A borzasztó csörgőkígyó (Crotalus durissus) egy mérges viperafajta, mely Közép-, de főleg Dél-Amerikában él. Jelenleg nyolc alfaja ismert.
Elterjedése Ez a kígyó megtalálható minden dél-amerikai országban, kivéve Ecuadort és Chilét. Azonban elterjedése szétszórt, több elkülönült populációja él Dél-Amerika északi részén, beleértve Kolumbia, Venezuela, Guyana, Suriname, Francia Guyana területeit és Brazília északi részét. Előfordul még Brazília keleti részétől Peru délkeleti területeiig, illetve Bolíviában, Paraguayban, Uruguayban és Argentína északi részén, és találtak még ilyen fajt a Karib-szigetek egyes részein.
Megjelenés Feje tetején és nyakán két sötét csík fut végig. Gerince fölött kiemelkednek a pikkelyek. Színe barna és szürke foltokból áll. Mint minden csörgőkígyónak, van csörgő a farka végén. Hossza általában 1-1,8 méter közé esik. Fején hőérzékelő szerv található.
Életmód, viselkedés Tápláléka rágcsálók, madarak, hüllők, melyeket erős mérgével bénít meg, majd egészben nyeli le. Gödörkeszervének köszönhetően éjszaka is tud vadászni. Vészhelyzetben csörgőjét nem rázza figyelmeztetően. Mérge veszélyes az emberre, erős idegméreg (crotoxin és crotamin keveréke), bénulást okoz. A bénulás a perifériás izmokon a legerősebb, de végül légzésleállás vezethet halálhoz. A túlélt harapás következménye végleges vakság is lehet.
Szaporodás thumb|right|250px|A Cascavel csörgőkígyó Elevenszülő, évente egyszer, 2-7 ivadékát vékony hártyában hozza a világra, ahonnan születés után rögtön ki is bújnak a kiskígyók és megkezdik önálló életüket.Chris Mattinson: Kígyók. Budapest, Panemex-Grafo Kiadó, 2002. 142-143. oldal.
Alfajok AlfajITISLeíróKöznévFöldrajzi elterjedésC. d. cumanensisHumboldt, 1833Venezuelai csörgőkígyóMehrtens JM. 1987. Living Snakes of the World in Color. New York: Sterling Publishers. 480 pp. .Kolumbia és VenezuelaC. d. durissusLinnaeus, 1758Dél-amerikai csörgőkígyóBrown JH. 1973. Toxicology and Pharmacology of Venoms from Poisonous Snakes. Springfield, Illinois: Charles C. Thomas. 184 pp. LCCCN 73-229. .Guyana, Francia Guyana, SurinameC. d. marajoensisHoge, 1966Marajoni csörgőkígyóMarayo-sziget (Brazília)C. d. maricelaeGarcía Pérez, 1995VenezuelaC. d. ruruimaHoge, 1966VenezuelaC. d. terrificus(Laurenti, 1768)Cascavel csörgőkígyóDél-Brazília, Peru, Bolívia, Paraguay, Uruguay, Észak-ArgentínaC. d. trigonicusHarris & Simmons, 1978GuyanaC. d. unicolorLidth de Jeude, 1887Aruba-szigeti csörgőkígyóKlauber LM. 1997. Rattlesnakes: Their Habitats, Life Histories, and Influence on Mankind. Second Edition. 2 volumes. Reprint, University of California Press, Berkeley. .Aruba, VenezuelaC. d. vegrandisKlauber, 1941Uracói csörgőkígyóVenezuela
Jegyzetek
Források
Kategória:Viperafélék Kategória:Hüllőfajok Kategória:Argentína hüllői Kategória:Bolívia hüllői Kategória:Brazília hüllői Kategória:Kolumbia hüllői Kategória:Paraguay hüllői Kategória:Peru hüllői Kategória:Uruguay hüllői Kategória:Venezuela hüllői