Lusignan Mária (Ciprus, 1293/94 – Kis-Örményország (Kilikia), 1309. október 10. után) vagy más néven Ágnes vagy Amiota, örményül: Մարիա Լուսինյան, franciául: Marie (Agnès) de Lusignan, görögül: Μαίρη της Κύπρου, ciprusi királyi hercegnő és örmény királyné. III. LeóVagy más számozás szerint IV. Leó. Szigorúan véve az örmény királyok listáját csak a harmadik volt e sorban, de ha az örmény királyok elődeit, a Hegyek urait is ideszámoljuk, akkor negyedik az uralkodók között. II. Leó (1150–1219) a Hegyek ura ugyanis 1199-ben örmény királlyá koronáztatta magát, és így királyként az I. Leó címet vette fel. Mindkét számozás elfogadott az irodalomban, de Rüdt-Collenberg (1963 és 1980) munkája alapján III. Leó tekinthető iránymutatónak. örmény király felesége. Lusignan János örményországi régens nővére és V. Leó örmény király nagynénje, bár ez az unokaöccse jóval a halála után született. A Lusignan(-Poitiers)-ház örmény ágának a tagja.
Élete A francia eredetű Lusignan(-Poitiers)-család Cipruson uralkodó dinasztiájának örmény ágából származott. Apja Lusignan Amalrik (1270/72–1310) ciprusi királyi herceg, Türosz ura, Ciprus kormányzója.Lusignan Mária apja révén III. Hugó ciprusi király és Ibelin Izabella unokája volt. Anyja Izabella örmény királyi hercegnő (1276/77–1323), II. Leó örmény királynak (1236-1289), aki I. Izabella örmény királynő és I. Hetum örmény király fia volt, és Lamproni Küra Annának (–1285) a házasságából született.
Lusignan Máriát 12 évesen 1305-ben vagy 1306-ban elsőfokú unokatestvéréhez, III. Leó (1289–1307) örmény királyhoz adták feleségül.A házastársak kétszeresen is elsőfokú unokatestvérek voltak. III. Leó apja I. Torosz (1271–1298) örmény király volt, aki Mária királyné anyjának, Izabella örmény hercegnőnek volt a bátyja. III. Leó anyja, Lusignan Margit (1276 körül–1296) ciprusi hercegnő és örmény királyné pedig Mária apjának, Türoszi Amalrik ciprusi kormányzónak volt a húga. A királyi párt 1306. július 30-án koronázták Örményország királyává és királynéjává.Lásd Rudt de Collenberg (1980: 228). A következő évben azonban a mongol–örmény szövetség és jóbarátság ellenére férjét, III. Leót Bilarghu mongol tábornok meggyilkoltatta a kis-örményországi Anazarbéban kíséretével és régens nagybátyjával, a korábbi örmény királlyal, II. Hetummal (1266–1307) együtt 1307. november 7-én. Éppen a mongol–örmény szövetség miatt a mongolok nem hagyhatták megbosszulatlanul, ezért a mongol tábornokot később Öldzsejtü perzsa ilhán parancsára kivégezték. Az így megözvegyült kis királyné ekkor ciprusi hazájába tért vissza, majd 1309-ben újra Örményországba ment, de ez az utolsó említés róla, így valószínűleg hamarosan, még szülei életében meghalt, és szülei tragikus halálát már nem érte meg.
Ősei
Jegyzetek
Irodalom Rudt de Collenberg, Wipertus Hugo: Les Lusignan de Chypre, EΠETHΡΙΣ 10, Nicosia, 1980. Rüdt-Collenberg, Wipertus Hugo: The Rupenides, Hethumides and Lusignans: The Structure of the Armeno-Cilician Dynasties, Párizs, Klincksieck, 1963.
További információk Foundation for Medieval Genealogy/Armenia Kings Genealogy – 2014. június 8. Euweb/Poitou/Lusignan/Armenia Kings Genealogy – 2014. június 8. A History of Armenia by Vahan M. Kurkjian, 1958 – 2014. június 8.
Kategória:Örmény királynék Kategória:Lusignan-ház Kategória:Az 1290-es években született személyek Kategória:1309-ben elhunyt személyek Kategória:Poitiers-ház