(hagyományos kínai: 漢武帝, egyszerűsített kínai: 汉武帝, pinjin: Hàn Wǔdì, i. e. 156néhol augusztus 27. szerepel születési dátumaként – i. e. 87. március 29.), személynevén (劉徹) a Han-dinasztia hetedik uralkodója. Leginkább a nyugat felé terjeszkedésről és az általa megszervezett erős konfuciánus államról emlékeznek rá. Dinasztiája legnagyobb és a kínai történelem egyik legnagyobb császárának tartják. Kormányzása alatt a han kori Kína a világ egyik legnagyobb hatalmú országává vált.Bo Yang kommentárja a Zizhi Tongjian, vol. 7 mai kiadásában és Zhao Yi (趙翼) kommentárja ugyanott.

Hadjáratai révén kiterjesztette Kína határait, a birodalom az ő uralma alatt érte el legnagyobb kiterjedését: nyugaton a mai Kirgizisztánig, északkeleten Észak-Koreáig, délen Észak-Vietnámig. Sikeresen elűzte a Kína északi részén portyázó nomád kat, és i. e. 139-ben elküldte követét, t, hogy szövetséget kössön a mai Üzbegisztán területén élő néppel. Központosított, autokratikus államot szilárdított meg, melyet eszmeileg a konfucianizmusra alapozott. Ez nagy hatással volt Kína és a környező államok jövőjére is. 54 évig uralkodott, hosszabb ideig, mint bármelyik másik császár, egészen a több mint 1800 évvel később hatalomra kerülő ig.

A történészek megítélése nem egyforma. megkétszerezte ugyan a birodalom területét és megóvta országát a fenyegetéstől, egyben jelentőssé tette a konfucianizmust, ami egészen 1911-ig uralkodó eszmerendszer maradt Kínában; másfelől viszont kritizálják költekezése, babonássága és a törvényei által az alattvalókra kényszerített nehéz terhek miatt. Gyakran hasonlítják hez.Zizhi Tongjian, vol. 22 . Hozzá hasonlóan is jutalmakra és büntetésekre alapuló legalista felfogás szerint kormányzott, a vélt hűtlenségeket kegyetlenül megtorolta. Összesen tizenkét miniszterelnöke közül hármat még hivatala betöltésekor, egyet már visszavonulása után kivégeztetett, két másik miniszterelnökét és utolsó királynéját is öngyilkosságra kényszerítette. Börtöneiben kétszázezren sínylődtek.Zhao Yi's 廿二史劄記, vol. 3

Költészete Bár sok történész nem költőként ismeri, több verset is írt. A következőt egy kedvenc ágyasa haláláról írta:

LI ASSZONY SIRATÁSA

Selyemruhája többé nem zizeg. Márványlépcsőjét por lepi. Nem él. Üres szobája csöndes és hideg. Künn ajtajánál száradó levél. Ki csöndesíti el a bús szivet, mely egyre vágyik és remél? (Kosztolányi Dezső fordítása)

Jegyzetek

Források Zizhi Tongjian by Sima Guang, Modern Chinese Edition edited by Bo Yang (Taipei, 1982-1989). Shi Ji by Sima Qian: Biography of Han Wudi. Han Shu by Ban Gu: Biography of Han Wudi. Han Ji by Xun Yue

Kapcsolódó szócikkek A Han-dinasztia családfája

Kategória:Kínai császárok Kategória:Han-dinasztia Kategória:I. e. 156-ban született személyek Kategória:I. e. 87-ben elhunyt személyek