagyar-2--es-a-tafler-berhazak A tanúk a házasságkötéskor dr. Temple Rezső (1874–1947), ügyvéd, belügy-miniszteri államtitkár, országgyűlési képviselő, aki egyben elsőfokú unokatestvére volt Topits Alajos Józsefnek, valamint Lenz Ferenc (1851–1926), kereskedelmi tanácsos, bérpalota tulajdonos, aki a vőlegénynek az apai nagybátyja volt. A menyasszonynak az apai nagyszülei Topits József András (1824–1876) gőztésztagyár tulajdonos, pesti választott polgár, Budapest fővárosi képviselő-testületi tag,Gelléri Mór. A magyar ipar úttörői. Budapest. Dobrowsky és Franke kiadása. 1887. 29. oldal a Prückler családból való Prückler Klára (1833–1907) voltak; az anyai nagyszülei Eckstein János Károly (1836-1886), pesti aranyverő, és Kroll Jozefa (1842-1889) voltak. Lenz Józsefné Topits Klárának az apai nagynénje Felmayer Istvánné Topits Irma (1857–1937), akinek a férje ifjabb Felmayer István (1849–1894), nagyiparos, „Felmayer István és fiai“ kékfestőgyár társtulajdonosa, a Székesfehérvári Takarékpénztárnak igazgatósági elnöke, a Székesfehérvári Kereskedelmi Bank alelnöke, a budapesti kereskedelmi és iparkamarának tagja.Székesfehérvár és Vidéke, 1892. január-június (20. évfolyam, 1-78. szám)1892-02-23 / 23. szám Lenz József és Topits Klára frigyéből született: Vitéz Lenz József István (Budapest, 1922. június 25. – Korotojak, Voronyezsi terület, Szovjetunió, 1942. augusztus 20.), tüzér zászlós. Lenz Klára Mária Hermina (Budapest, 1924. június 30. – Madrid, 2013. február 16.) , textilművész, nagybirtokos. Férje: boldogfai Farkas Endre (1908–1994) v. k. őrnagy, nagybirtokos Lenz János (Budapest, 1926. október 20. – Bogotá, 1996. július 28.), Avianca légitársaság utasszállító repülőgép pilótája. Neje: a kolumbiai származású Stella de los Rios. Lenz István (1944). Neje: a kolumbiai származású Nancy Sanchez. Lenz Ferenc "Franz" (Zürich, 1945. december 3. – Bogotá, 2021. április 13.). Élettársa: a kolumbiai származású María Cristina González.
Feleségével és gyermekeivel a Városmajor utca 22-es szám alatti kétszintes házban éltek egy tágas első emeleti ötszobás lakásban; a 6 lakásos bérház Lenz József anyjáé, özvegy Lenz Gyuláné Gömöry Annáé volt és a többi lakást a Lenz család tagjai lakták. A teljes alapterülete a bérháznak és a kertnek együtt összesen 2800 m2 körül volt; a családnak a kertjében saját teniszpályája és szépen rendezett nagy angol parkja is volt.
A „Lenz Testvérek” cég élén Az első évei bélyeg|200px|A budapesti Belgrád rakpart (régen Ferenc József rakpart) 2-es számú „Lenz Testvérek” déligyümölcs kereskedő cég bérháza, és egyben Lenz József szülőháza is. 1938-ban Möller Károly építész által tervezte át Lenz József megrendelésére bélyeg|200px|A budapesti Lónyay utca 24-es szám alatti bérházat 1927-ben Lenz József megrendelésére építették át. A „Lenz Testvérek”t déligyümölcs kereskedő cég bérháza és a vállalat központja is volt bélyeg|200px|A budapesti Németvölgyi út 6-os számú „Lenz Testvérek” déligyümölcs kereskedő cég bérháza, amelyet Lenz József vásárolt 1938-ban. bélyeg|200px|A budapesti Városmajor utca 22-es számú „Lenz Testvérek” déligyümölcs kereskedő cég bérháza, amelyben született és lakott Lenz Klára gobelinművész. A bérház jelenlegi kinézete a II. világháború utáni átépítésének az eredménye, amelyet a Lenz család hajtott végre az államosítása előtt Az 1877. október elsején megalapított „Lenz Testvérek” déligyümölcs- és fűszerkereskedő családi cég 69 évig tevékenyen működött. Lenz József nagybátyjai, Lenz János Nepomuk és Lenz Ferenc utód nélkül haltak el, és így a harmadik testvér özvegye, Lenz Gyuláné Gömöry Anna lett az egyetlen tulajdonosa és vezetője a családi vállalkozásnak. Az asszony továbbvitte a cég irányítását, hiszen gyermekei, Lenz József (1897–1965) és ifjabb Lenz Gyula (1898–1968) még fiatalok voltak, de hamarosan Gyula lépett az anyja helyébe. Lenz József 1920-ban a Honvédelmi Minisztériumtól megvált és belépett a „Lenz Testvérek” cégbe, látván, hogy Gyula öccsének nehézségei támadtak a cég irányításával. Ifjabb Lenz Gyulán kívül, Lenz Józsefnek volt egy leánytestvére is: Lenz Hildegard, akinek a férje dr. tolcsvai Nagy Barna (1890–1973), honvédelmi minisztérium miniszteri tanácsos, minisztériumi osztályfőnök. Lenz József öccse ifjabb Lenz Gyula viszont titokban házasodott össze Mariazellben a grünburgi születésű Maria Blodererrel (1906–1973), a művelt osztrák származású nevelőnővel, aki Lenz József és János unokaöccseit, valamint Lenz Klára unokahúgát tanította.
Lenz József irányítása alatt az első helyre ugrott fel a cég importforgalma Magyarországon. Nehéz küzdelem volt, mert az importőrök meg nem engedett eszközökkel is dolgoztak a Lenz-céggel szemben, rendkívül éles versenyt kifejtve. Mindezek dacára a szakmában elfoglalt helyét a vállalkozás megtartotta egészen 1944-ig. 1922-ben a Lenz testvérek a cég főüzletét már a Ferenc József (ma Belgrád) rakparti bérházba helyezték át, azonban a Petőfi téri bérpalotát továbbra is üzemeltették.Budapesti Czim- és Lakásjegyzék, 1922-1923 (28. évfolyam) • 1. rész • D) Törvényszékileg bejegyzett közkereseti és betéti társaságok és egyéni czégek A Lenz Testvérek cég a narancs, citrom és banán forgalmazásáról volt híres, amelyek ritkaságnak számítottak a háború előtt és alatt Magyarországon. A hazai barackokat, körtéket és almákat viszont nagy mennyiségben külföldre exportálták nagy sikerrel. Magyarországon viszonylag kevés reklámmal élt a cég, mivel a darabonként sötétkék papírba csomagolt, aranyszínű szalaggal átkötött gyümölcsei, igen magas minőségükről közismertek voltak. A 1920-as évek során, Lenz József vásárolt egy földbirtokot Mezőnyéken, a majdani Nyékládházán, amelyen gyümölcstermeléssel és állattartással foglalkozott; később, bükkaranyoson, Kesznyétenen is szerzett földeket.