Szabó Ferenc (Alsóújlak, 1921. február 28. – Budapest, 2009. március 12.) válogatott labdarúgó, hátvéd és csatár.
Pályafutása Klubcsapatban A Pajtásnak becézett sokoldalú játékos eleinte csatárt játszott, majd pályafutása legjobb évében – amikor válogatott lett, s amikor megnyerte a bajnoki címet (1948–1949) a Ferencváros történetének egyik legjobb csapatával – már a balhátvéd helyén szerepelt. Aztán, amikor a Fradiból lett ÉDOSZ-ban, majd a Kinizsiben arra volt szükség, megint csatár volt. A Fradiba – egykori újpesti játékosként (1944) – a hadifogság után, a sógora (Mike István) ajánlására került. 1946–1951 között a Ferencvárosban összesen 199 mérkőzésen szerepelt (144 bajnoki, 37 nemzetközi, 18 hazai díjmérkőzés) és 49 gólt szerzett (25 bajnoki, 24 egyéb). Az 1948–49-es idényben a bajnokcsapat tagja volt. 1952–1953 között elment az élvonalba vágyó Vasas Izzóba, majd az évtized végén zárta le pályafutását.
A válogatottban 1948-ban egy alkalommal szerepelt a válogatottban.
Sikerei, díjai Magyar bajnokság bajnok: 1948–49 2.: 1949–50 3.: 1947–48
Statisztika Mérkőzése a válogatottban
Jegyzetek
Források
Dénes Tamás-Dlusztus Imre: Meggypiros mezben. A magyar válogatott játékosai 1902-2019. Nemzeti Értékek Könyvkiadó, 2019.
Kategória:1921-ben született személyek Kategória:2009-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar labdarúgók Kategória:Labdarúgócsatárok Kategória:Labdarúgóhátvédek Kategória:A Ganz-Mávag labdarúgói Kategória:Az Újpest FC labdarúgói Kategória:A Ferencváros labdarúgói Kategória:Magyar bajnok labdarúgók