Az Oviraptor (jelentése 'tojásrabló', a latin ovum 'tojás' és raptor 'rabló', 'fosztogató' szavak összetételéből) az oviraptorida dinoszauruszok egy kis termetű mongóliai neme, melyet a legendás őslénykutató Roy Chapman Andrews fedezett fel, és amelynek első leírását Henry Fairfield Osborn készítette el 1924-ben. A nem neve arra utal, hogy az első fosszilis példányát egy halom felett találták meg, melyről azt gondolták, hogy Protoceratops tojásokból áll, a faj (philoceratops) nevének jelentése 'ceratopsiakedvelő', szintén ehhez a lelethez kapcsolódik. Osborn az 1924-es cikkében elmagyarázta, hogy a név az Oviraptor koponya fészekhez való közelségére utal (a tojásoktól csak 10 centiméternyi homok választotta el). Azonban Osborn azt is kijelentette, hogy az Oviraptor neve „teljesen félrevezethet a táplálkozási szokásait illetően, és meghamisíthatja a karakterét”. Az 1990-es években a Citipatihoz hasonló fészkelő oviraptoridák felfedezése bebizonyította, hogy Osbornnak igaza volt a névvel kapcsolatos figyelmeztetését illetően. Ezek a leletek megmutatták, hogy a kérdéses tojások valószínűleg magához az Oviraptorhoz tartoztak, és hogy a példány valójában éppen kikelteni próbálta azokat.
Az Oviraptor a késő kréta korban, a campaniai korszakban élt, mintegy 75 millió évvel ezelőtt; csak egyetlen jelentős példánya ismert (a kapcsolódó tojásokkal együtt) a mongóliai Djadokhta-formációból, de Kína belső-mongóliai területének északkeleti részén, a Bayan Mandahu nevű régióban találtak egy lehetséges második példányt is (szintén tojásokkal együtt).
Anatómia bélyegkép|balra|Az Oviraptor philoceratops AMNH 6517 jelzésű típuspéldányának koponyája Az Oviraptor philoceratops egyetlen, hiányos csontváza (az AMNH 6517 jelzésű lelet) mellett egy körülbelül tizenöt tojást tartalmazó fészket (AMNH 6508) is ehhez a fajhoz kapcsoltak.
A maga idejében az Oviraptor volt az egyik leginkább madárszerű röpképtelen dinoszaurusz. A mellkasa több, kimondottan a madarakhoz kapcsolódó jellemzővel rendelkezett, mint például a bordákon levő nyúlványok, melyek merevebbé tették a mellkast. Az Oviraptor egyik rokona, a Nomingia farka végén a csigolyák összenövésével keletkezett csontos képződményt (pygostylét) viselt, ami később a madarak farktollainak megtartását segítette. A jóval kezdetlegesebb oviraptoridáktól, például a Caudipteryxtől és a Protarchaeopteryxtől származó bőrlenyomatok világosan megmutatták a testet borító kiterjedt tollazatot, a tollas szárnyakat és a tollas faroklegyezőt. A faroklegyező jelenlétét jelzi a Nomingia esetében felfedezett pygostyle is, arra utalva, hogy ez a jellegzetesség elterjedt az oviraptorosauridák között. Emellett a költő helyzetben talált Citipati példányok is a tojásokat fedő tollas szárnyakra engednek következtetni. E nemek és az Oviraptor közeli anatómiai hasonlóságából adódóan igen valószínű, hogy az Oviraptor is tollas volt.
Az Oviraptort hagyományosan a kazuáréhoz hasonló, egyedi fejdísszel ábrázolják. Egy több oviraptoridáról készített tanulmány azonban kimutatta, hogy e jól ismert magas fejdíszű faj valójában az Oviraptor egyik rokonához, a Citipatihoz tartozott. Valószínű, hogy az Oviraptornak is volt fejdísze, de ennek pontos mérete és alakja ismeretlen, ugyanis az egyetlen példány koponyája nem maradt épen.
Osztályozás bélyegkép|Az Oviraptor philoceratops profilja Az Oviraptort fogatlan csőre miatt Osborn eredetileg az ornithomimidákhoz kapcsolta. Osborn hasonlóságokat talált a jelenleg is az Oviraptor közeli rokonának tekintett Chirostenotesszel is. 1976-ban Rinchen Barsbold Oviraptoridae néven létrehozott egy új családot az Oviraptor számára, melynek ez a nem a típusnemévé vált.
Bár az Oviraptor eredeti példánya rossz állapotban őrződött meg, főként a koponyája tört össze, az 1970-es és 1980-as években új és teljesebb oviraptorida példányokat kapcsoltak ehhez a nemhez. 1976-ban Barsbold hat további egyedet sorolt ide (köztük az IGM 100/20 és 100/21 jelzésű leleteket), később azonban ezek átkerültek az új Conchoraptor nembe. Talán a leghíresebb példány a nagy méretű IGN 100/42, melyhez egy jó állapotú, teljes koponya tartozik. Miután ezt a fosszíliát Barsbold 1981-ben az Oviraptor nemhez kapcsolta, ez kezdte képviselni a nemet a népszerűsítő leírásokban és az oviraptoridákról szóló tudományos vizsgálatokban. Azonban a magas, kazuárszerű fejdísszel rendelkező példányt a fészkelő oviraptoridákat leíró tudósok újra megvizsgálták, és megállapították, hogy ezek az egyedek jobban hasonlítanak egymásra, mint az Oviraptor eredeti példányára. Emiatt az IGN 100/42 jelzésű leletet eltávolították az Oviraptor nemből, és átmenetileg a Citipati fajaként sorolták be.
Ősbiológia bélyegkép|balra|Az Oviraptor philoceratops fészke (AMNH FR 6508) Ahogy arra a neve is utal, az Oviraptorról a Protoceratopsénak tulajdonított fosszilizálódott fészekhez való közelsége (az AMNH FR 6508 jelzésű lelet) alapján eredetileg azt feltételezték, hogy tojásokkal táplálkozott. A zúzó állcsont ötletét elsőként H. F. Osborn vetette fel, aki azt hitte, hogy az első koponya fogatlan csőre a szájpadról lelógó csontokkal együtt egy „tojáslyukasztó” eszköz volt. 1977-ben Barsbold kijelentette, hogy a csőr elég erős volt ahhoz, hogy feltörje az Oviraptorral egy geológiai formációban talált kagylók és más puhatestűek héját. Ezek a csontok, melyek a felső állcsont fő eleméhez, azaz a maxillához tartoznak, középre irányulva egy villát alkotnak. A csontos szájpad többi része, más dinoszauruszokétól eltérően kiterjed lefelé az állkapocs irányába, és benyomódik a fogatlan állkapocs két fele közötti üregbe. Barsbold és Osborn feltevése szerint a felső és az alsó állcsontok élét, továbbá valószínűleg a szájpadot is csőr (rhamphotheca) borította.
A rokonságba tartozó fészkelő Citipati példányok felfedezése a hasonló típusú tojásokkal megtalált eredeti Oviraptorral együtt megmutatták, hogy a tojások valójában nem a Protoceratopshoz, hanem az Oviraptorhoz tartoztak, és hogy a típuspéldány nem megenni, hanem inkább kikelteni próbálta azokat. Ez a felfedezés azonban nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a tojások részét képezték az Oviraptor étrendjének; az állat pontos táplálkozási stratégiája továbbra is ismeretlen. Az egyetlen Oviraptor philoceratops csontváz a gyomra táján egy gyík maradványaival együtt őrződött meg, ami azt jelzi, hogy a faj legalábbis részben húsevő volt.
Popkulturális hatás Szokatlan, madárszerű megjelenésének és tojástolvaj hírének köszönhetően az Oviraptor a dinoszauruszokat népszerűsítő fiktív művek fontos szereplőjévé vált. Azonban az Oviraptor szinte valamennyi népszerűsítő ábrázolása valójában a magas fejdíszű oviraptorida, a Citipati rekonstrukciója, nem a jelenleg Oviraptorként ismert példányé.
Az Oviraptor gyakran feltűnik a dinoszauruszokról szóló filmekben. Például látható a Disney által készített Dínó (Dinosaur, 2000) című animációs filmben, amiben ellopja egy Iguanodon tojását, valamint a Discovery Channel Dinoszauruszok bolygója (Dinosaur Planet, 2003) című sorozat első részében, ahol a Velociraptorral verseng a táplálékért. Nevezetes példa az Oviraptor fiktív műben történő szereplésére James Gurney Dinotópia című regénye, melyben az állat neve „Ovinutrix”, azaz 'tojásnővér'. Az Őslények országa (The Land Before Time) szereplője, a fiatal dinoszauruszokat támogató Ruby, szintén egy Oviraptor. Az Oviraptor több videójátékban is felbukkan, többek között a Dino Stalkerben és a Dino Crisis 2-ben, melyekben a Jurassic Park Dilophosaurusához hasonlóan egy kitalált tulajdonsággal rendelkezik: képes mérget köpni. Kisebb szerepet kapott a Jurassic World: Világuralom előzetesében és a film rendezői változatában is.
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:Oviraptorosaurusok Kategória:Kréta időszaki dinoszauruszok Kategória:Ázsia dinoszauruszai