A malabári szarvascsőrű (Anthracoceros coronatus) a madarak osztályába, a szarvascsőrűmadár-alakúak (Bucerotiformes) rendjébe és a szarvascsőrűmadár-félék (Bucerotidae) családjába tartozó faj.
Rendszerezése A fajt Pieter Boddaert holland orvos, biológus és ornitológus írta le 1783-ban, a Buceros nembe Buceros Coronatus néven.
Előfordulása India és Srí Lanka területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők és mocsári erdők. Állandó, nem vonuló faj.
Megjelenése Testhossza 65 centiméter, testtömege 570-1180 gramm. Sisakjának eleje és tollazata nagy része fekete, arcán egy folt, a melle és a hasa fehér. Csőre és a sisak másik fele sárga. bélyegkép|150px|A hímbélyegkép|170px|és a tojó Életmódja Főleg gyümölcsökkel táplálkozik, de fogyaszt halat és kisebb emlősöket is.
Szaporodása A tojó egy fa üregébe készíti fészkét, melynek a nyílását befalazza, hogy csak a hím csőrében lévő táplálék férjen be. Fészekalja 2-3 tojásból áll. Ha a fiókák kinövik az üreget a tojó kitör és újra befalazza a nyílást, majd a hímmel együtt táplálja az utódokat.
Természetvédelmi helyzete Az elterjedési területe még nagy, de folyamatosan csökken, egyedszáma is csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján mérsékelten fenyegetett fajként szerepel.
Jegyzetek
Fordítás
Források
További információk Képek az interneten a fajról Ibc.lynxeds.com - videók a fajról
Kategória:Anthracoceros Kategória:Madárfajok Kategória:India madarai Kategória:Srí Lanka madarai Kategória:Az orientális ökozóna élővilága