Szádecsnei Szádeczky-Kardoss Lajos (Pusztafalu, 1859. április 5. – Budapest, 1935. december 29.) magyar történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja (1909). Szádeczky-Kardoss Gyula bátyja.

Kutatási területe: Erdély 16–17. századi története, a székelység története és a törökországi magyar emlékek.

Élete A nemesi származású szádecsnei Szádeczky-Kardoss család sarja. Édesapja szádecsnei Szádeczky Sámuel (1824–1894) evangélikus református lelkész, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc tüzérhadnagya, édesanyja ivanóczi Kanócz Jeanette (1836–1914) volt.

1914. április 9-én I. Ferenc József magyar királytól újabb előnevet és címert kapott, és egyben engedélyt arra, hogy „Szádeczky” vezetéknevét Szádeczky-Kardosra változtassa.MNL-OL, K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára – Királyi könyvek – 73. kötet, 106–108. oldal

Egyetemi tanulmányait Budapesten és Bécsben végezte, 1881-ben történelem–latin szakos középiskolai tanári oklevelet, 1882-ben bölcsészdoktori diplomát szerzett. A budapesti Egyetemi Könyvtárban kapott tisztviselői állást, itt a könyvtárosi munka mellett a magyar történelem kutatásával is foglalkozott. Tanulmányutakon vett részt még egyetemi hallgatóként (Románia, Lengyelország, 1880), majd könyvtári tisztviselőként (Bukovina, 1883). A budapesti egyetemen magántanárrá habilitálták, 1883-ban, A magyar történelem XVI. és XVII. századbeli része témakörből.

1891-ben a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen kapta meg a Magyar Történelem katedrát, s a nyilvános rendes tanárrá való kinevezést. Kolozsvári éveiben Erdély és leginkább a székelység történelme, a hun–székely–magyar rokonság és -eredet kérdésével és II. Rákóczi Ferenc irányában végzett kutatásokat.

1895-ben tagja volt Zichy Jenő Kaukázusba, Közép-Ázsiába szervezett expedíciójának. Zichy, mivel Szádeczky kitűnő gyorsíró is volt, őt választotta az expedíció történeti feljegyzéseinek, néprajzi tanulmányainak és útinaplójának vezetésére. Az útinaplót gyorsírásból Schelken Pálma, Kosztolányi Dezső, Szabó Lőrinc és gyorsírásos kézirat számos más megfejtője tette át magyar nyelvre, és jelentette meg, 2002-ben.

Törökországban (1903) tett tanulmányutakat, majd vilniusi, román és lengyel levéltárakban kutatott. Számos forrásértékű kötetet tett közzé, ő volt a Székely oklevéltár szerkesztője, s a Századok című, ma is élő történelmi szakfolyóirat segédszerkesztője.

Olyan kiváló tanítványait is bevezette a történetírás rejtelmeibe, mint Kelemen Lajos és Veress Endre.

Széles körű nemzetközi szakmai kapcsolatokkal rendelkezett, munkássága hazájában és külföldön egyaránt ismert és elismert volt. 1888-ban az MTA levelező, 1909-ben rendes tagjává választották. A vesztes első világháború véget vetett oktatói és kutatói munkájának a megszűnt kolozsvári magyar egyetemen. Ő is menekülni kényszerült, 1921-től 1929-ig a Szegedre telepített Ferenc József Tudományegyetem Magyar Történelmi Intézetét vezette, az ugyancsak Erdélyből menekült Márki Sándor pedig az Egyetemes Történelmi Intézetet,Korabeli neve Közép- és Újkori Történelmi Intézet. Erdélyi Lászlóé a Művelődéstörténeti Intézet lett, lényegében a volt kolozsvári intézményszervezésnek megfelelően. Szádeczky 1920–1922 között Hódmezővásárhely kormánypárti országgyűlési képviselője volt.

Szádeczky-Kardoss Lajos szegedi évei alatt, 1927-ben került kiadásra A székely nemzet története és alkotmánya c. monográfiája, mely több évtizedes kutatómunka eredménye. 70 éves korában, 1930. október 30-án nyugdíjazták.

A Házsongárdi temetőben ma is megtalálható az 1935-ben meghalt Szádeczky-Kardoss Lajos történész műemléki védelem alatt álló (CJ-IV-m-B-07839.207) családi síremléke az I.C. parcellában, ő maga azonban a Fiumei úti sírkertben (48/3-1-6) nyugszik.

