A guragiék (vagy guragék) egy népcsoport Etiópiában. Számuk közel kétmillió. Etiópia népességének 2,5%-át teszik ki, amivel az országban ez a hatodik legnagyobb népcsoport.
Lakóhely Elsősorban a Déli nemzetek, nemzetiségek és népek szövetségi államban legészakabbi részén fekvő Guragie Zónában élnek. A szövetségi államban 7,5%-os arányukkal a negyedik legnagyobb népcsoportot alkotják. A guragiék Etiópia középső részén, az Awas és a Gibe folyó illetve a Ziway-tó közötti, félig termékeny, félig hegyes területen élnek. Korábban három csoportra oszlottak: északi, keleti és nyugati. Ma csak északi és nyugati csoportot különítünk el, a legnagyobb csoport, a silte (kb. 940 000 fő) néven nevezett keleti ugyanis nem tekinti magát a guragie népcsoport részének. 2000-ben saját közigazgatási terület hoztak létre és a népszámlálásokon sem vallják magukat guragiének.
Történet Paul B. Henze történész szerint a guragiék az Akszúmi Királyság utolsó éveiben délre vezetett hadjáratok során telepedtek le mai lakóhelyükre, de katonai jellegű településeik hamarosan elszigetelődtek az északi anyaországtól és egymástól is.Henze, Layers of Time (New York: Palgrave, 2000), p. 112.
Nyelv és írás
A guragiék több különböző nyelvet beszélnek, melyek közös tulajdonsága, hogy az etiópiai sémi nyelvek déli ágához tartoznak. Etiópiában ezeket a nyelveket összefoglalóan guraginya néven említik. A nyugati nyelveket összefoglalóan a "hét ház" nyeleinek is nevezik.
Keleti gurágie nyelvek: Szilt'e nyelv (szelti; woláne, ulbare(g), inneqor) Zaj nyelv (z(w)aj) Nyugati gurágie nyelvek: Inor nyelv (ennemor, endegen). Meszmesz nyelv. Meszkan nyelv (mesqan). Sebat bet guráge nyelvek (chaha, ezha, gumer, gura, gyeto, muher) Mivel a guragiéket főleg kusita nyelvcsaládba tartozó nyelvet beszélő népek veszik körül, nyelvüket a többi sémi nyelvnél nagyobb befolyás érte ezek részéről.
Írásuk az etióp geʽez íráson alapul, de attól 44 írásjegyben különbözik
Vallás A guragiék kb. fele tartozik az Etióp Ortodox Egyházhoz, kb 40%-uk pedig az iszlámot követi.
Életmód A guragiék életmódja a mezőgazdaságon alapul. Fő termékeik az abesszin banán (ensete ventricosum), a kávé és a katcserje (Catha edulis). Az állattenyésztés alárendelt, elsősorban a taj és a trágya miatt foglalkoznak vele, a húsfogyasztás nagyon alacsony, többnyire csak ünnepekhez kötődik.
Sok guragie foglalkozik kereskedelemmel, mely a többi népcsoport között is tekintélyt szerzett nekik.
Jegyzetek
Fordítás
Források Shack, William, 1966: The Gurage. A People of the Ensete Culture, London – New York – Nairobi: Oxford University Press. Shack, William, 1997: "Hunger, Anxiety, and Ritual: Deprivation and Spirit Possession among the Gurage of Ethiopia" in Food and Culture: A Reader (pp. 125–137). Ed. Carole Counihan and Penny van Esterik. New York: Routledge. Worku Nida 2005: "Gurage ethno-historical survey". In: Siegbert Uhlig (ed.): Encyclopaedia Aethiopica. Vol. 2: D-Ha. Wiesbaden: Harrassowitz. pp. 929–935.
További információk Guragie és silte Kutatócsoport A guragie népcsoport – Carolyn Ford Etiópiában
Kategória:Etiópia népei