Arató Péter (Budapest, 1942. február 3. – 2026. augusztus 9.) Széchenyi-díjas magyar villamosmérnök, informatikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a digitális technika és a logikai szintézis. 1998–2001 között a Budapesti Műszaki Egyetem (2000-től Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) Informatikai Központja igazgatója, majd 2005-ig az egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja.
Életpályája 1960-ban érettségizett, majd felvették a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karára. Itt szerzett mérnökdiplomát 1965-ben. Ennek megszerzése után az egyetem folyamatszabályozási tanszékén kapott tanársegédi állást. Később adjunktusként dolgozott a tanszéken. 1977-ben vehette át egyetemi docensi, 1986-ban pedig egyetemi tanári kinevezését. Két évvel később a tanszék (későbbi nevén irányítástechnika és informatika tanszék) vezetésével is megbízták. A tanszéket 2007-ig vezette. Közben 1986–1988 között az egyetem Villamosmérnöki Karának dékánhelyettese volt. 1998-ban az egyetem Informatikai Központjának igazgatója lett, majd 2001-ben az addigra Villamosmérnöki és Informatikai Karnak nevezett szervezeti egység dékánjává választották. Tisztségét 2005-ig viselte. Emellett 1990–1991-ben a Karlsruhei Egyetem vendégprofesszora volt. 1997–2000 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal kutatott.
1975-ben védte meg a műszaki tudományok kandidátusi, 1985-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Automatizálási és Számítástechnikai Bizottságának lett tagja. A bizottságnak 1986–1994 között titkára, majd 1999-ig elnöke volt. Emellett az Elektronikus Eszközök és Technológiák Bizottságába és az Informatikai Bizottságba is bekerült. 1997–2000 között az akadémia közgyűlési képviselője volt. 2001-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2007-ben rendes tagjává. Közben a Doktori Tanácsba is bekerült. Akadémiai tisztségei mellett a Magyar Mérnökakadémia alapító tagja. 1996–1999 között a Villamos- és Elektronikai Mérnökök Intézete (IEEE, Institute for Electrical and Electronical Engineers) magyar nemzeti bizottságának elnöke, 2001–2006 között a Neumann János Számítógéptudományi Társaság alelnöke volt. Emellett a Méréstechnikai, Automatizálási, Informatikai Tudományos Egyesület elnökségi tagja.
Munkássága Fő kutatási területei a digitális technika és a logikai szintézis volt. Jelentős munkásságot fejtett ki a pipeline-típusú struktúrák logikai szintézise és hardver/szoftver együttes tervezési módszerei területén is.
Nevéhez fűződik a nem teljesen határozott sorrendi hálózatok szintézisére vonatkozó új módszer kidolgozása, jelentős módszertani újításokat vezetett be a pipeline működésű célarchitektúrák magas szintű logikai szintézise területén. Emellett magas szintű logikai szintézis-algoritmusokat alkalmazott a hardver–szoftver együttes tervezése (codesign) és a rendszerszintű szintézis területén. Addigi kutatásait 2001-ben a High Level Synthesis of Pipelined Datapaths című könyvben foglalta össze társszerzőkkel. A könyvben összefoglalt eredményekből kiindulva a következő eredményeket érte el a 2000-es években: kidolgozta és alkalmassá tette a PIPE magas szintű szintéziseszközt összetettebb/komplexebb funkcionális egységek hardver- és szoftverszempontból egyaránt adaptálható (IP-k) optimális felhasználására. Eredményeit felhasználta a pipeline működésű struktúrák rendszerszintű (hierarchikus) szintézisére.
Több mint száztíz tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője volt. Kutatócsoportjának egyes publikációi nemzetközi folyóiratokban jelentek meg. Munkáit elsősorban angol és magyar nyelven adta közre.
Díjai, elismerései Nívódíj (1988) Kiváló Feltaláló (1990) Csáki Frigyes-díj (2002) Simonyi Károly-díj (2008) A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2011) Széchenyi-díj (2012)
Főbb publikációi Elektronika. Logikai hálózatok; Tankönyvkiadó, Bp., 1973 A Combination Network Synthesis Method Based on Treshold Logic (1976) Számítógépek és alkalmazásuk (1980) Vezérlő egységek logikai tervezése előírt bemeneti és kimeneti változások alapján (1984) Logikai rendszerek tervezése (1985) Specification and Realisation of Logic Control Procedures on the Basis of Prescribed Input Output Changes (1987) A High-Level Datapath Sythesis Method for Pipelined Structures (társszerző, 1994) Evaluation of an Integrated High-Level Synthesis Method Embedded System Application (társszerző, 1997) Effective Graph Generetion from VHDL Description (Visegrády Tamással, 1998) High-Level Synthesis of Pipelined Datapaths (társszerző, 2001) Algorithmic Aspects of Hardware/Software Partitioning (társszerző, 2005) Rendszerszintű szintézismódszerek; MTA, Bp., 2013 (Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián)
Források
MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 30. old., Összefoglaló a 2006-os akadémiai tagajánlási oldalon Adatlap a Magyar Tudományos Akadémia oldalán, publikációs listával Önéletrajz a BME irányítástechnika és informatika tanszék honlapján
Kategória:1942-ben született személyek Kategória:2026-ban elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Magyar villamosmérnökök Kategória:Magyar informatikusok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:MTA-tagok Kategória:Széchenyi-díjasok Kategória:A Magyar Érdemrend parancsnoki keresztjének kitüntetettjei