A rekettye (Genista) a hüvelyesek (Fabales) rendjében a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjának egyik nemzetsége mintegy 70 fajjal, amik közül a Kárpát-medencében 18 honos.

Elterjedése

A nemzetség holarktikus, sőt, valamennyi faja az Óvilágban (Európában, Elő-Ázsiában és Észak-Afrikában) terem, jellegzetesen a mediterrán tájakon.

Megjelenése

Zöld vesszejű cserje vagy félcserje. Levelei oválisak vagy megnyúlt lándzsa alakúak, ritkán háromágúak, satnyák. Egyes fajok teljesen levéltelenek; azok szerepét a fiatal, zöld hajtások vették át.

Sárga (esetenként narancssárgával futtatott) virága fejecske, füzér vagy gömb alakú.

Életmódja

A mediterrán vidékeken a macchia növényzet jellegzetes eleme. A fajok többsége mészkerülő. A fajok többsége lombhullató.

Felhasználása

A kecske és a juh is szívesen legeli, virágait a méhek kedvelik. A néhány örökzöld faj: angol rekettye angliai rekettye, (Genista anglica L.) hamuszürke rekettye (Genista cinerea) velebiti rekettye (Genista dalmatica) spanyol rekettye (Genista hispanica) kedvelt sziklakerti cserje.

Ismertebb fajai

Festő rekettye (Genista tinctoria L., sárga festőfű, festővirág, nyúlrekettye, pogányékesség) a Kaukázusban és Szibériában gyakori cserje. Magyarországon is őshonos. Ága vesszős, levele elliptikus, a széle szőrös, virágai szártetőző fürtté egyesülnek. Kertbe is ültetik. Jó festőanyagot termel több más faj: szőrös rekettye (Genista ovata) W. et Kit. (Magyarországon is honos) virága és levele is.

Genista monosperma (Retama monosperma Boiss.) arábiai és palesztinai, hosszú vesszős, levéltelen bokor. Virága jó illatú, fehér, termése bogyó. Ez a növény, amit Luther a Vulgata szerint tévesen borókának fordított. Tüzelőfa.

Több faja: kanári rózsa (Genista canariensis L.) a Kanári-szigetekről, Genista candidans L. Olaszországból, Genista florida Carl von Linné Spanyolországból üvegházi dísznövény.

Genista horrida DC. dél-európai, nagyon tövises cserje; Görögország hegyein gyakori. Az ókorban aszpalatosz néven ismerték, és egyes mitológusok szerint a Tartaroszban ezzel vesszőzték meg az istenteleneket. (Mások szerint az a növény a Cytikus lanigerus DC.). A Genista hispanica L. neve ellenére Olaszországban gyakori; az olasz írók gyakran emlegetik. szárnyas rekettye kuhics, bogárzófű, (Genista saggitalis L.) – Magyarországon őshonos. Szinte levéltelen, lapított szárú. sváb rekettye (Genista germanica L.) – Magyarországon őshonos. Szúrós, ágtövises. árva rekettye (Genista sylvestris Scop.). krajnai rekettye (Genista holopetala) selymes rekettye (Genista pilosa) – Magyarországon őshonos. Kis termetű, elheverő, a virága selymesen szőrös.

A kultúrában

A rekettye az angol Plantagenet uralkodóház névadó növénye: e ház első uralkodója, II. Henrik angol király apja, Anjou Gottfried ugyanis rekettyeágat hordott a sisakján (valószínűleg kabalából, hogy sikeresebben vadásszon). A „planta” növényt jelent, a „genet” pedig a rekettye francia neve.

– mivel azonban a rekettye nem él meg az ennyire vizenyős termőhelyeken, ezek valójában nem a rekettye, hanem a rekettyefűz a hamvas fűz (Salix cinerea) másik neve (Salix viminalis) bokrai lehettek. Éppen így, a Kiskunsági Nemzeti Park Ágasegyháza határában kialakított rekettye tanösvénye sem a rekettyéről, hanem a rekettyefűzről kapta nevét.

Források

Rekettye és egyebek Orgoványi rétek – Rekettye tanösvény

Kategória:Pillangósvirágúak Kategória:Növénynemzetségek