thumb|jobb|250px|Jónást a tengerbe hajítják. A római Priscilla-katakomba ókeresztény freskója Jónás könyve (héberül סֵפֶר יוֹנָה Széfer Jóná – Galamb) egyike a Biblia prófétai könyveinek, központi alakja mind a zsidó, mind a keresztény kánonban a kispróféták írásai közé tartozik. Az Isten elhívása elől menekülő, majd saját igaza érdekében még Istennel is perlekedő próféta története. Az egyetlen prófétai könyv, melyben nem a próféciák állnak a középpontban, hanem a próféta, Jóná ben-Amittaj (יוֹנָה בֶּן־אֲמִתַּי) magatartása. A zsidó vallásban, Isten megbocsátó kegyelmének bemutatása miatt ez a jom kippur haftárája, a kereszténységben krisztológiai jelentősége van. Rámutat arra, hogy Isten az egész világ Ura, és az Izráelen kívüli népek sorsa és élete sem közömbös előtte.

Szerzőség, datálás Jónás neve előfordul a 2Királyok 14:25-ben, így a hagyomány vele azonosítja a könyv főszereplőjét, és a történetet is II. Jeroboám (Kr. e. 786-746) korába helyezi. Hogy a könyv mennyivel ezen említés előtt vagy után született, az nem dönthető el; mások a száműzetés utánra, a Kr. e. 5-4. századra keltezik.

Tagolás A könyv négy rövid, logikailag jól elkülönülő fejezetből áll. Számozási eltérés: a héber eredeti az 1:17-et a 2:1-nek veszi, így a héberben a 2. fejezet 10 helyett 11 versből áll.

Cselekménye thumb|jobb|250px|Jónást elnyeli a hal. Nicholas of Verdun klosterneuburgi (Ausztria) oltárképének részlete, mozaik (1. fej. Jónás engedetlensége) – Az Izraelben élő próféta azt a feladatot kapja Istentől, hogy menjen Ninivébe, Asszíria fővárosába és prófétáljon ellenük.„Menj Ninivébe... és kiálts ellene!”, 1:2 A megbízatásra a próféta különösen reagál: megpróbál elfutni előle. Lemegy Jáfóba és felszáll egy Tarsísba induló, minden bizonnyal föníciai hajóra (1-4.) A hajó elindul, ám Isten vihart bocsát rá, mire a tengerészek imádkozni kezdenek, és kezdik a tengerbe dobálni a hajón lévő eszközöket,kélím, kelé - eszköz, felszerelés a szó legtágabb értelmében, így lehet a hajó rakománya vagy maga a hajófelszerelés is Jónás erre elbújik a fedélközbenjarketé hasszefíná - a hajó legeldugottabb / legvédettebb része és mély álomba zuhan (5.).tardémá - nem közönséges álom, hanem kómaszerű, teljes öntudatlanság A hajósok azonban nem hagyják és sorsvetéssel akarják kideríteni a vész okát, ami természetesen Jónásra esik, aki elmond mindent és javasolja, hogy dobják a tengerbe, akkor eláll a vihar. A tengerészek ezt először visszautasítják, de mivel semmi nem segít – Istenhez való könyörgéssel -, megteszik. A vihar eláll, Jónást pedig elnyeli egy nagy hal (6-17.). (2. fej. Jónás imája) – „És volt Jónás a hal belsejébenbe-méá, lit. beleiben három napot és három éjjelt” Az Isten elől való elvettetésről, majd Isten szabadításáról való megemlékezéssel zárul. Az ima végén a hal partra teszi – szó szerint kihányja (qáé) – Jónást. (3. fej. Jónás Ninivében) – Jónás másodszor is megbízatást kap Istentől ugyanarra, amit már nem utasít vissza, bemegy Ninivébe és ítéletet hirdet: „Még 40 nap és Ninive felfordíttatik!” (4.)neh`páchet - háfach: megfordítani; Lxx: καταστρατήσεται katasztratészetai - katasztrófa éri A város azonban böjtöt hirdet, megalázkodik és megtér („a niniveiek azonban hittek Istennek”, 5.), így az ítélet elmarad. (4. fej. Jónás és a tök vagy Jónás párbeszéde Istennel) – Jónás az ítélet elhalasztásán – és így a prófétai tekintélye lejáratódásán – felháborodva kivonul a városból és letelepszik, hogy lássa a fejleményeket, miközben megindokolja, miért viselkedett így (1-5.). Isten növeszt egy „tököt”, ami árnyékot ad Jónásnak (aki ennek nagyon örül), majd másnapra elszárasztja, aki ettől a hőségben – immár másodszor – meg akar halni. Isten példázata a tökről és Ninivéről (6-11.).

Következtetés Jónás azt kívánta, hogy Isten csak Izráelt ajándékozza meg szeretetével és kegyelmével, a pogány népek pedig bűnhődjenek érdemeik szerint. Isten egy lopótököt használt fel arra, hogy megértesse, miért könyörült meg a pogány Ninive lakosain.http://biblia.hit.hu/bible/21/JON/4 Jónás 4. rész

A róla szóló elbeszélés miatt sok mai tudós csak mítosznak tartja a történetét, ami csak teológiai mondanivalót tartalmaz, semmi többet. Figyelembe kell venni, hogy Jézus maga is említette Jónást, mint valós személytMáté 12:39-41 és összekapcsolta annak élettapasztalatát a saját missziójával.

