Faragó Ödön, született: Frank Ödön (Adony, 1876. július 21. – Budapest, 1958. július 28.) színész, rendező, színigazgató.

Pályája Színész és rendező

A Fejér vármegyei Adonyban született, Frank Lipót és Ofner Anna (1856–1921) fiaként. Anyai nagyszülei Ofner Ádám és Treu Lujza voltak. Horváth Zoltán színiiskolájában végzett.A Magyar színművészeti lexikon szerint Horváth Zoltán színészeti előkészítő iskolájában végzett, míg a Magyar színházművészeti lexikon szerint 1896-ban végezte el a budapesti Színművészeti Akadémiát. Neve nem szerepel az SZFE archívumában. Vidéki színházakban játszott, a kor neves színigazgatóinál – Rakodczay Pál és mások – kezdte pályáját. Nyíregyházán játszott először, majd Szeged (1897, 1903–05), Budapesten a Tarka Színpad (1901), a Magyar Színház (1902) és a Népopera (1913), valamint Debrecen (1901–02) voltak pályájának főbb állomásai. 1905-től Kassán színész és rendező, 1910-től Kolozsvárott főrendező volt, ahol magánszíniiskolát is vezetett. Faragóra döntő hatást gyakorolt a kolozsvári színházban töltött időszak. Kolozsvári működése alatt a Színészek Egyesületének ösztöndíjasaként rövid külföldi tanulmányútra utazott, melynek során Bécs, Salzburg, München, Nürnberg, Frankfurt, Köln, Berlin, Drezda és Prága színházi életével ismerkedett meg. 1912-ben Impresszióim című munkájában számolt be tanulmányútján, valamint vidéki működése alatt szerzett tapasztalatairól.

Színigazgató bélyegkép|jobbra|200px|Faragó Ödön mint Svengáli Stephen Potter Trilby-jében Szegeden. 1913-ban Faragó elnyerte a Kassai Nemzeti Színház igazgatói posztjára kiírt pályázatot. Nagy tervekkel vágott neki kassai megbízatásának, az első világháború viszont keresztülvágta elképzeléseit, sőt 1919–20-ban a társulat sorsa is kérdéses volt, mivel a város az újonnan alakuló Csehszlovák Köztársaság része lett, az új hatalom pedig megnehezítette a magyar színházak működését – például alacsonyabb állami támogatásban részesültek, mint a szlovák nyelvű színházak és társulatok.

1917. január 25-én Budapesten, a Józsefvárosban feleségül vette a nála 21 évvel fiatalabb Biller Irén színésznőt,A házasságkötés bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami házassági akv. 84/1917. folyószáma alatt. akitől 1925-ben elvált.A budapesti kir. tvszék 32097/2.1925. sz. ítélete.

A szlovákiai magyar színházak 1920-as összevonásakor – egy színigazgatói poszt lett a kettő, a pozsonyi és a kassai helyett – Faragó megpályázta az összevont igazgatói posztot és azt el is nyerte. Ezt a funkcióját 1923-ig töltötte be, miután koncessziója lejárta előtt váratlanul pályázatot írtak ki az igazgatói helyre, melyet Földes Dezső nyert meg. 1924-ben Földes távozott az igazgatói székből, amelybe újra Faragó tért vissza. A posztot 1926 októberéig töltötte be, amikor lemondott hivataláról és Szegedre távozott. Szegeden viszont csak egy évig vezette (igazgatóként) a társulatot, 1927-től Budapesten az Andrássy úti Színház főrendezője lett, majd a főváros csaknem minden magánszínházában megfordult mint színész. 1945-től haláláig a Nemzeti Színház tagja volt.

Visszaemlékezéseiből részletek a Trianon arcai c. kötetben jelentek meg.2018 Trianon arcai. Naplók, visszaemlékezések, levelek. Libri; Századok 2019/4, 839; Trianon alulnézetből

Művei 1912 – Impresszióim 1918 – A vidéki színészet újjáépítése 1933 – Irások és emlékek 1942 – Írásaim és emlékeim 1946 – A magyar színészet országútján A szlovenszkói és ruszinszkói magyar színészet 25 éves története. 1918 évtől a szovjet felszabadítási harcokig. Kézirat.

Irodalom Kováts Miklós: Magyar színjátszás és drámairodalom Csehszlovákiában 1918-1938. Pozsony : Madách Könyvkiadó, 1974.

Jegyzetek

Források Magyar életrajzi lexikon

Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.

Kategória:Magyar színészek Kategória:Színigazgatók Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:1876-ban született személyek Kategória:1958-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar színházrendezők Kategória:Szlovákiai magyarok