József Jolán, 1919 és 1928 között Lippe Lucie (Budapest, 1899. január 16. – Budapest, Ferencváros, 1950. június 25.)Dr. Gerhauser Albertné József Jolán író halálesete bejegyezve a Bp. IX. ker. állami halotti akv. 1216/1950. folyószáma alatt. Halál oka: „szeméremtestrák, szívgyengeség” író, József Attila és József Etelka nővére.
Élete József Áron és Pőcze Borbála harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot Budapesten (A hat gyerek közül három nem érte meg a felnőttkort). A lánygyerekek anyjuk vallását kapták, ezért reformátusnak keresztelték meg. Tizenöt évesen, 1914. augusztus 22-én Budapesten, a Ferencvárosban házasságot kötött Pászti Elemér olimpiai ezüstérmes tornásszal,Budapest IX. kerületi polgári házassági anyakönyv 992/1914 folyószám. aki a családot is magához vette. Tőle egy gyermeke született, Gábor, aki nyolc hónaposan diftériában elhunyt. Pászti Elemérrel kötött házassága 1918. április 29-én felbontatott.2.P.30605/918/2 sz. budapesti kir. törvényszéki ítélet. Édesanyja halálától, 1919-től éveken át nevelte öccsét, Attilát.
Második házasságát Makai Ödön ügyvéddel kötötte, aki Lippe Lucie álnéven vette feleségül Budapesten, a Terézvárosban, 1919. április 28-án.Budapest VI. ker. polgári házassági akv. 1341/1919. folyószám.
1922-ben Győrbe utazott, hogy megpróbálkozzon a színészmesterséggel, ám nem járt sikerrel. 1924. június 11-én levelet írt Juhász Gyulának, öccse felfedezőjének: „…szomorúnak lenni tud az ember egymagában is, de örülni csak egy másvalakivel lehet együtt. És néha olyan jól esne az öröm. Nem lehet tudni, hogy milyen semmiségek kellenek ahhoz, hogy fölboruljon az emberben minden, hogy a nyugalmát, egész valóját ne találja meg többé. [...] Ki tudja, honnan és mikor jön egy segítő kéz, ami visszavezeti régi útjára.” Erre azonban nem kapott választ. Valachi Anna irodalomtörténész szerint a Régi költő és a Stanzák című Juhász-versek adtak költői választ Jolán levelére.
1928-ban elvált,A budapesti kir. törvényszék 1.P.37854/1928. sz. ítélete. majd 1928. szeptember 22-én immár a valódi nevén újra házasságot kötött Makai Ödönnel, szintén a Terézvárosban.Budapest VI. ker. polgári házassági akv. 1442/1928. folyószám Ezt követően Hódmezővásárhelyre költöztek. Házasságuk alig több mint egy hónappal később újra válással végződött, melyet még ugyanabban az évben újabb házasság követett, majd két év múlva újabb válás.A budapesti kir. törvényszék 1.P.44514/1928-2 sz. ítélete.
Budapest III. ker. polgári házassági akv. 580/1928. folyószám.
A budapesti kir. törvényszék 360.47658/1930-4. sz. végzése. Ezt követően Makai Ödön Jolán húgával, Etelkával kötött házasságot 1931-ben.Bejegyezve a Budapest V. ker. polgári házassági akv. 922/1931. folyószáma alatt.
Később Bányai László újság- és dalszövegíróhoz ment férjhez, negyedik házasságát Gerhauser Albert magyar-német szakos tanárral kötötte, ami szintén válással végződött.
Számos elbeszélést és tárcát írt, dolgozott a Híd és Az Est című lapnál. 1945 után mint újságíró tevékenykedett. Jelentek meg cikkei a Független Magyarországban, a Kis Újságban, 1947 nyarától a Magyar Nap című bulvárlapnak lett a munkatársa.
Irodalmi munkássága nagy segítséget nyújtott öccse életének feltárásához.
Munkái József Attila élete (Bp., 1940) A város peremén (József Attila ifjúkori életregénye, Bp., 1950)
Irodalom Valachi Anna: József Jolán, az édes mostoha - Egy önérvényesítő nő a XX. század első felében (Papirusz, 1998 és 2005) és Schöpflin Aladár: Asszonyok költőkre emlékeznek (Nyugat, 1940); Zsoldos Andor: A nővér (Haladás, 1947).
Jegyzetek
Források
https://web.archive.org/web/20100207145533/http://www.freeweb.hu/jozsefattila/joco.html
További információk József Jolán könyvei Levelek Jolánnak - Cultura.hu
Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar tárcaírók Kategória:Magyar nők Kategória:Református magyarok Kategória:1899-ben született személyek Kategória:1950-ben elhunyt személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek Kategória:Az Est vezetői, újságírói