Házassága és gyermekei Feleségül vette farkaslaki Hincs Máriát (1862–Budapest, 1943. szeptember 29.), farkaslaki Hincs Miklós (1819–1887), királyi táblai hites ügyvéd, a gróf széki Teleki család jószágigazgatója, táblabíró, és Kalke Károlina (1820–1882) lányát. A házasságukból született: Dr. Szádeczky-Kardoss Lajos (Marosvásárhely, 1886. április 8. –Budapest, 1962. szeptember 12.), jogász, nyugalmazott ítélőtáblai bíró, ügyész. Felesége: Fromm Ilona (Budapest, 1902. február 12. –Budapest, 1994. január 27.) Szádeczky-Kardoss Margit Erzsébet Etelka (Kolozsvár, 1894. november 3.–1978). 1.f.: dömsödi és hajósi Hajós Iván (1893–1918), huszár főhadnagy. 2.f.: Bánhegyi István (Gyula, 1885. március 3. –Balatonalmádi, 1965. január 20.), MÁV-főigazgató, mérnök. szádecsnei Szádeczky Mária Etelka Ilona (Pusztafalu, 1888. augusztus 15.–Budapest, 1912. április 18.). Férje: kis- és nagypirithi dr. Hagymássy Dénes ügyvéd. Szádeczky-Kardoss István (1889-1918), m. kir. tüzérhadnagy, a párizsi Crédit Lyonnais bankhivatalnoka. Szádecsnei Szádeczky Ilona (1891–1892)

Művei (válogatás) bélyegkép|jobbra|Báthory István erdélyi fejedelem emléktáblája az általa, 1579-ben alapított Vilniusi Egyetem falán Mihály havasalföldi vajda Erdélyben: 1599–1601. Budapest, 1882 Báthori Zsigmondné Mária Krisztierna. Budapest, 1883 Báthory István lengyel királlyá választása : 1574–76. Budapest, 1887. 454 o. Kornyáti Békés Gáspár : 1520-1579. Budapest, 1887 Izabella és János Zsigmond Lengyelországban: 1552-1556. Budapest, 1888 A céhek történetéről Magyarországon. Budapest, 1889. 152 o. Kovacsóczy Farkas 1576-1594. Budapest, 1891 Szerémi György élete és emlékiratai. Budapest, 1892. 46 o. Szerémi emlékirata kiadásának hiányai: a bécsi codex alapján. Budapest, 1892 Fogaras vára és uradalma. Budapest, 1892 Erdély és Mihály vajda története : 1595–1601. Temesvár, 1893. 612 o. Udvarhely vármegye története: 1691–1848. Budapest, 1901. 583 o. Konstantinápoly és magyar emlékei. Budapest, 1903. 115 o. Br. Apor Péter verses művei és levelei : 1676-1752. Szerk. Budapest, 1903 A csiki székely krónika. Budapest, 1905. 252 o. A székely határőrség szervezése. Budapest, 1908. 879 o. Még egyszer a csíki székely krónikáról. Budapest, 1911 Iparfejlődés és céhek története Magyarországon : 1307-1848. 1-2. köt. Budapest, 1913. 376 o. Przemysltől Breszt-Litowszkig. Budapest, 1916 A székely nemzet története és alkotmánya. Budapest, 1927. 400 o.Reprint kiadása 1993-ban jelent meg. A magyarországi pénzintézetek fejlődése. Budapest, 1928 Zichy-expedíció. Kaukázus, Közép-Ázsia, 1895. Szádeczky-Kardoss Lajos útinaplója; gyorsírásból megfejtette Schelken Pálma, szerk. Erdélyi István, Joó István; Magyar Őstörténeti Kutató és Kiadó Kft., Budapest, 2000 (A magyarság keleti gyökerei könyvsorozat)

Irodalom Lukinich Imre: Szádeczky-Kardoss Lajos nekrológja lásd Századok, 1936 180px|bélyegkép|Sírja a Fiumei úti sírkertben 2004-ben

Társasági tagság Magyar Történelmi Társulat (másodtitkár) Magyar Mickiewicz TársaságGerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o., library.hungaricana.hu. Dugonics Társaság

Elismerések Vilniusi Tudományos Társaság tiszteletbeli tagja Krakkói Lengyel Akadémia kültagja (1926-)

Jegyzetek

Források Szegedi egyetemi almanach : 1921-1995. I. köt. (1996). Szeged, Mészáros Rezső. Szádeczky-Kardoss Lajos lásd 197. o. Kristó Gyula: Történelem. In A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene : 1921-1998. Szeged : Mészáros Rezső, 1999. 249-259. o. Zichy-expedíció Kaukázus, Közép-Ázsia, 1895 Szádeczky-Kardoss Lajos útinaplója

További információk

Szádeczky-Kardoss Lajos élete, munkássága MÉL

Kategória:Magyar történészek Kategória:Magyar polonisták Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:MTA-tagok Kategória:Országgyűlési képviselők (1920–1922) Kategória:Kolozsváriak Kategória:1859-ben született személyek Kategória:1935-ben elhunyt személyek Kategória:A Házsongárdi temetőben eltemetett személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek