thumb|right|250px|A Kálvin-ház az Eger-patak túlpartjáról thumb|right|250px|A Kálvin-ház az Eger-patak hídjáról
Az Eger belvárosában, az Eger-patak partján (Markhot Ferenc utca 2.; hrsz.: 5070) álló Kálvin-ház (korábban: Herner-ház) a város protestáns kulturális életének központja, ahhoz kapcsolódó intézményeinek székháza.
Az épület
Az utca és a patak vonalára épített, csatlakozó beépítésű, U alaprajzú, egyemeletes barokk épület műemlék; törzsszáma 2008. Alaprajza egytraktusos, oldalfolyosós. A sarkok ferdén levágottak, a zárt erkély a sarkok emeletén kihasasodik. A földszinti helyiségek boltozatosak, az emeletiek síkfödémesek. A Markhot Ferenc utca felőli sarkán kis torony magasodik.
Története
Első névadója Herner Ferenc volt, az egri püspök serfőzője, később a város főbírája. Ő 1725-ben szerezte meg a telket, és arra néhány éven belül földszintes házat építtetett. Az építész valószínűleg Giovanni Battista Carlone volt. Az emeletet még a 18. században építették rá, a tornyot pedig a 19. század második felében (valószínűleg 1862 után).
A török kiűzése után a város korábban virágzó protestáns közössége nem szerveződött újjá; a püspöki székvárosba szinte csak katolikusok települtek be. A protestáns közösség a környező falvakban buzgólkodó lelkipásztorok térítő munkájának eredményeként 1862-re erősödött meg annyira anyagilag, hogy megvehesse az akkor még Herner-háznak nevezett épületet. 1866-tól itt tartották istentiszteleteiket (bár saját lelkészük még nem volt) és a külön a leányoknak, az asszonyoknak, illetve a férfiaknak szervezett összejöveteleiket. Az épületet egyre több kulturális célra hasznosították: a nőegylet kezdeményezésére elemi iskolát nyitottak; énekkart szerveztek; diák színjátszó kört alakítottak; rendszeresen neves előadókat hívtak meg.
Miután 1930-ban felépült a református templom, a parókiát pedig egy örökölt belvárosi ingatlanba költöztették, a Herner-ház egyértelműen protestáns kulturális központtá vált.
Az épületet 1946-ban államosították, és lakóházzá alakították vissza. A református egyházközség csak egy 40 m²-es lakrészt bérelhetett, abban alakították meg a protestáns értelmiségieket összefogó Egri Károli Egyesületet és az egri cserkészcsapatot.
A házat a rendszerváltás és az egyházak kárpótlásáról rendelkező törvény elfogadása után hétéves pereskedéssel, 1997-ben szerezték vissza. A lakókat kiköltöztették. Az épületet felújították; egyebek közt egy 120 fő befogadására alkalmas termet alakítottak ki.
Jelenlegi hasznosítása
Itt működik a térség egyetlen egyházi könyvesboltja. További intézmények: az egri Református lelkészi hivatal, az Egervölgyi Református Egyházmegye esperesi hivatala, a Magyarországi Református Egyház tudományos testülete, a 'Doktorok Kollégiumának főtitkári hivatala és az Egyházi Közművelődési Egyesület, az egri Golgota Keresztény Gyülekezet (az Aliansz Magyar Evangéliumi Szövetség tagja). Egri Belvárosi Keresztyén Testvérgyülekezet Kálvin-Ház Alapítvány
Források
MAGYARORSZÁG MŰEMLÉKJEGYZÉKE, HEVES MEGYE KÁDÁR ZSOLT: AZ EGRI KÁLVIN HÁZ KÖZMŰVELŐDÉSI MISSZIÓJA Golgota Keresztény Gyülekezet Eger
Kategória:Eger 18. századi építményei Kategória:Magyarország barokk építményei Kategória:Heves megye műemlékei