Nyelvezet Egységes, folyamatosan olvasható, viszonylag könnyű, de pergő, párbeszédes héber elbeszélő szöveg, amely nem nélkülözi az iróniát sem. Ez alól kivétel a 2. rész imája, ami a zsoltárokkal paralel, rövid, tömör, nehezebb költői szöveg.

Érdekességek A hal az eredetiben csak nagy hal (דָּג גָדוֹל dág gádól). A Septuaginta a κήτος μέγα (kétosz mega) – hatalmas tengeri szörnyKetea, képekkel, irodalmi példákkal – fordítást használja, a Vulgátában már ismét piscisként (hal) szerepel. Az újszövetségi koiné a Máté 12:40-ben szintén a kétoszt, ennek vulgátabeli fordítása a cetust használja. A modern fordítások váltakoznak a hal, cet és bálna között.

A magyarban töknek fordított szó egy ismeretlen növény, eredetiben qíqájón (קִיקָיוֹן) és itt fordul elő egyetlenegyszer. Rokonságot az akkád kukkânîtum és az egyiptomi kỉkỉ (κρότων) szavakkal mutat. A kutatók valamely gyorsan növő ricinus-fajjal hozzák kapcsolatba. Tarsís vagy a kis-ázsiai Tarszoszt vagy a spanyolországi partokat jelöli, Jónás heves menekülési szándéka ez utóbbit valószínűsíti. Az úgynevezett Tarsís-hajók (אֳנִיּוֹת תַּרְשִׁישׁ onijjót tarsís) a korban fogalomnak számító közlekedési eszközök voltak. Jónás folyamatosan menekül (miközben többször is meg akar halni), illetve folyamatos ellentétben van – az ő szemszögéből nézve pogány – ám az adott helyzetben mégis mindig helyesen cselekvő tengerészekkel (1:13-16) és niniveiekkel (3:5), akik jóval istenfélőbbnek bizonyulnak nála.

James Bartley A modern idők Jónásaként emlegetik. James Bartley bálnavadász 1891 februárjában megszigonyozott egy ámbráscetet a Falkland-szigetek mellett, s eközben vízbe esett, eltűnt és társai úgy vélték, hogy bizonyára a vízbe fúlt.

Két nappal később aztán rábukkantak egy kimúlt bálnára, és észrevették, hogy valami mozog benne. Felhasították a gyomrát és ott találták az eszméletlen Bartley-t.

Miután beleesett a vízbe, a nagy küzdelemben lenyelte őt a cet, de mivel a bálnák gyomrában nagy mennyiségű levegő van, így életben maradt. Tengervízzel jól lemosták, magához térítették, majd ezt követően Bartley egy jó darabig félrebeszélt, de idővel felépült és végezte tovább a munkáját. Megpróbáltatásainak egyetlen nyoma az maradt, hogy a fején és a kezein a bőr kifehéredett egyszer és mindenkorra és megráncosodott, a cethal gyomrában levő savak hatására.Reader's Digest: Misztikus történetek gyűjteménye, 2007. Reader's Digest Kiadó Kft.Sunday Mail (brit újság), May 12, 1985.

Egyes mai nézetek kétségbe vonják Bartley történetének valódiságát, hogy több mint fél napon át nem lehet túlélni egy bálna gyomrában.

Az Újszövetség és a Korán thumb|"Akkor Jónás imádkozott az Úrhoz az ő Istenéhez a hal gyomrában" (Jón 2: 1). Izraeli postabélyeg Jean David által tervezve, 1963.

Jónás két evangéliumban, három helyen szerepel (Máté 12:39-41 és 16:4, Lukács 11:29-32). Ezeken a helyeken Jézus a zsidók jelkívánására válaszul, önmagára vonatkoztatva idézi Jónás próféta jelét (τὸ σημεῖον Ἱωνᾶ τοῦ προφήτου). Mt 12:39 E gonosz és parázna nemzetség jelt kiván; és nem adatik jel néki, hanemha Jónás prófétának jele. (~16:4, Lk 11:29) Lk 11:30 Mert miképpen Jónás jelül volt a ninivebelieknek, azonképpen lesz az Ember Fia is e nemzetségnek. Mt 12:40 Mert amiképpen Jónás három éjjel és három nap volt a cethal gyomrában (en té koilia tu kétusz), azonképpen az Ember Fia is három nap és három éjjel lesz a föld gyomrában. Mt 12:41 Ninive férfiai az ítéletkor együtt támadnak majd fel ezzel a nemzetséggel, és kárhoztatják ezt: mivelhogy ők megtértek Jónás prédikálására; és íme nagyobb van itt Jónásnál. (~ Lk 11:32)

Jónás történetét kis különbséggel a Korán is elbeszéli.

Feldolgozásai Magyarul leghíresebb Babits Mihály Jónás könyve (1938)Babits: Jónás könyve és Jónás imája (1939)Babits: Jónás imája című költeménye. Petrovics Emil 1966-ban oratóriumot komponált a két költeményre. Az Irodalmi Színpad 1971. október 25-én mutatta be a könyvből készült darabot.(rendező: Huszár Klára; főbb szereplők: Verdes Tamás, Sinkovits Imre, Somhegyi György) 2005. november 21-én a Nemzeti Táncszínházban is bemutatták.(rendező: Szerednyey Béla; főbb szereplők: Varga Miklós, Makrai Pál, Keresztes Ildikó, Kautzky Armand)

Jegyzetek

Irodalom

Kategória:Az Ószövetség könyvei