bélyegkép|jobbra|260px|A vayai és luskodi Vay család 1783-as bárói címere bélyegkép|jobbra|260px|A Vay címer 1418-ból bélyegkép|jobbra|220px|A gróf Vay család címere A Vay család, más néven Vay de Vaja et Luskod (magyarul: vajai és laskodi Vay), egy ősi magyar nemesi család, amely Szabolcs vármegye Vaja településéről származik. A vidék egyik legrégebbi családjai közé tartozik, és évszázadok során bárói, később egyik ága grófi címet is viselt. A család a mai napig fennmaradt.
Története A család eredetéről az első adat 1295-ből való oklevélből származik, mely szerint IV. László (Kun László) király a Szatmár megyei Vaja (Voya) földjének egy részét, mely előtte az örökös nélkül elhalt Bonyka fia Ivánkáé volt Arteus fia Miklósnak (Nycolao filio Arthaus) és Máté fia Gábornak (Gabriano filio Mathe), a Vay család ősének adományozta.
Ősi birtokaik voltak Vaján kívül a ma Kántorjánosi határába olvadt Laskod (Luskod), és a Nyírmada határába olvadt Csokaly is.
A család leszármazásában az első ismert őse, melyet már vajai előnévvel említettek a 14. század közepe után (1380 körül) élt V. Dénes (de Waja) volt, kinek Pál nevű fia (1408-1445) szarvaskői várnagy, felesége Petry Klára volt, két fia Domokos (1463) és Vince (1463) volt ismert.
Domokos három fia közül - Imre (1516) váradi kanonok volt, - Ferenc (1516) és - II. Pál (1524) meghalt 1544 előtt. Gyermekei: - Margit (1544), kinek férje Vay János literatus és - István (dictus custos, 1544), ki katona volt és kinek Balás (1549) nevű fia volt, és 1560 előtt halt meg. E Istvánnak egy lánya -Kata (1566), és három fia volt: Imre (1549), III. Pál (1549) és István (1549. 1560).
Vince (1463) három fia közül
- János (meghalt 1523 előtt). Egy lánya született: Ilona (1533), kinek férje Vetéssy Ambrús volt.
- Benedek (1523) neje N. Zsófia utóbb Győri Antalné, egy fiuk született: Mihály, aki 1570-ben végrendelkezett.
- Mihály (1524), kinek egy lánya Kata, (özv. 1543-ban), férje Vitkay László volt, és Tamás (1524-1543), Demeter (1525) megh. 1570 előtt, nejei előbb Bőnyei Bora, majd Tivay Ágnes voltak. A negyedik fiú Antal (1525) megh. 1574 körül, neje csicseri Orosz Júlia (özv. 1579) volt.
Antalnak hat gyermeke: négy lány Anna (1579) férje Jánosi János, Dora (1579) férje Laskodi Bánchy János, Zsuzsi (1579) és Kata (1579) férje Tussay Miklós (1599) volt. Fiai - László (1579) és - II. Péter.
II. Péter (1575. 1647) 1597. szabolcsi alispán, neje csepei Zoltán Anna volt. Öt gyermekük született: kettő lány és három fiú. Ö vitte tovább a családi ágat:
gyermekei:
- Kata (Szemere László özvegye 1688) - Erzse (1. Várady István, 2. Palásthy Ferenc) - I. Ábrahám (1666) (Ibrányi Anna) - Mihály (mh. 1707) (Kendeffy Mária) - I. Ádám (1681) meghalt: 1711., ki II. Rákóczi Ferenc udvari marsalja volt. (Első neje: Fekete Erzse, a 2. neje: báró Zay Anna volt.
gyermekei: Első nejétől:
- Erzsébet (1680−17??) 1. férje Bethlen Mihály, 2. Dujardin Ferenc
- Péter (1681−1682)
- Anna (1683−1736), férje: báró Kemény Simon
- Katalin (1684−1768), férje 1701-től gróf Teleki Pál
- II. Ádám (1690−1745) királyi tábl. üln. [katolizált] neje: 1. báró Pongrácz Krisztina, 2. Bene Róza.
- Judit (?−1770) 1. férje: Rédey Mihály, 2. férje: 1718-tól Wass Dániel
Második nejétől: - Júlia (1700 körül − 1715/1716)
- Sámuel (?−1732) neje: gróf Bethlen Éva, kitől egy lánya, Julianna (gróf Keményné) született.
- Klára: (férje: Gerhárd György)
bélyegkép|jobbra|280px|Vay Piroska portréja (19. század) a vajai Vay Ádám Múzeumban
A Vay család nevezetesebb tagjai I. Ádám vonala
Vay I. Ádám (1657-1719), ki II. Rákóczi Ferenc híve lett. Vay II. Ádám (1690-1745) Vay III. Ádám báró (meghalt 1768). Neje gróf Toroczkay Ágnes volt - Erdélybe szakadt. Vay György (megh. 1787) ifjabb korában a Haller huszároknál volt kapitány. felesége Rozán Mária Erzsébet, házasság 1738. június 29. Csány;Csány (Heves vármegye) római katolikus anyakönyve, Június 1738. die 29. Házasultak, halottak 1722-1752. Familysearch.org meghalt 1779. január 7. Csány;Csány (Heves vármegye) római katolikus anyakönyve, Halottak 1752–1895. Annus 1779. januar 7. FamilySearch.org Vay Mihály báró (megh. 1768-ban) Vay Péter (meghalt: ifjú korában, 1751-ben) Vay Lajos - fiatal korában zászlótartó volt, lováról leesve meghalt. Vay V. István - Bécsben született, keresztanyja Mária Terézia volt. Vay Tihamér gróf, 1880-as említés szerint Felsővadász kegyura. Vay Ilus – színésznő, anyja, Vay Mária Margit Vay I. Ádám 6. leszármazottja.Euweb/Vay Family – 2010. április 25.
Ábrahám vonala
Vay I. Ábrahám (meghalt 1699/1700), neje: Ibrányi Anna - apja:Vay II. Péter, anyja: csepei Zoltán Anna. Vay I. László (1674?−1733) - II. Rákóczi Ferenc híve, (1715. 1725 országgyűlési követ), 1711-ben aláírta a Szatmári békekötést. Vay II. Ábrahám (1697−1762) Vay Lászlónak gróf Teleki Borától született fia. Vay István királyi tanácsos, meghalt 1800-ban, utódja nem született. Vay I. Dániel cs. kir. kamarás, báró. Neje gróf Korda Anna volt. Gyermeke nem született. Meghalt 1798-ban. Vay József (Megh. 1824-ben, Alsózsolcán temették el.) Vay I. Miklós cs. kir. kamarás, II. Ábrahám fia. Vay II. Miklós (1802) Borsodi főispánhelyettes, koronaőr. Vay I. Lajos (1848) borsodi főispán. Vay Ábrahám (1789 - 1855) Gróf vajai és luskodi, főispán, országgyűlési képviselő, földbirtokos, az MTA egyik alapító és igazgatósági tagja alt=Gróf Ábrahám Vay de Vaja et Laskod(1789 - 1855)|bélyegkép|Gróf vajai és luskodi Vay Ábrahám (1789 - 1855)
Címer A Vay nemzetség ősi címere egy szarvas volt, mely a családban fennmaradt monda szerint a Tanais vizén átszökve a honfoglaló magyar sereg útját mutatta. Szájában szőlőfürt, fölötte nap, hold és csillag ragyogott.
A címer a bárói és a grófi ranggal a nemzetségi címer tetemesen kibővült.
Bárói címet Ádám vonala kapta. Vay Dániel, utásztiszt, Vay Ábráhám fia, 1783 április 18.-án II. József magyar királytól bárói címet kapott.MNL–OL. A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 52. kötet - 392 - 399. oldal Vay László, Bihar vármegye táblabírája és neje, irinyi Irinyi Zsuzsanna, valamint gyermekei, viszont 1799. május 10.-én szerezték meg a bárói címet I. Ferenc magyar királytól.
Címere - Pajzs két udvarában zöld téren szarvas fut, fejéből arany agancsok közt kettős kereszt emelkedik ki, szája nyíllal van átütve, fölötte félhold és csillag ragyog.Jobb oldalról a pajzs bal oldali alsó szegletéig rézsútosan font fehér szelemen piros rózsafejet és arany liliomot mutat. A pajzsot bárói korona fedi, felette három koronás sisak. A jobb oldali sisak koronájából két egymásra helyezett fekete sasszárny lebeg, a bal oldali sisak koronájából pedig két elefánt ormány nyúlik ki, a jobb oldali vízirányosan félig ezüst, félig vörös, a másik pedig félig vörös, félig ezüst, és közöttük vörös rózsafej látszik.
Foszladék: jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.
A pajzsot telamonok gyanánt két oldalról kiterjesztett szárnyú fekete sas őrzi, mellükön arany kettős-kereszt ragyog.
Grófi címet vajai Vay Ábrahám (1789-1855) kamarás, Bereg vármegye főispáni adminisztrátora, 1830 szeptember 11.-én kapta I. Ferenc magyar királytól.MNL–OL. A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 65. kötet - 666 - 671. oldal.
Ez a címer még jobban ki lett bővítve, de pecsét hiányában biztosan leírni nem lehet.
A pajzs hat, illetőleg hét osztályra oszlik, egy középpajzzsal, melyben az ősi címer a bárói címer pajzsához nagyon hasonló; a nagyobb pajzs 1. kék udvarában egy fenyőfa mellett ágaskodó vadkecske (gróf Teleki család címere) 2. vörös udvarban talán nyíllal átlőtt bivalyfej (talán a gr. Wass cs. címere). 3. és 4. oszt.-ban 3-3 félkörű szelemen 5. kék osztályban fiait melle vérével tápláló pelikán (Kazinczy cs.) 6. osztályban oroszlán, első lábát feltartva, fölötte csillag (Mocsáry cs.) 7. alsó közép udvarban három szál rózsabokor látható.
A pajzsot telemonok gyanánt két oldalról két ágaskodó mén őrzi.
Az egész címerpajzsot grófi korona alatt bíbor mennyezet vagy palást veszi körül.
Kastélyaik Vaja várkastélya Rákóczi-kastély (Felsővadász) az 1800-as évektől Vay-kastély (régi) Vay-kastély (új) Vay-kastély (Berkesz) Vay-kastély (Dubicsány) Vay-kastély (Tiszacsege) Vay-Serényi-kastély Zichy-Vay-kastély
Jegyzetek
Források
Kálnási Árpád: A mátészalkai járás földrajzi nevei. Debrecen. 1989.
Száz Magyar Falu Könyvesháza
További információk Euweb/Vay Family – 2010. április 25.
Kategória:Magyar történelmi családok Kategória:Vaja