A jászkeszeg vagy arany orfaÉv fajai 2021, Jászkeszeg (Leuciscus idus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj.
A Magyar Haltani Társaság által kiírt közönségszavazáson 2021-re az év halának választották.
Előfordulása A jászkeszeg a nagyobb folyókat és tavakat kedveli, a középhegységi patakokban ritkábban fordul elő. Nyugat-Németországtól Szibériáig megtalálható. Magyarországon gyakori. Európa több országába, valamint az Amerikai Egyesült Államokba díszhalként betelepítették.
Megjelenése balra|250px|bélyegkép|Tíz centiméteres jászkeszeg
A hal testhossza 30-50 centiméter, legfeljebb 85 centiméter és 4 kilogramm. 55-61 kicsi pikkelye van az oldalvonal mentén. A mell, a has és a farok alatti úszói vörösek, hát és farokúszója pedig barnás. 47 csigolyája van.
Életmódja Rajhal, amely nyáron a felszín közelében tartózkodik, és télen a fenékre húzódik. A fiatal példányok állati és növényi planktonnal táplálkoznak, míg a felnőttek férgeket, apró rákokat, rovarlárvákat és kisebb puhatestűeket esznek. Legfeljebb 18 évig élhet.
Szaporodása Április és június között ívik. A homokos vagy kavicsos partszakaszokon rakja le ikráit. A nőstény nagyságától függően 40 000-115 000 ikra lehet. 3-4 évesen válik ivaréretté.
Halászata A jászkeszeget ipari mértékben halásszák. A városi akváriumok is tartják. Magánakváriumoknak nem ajánlott.
Tilalmi időszak: 04.17-05.31 közötti időszak!
Etimológiája A jászkeszeg elnevezés feltehetőleg nem áll összefüggésben a jász népcsoporttal. Míg utóbbi eredete óorosz, végső soron pedig iráni eredetű, addig a jászkeszeg jász elnevezése feltehetőleg a délszláv nyelvekből került át a magyarba. A jász elnevezés tisztázatlan, de több délszláv nyelvben is fellelhető. A keszeg eredete már egyértelműbb finnugor eredetet mutat. A kesze tő finnugor korból származik, a keszeg pedig ebből alakulhatott ki, melynek jelentése sovány vagy vézna. A lekicsinylő jelző oka, hogy a sovány, szálkás keszeget nem sokra becsülhették.
Jegyzetek
Források
Leuciscus idus (Linnaeus, 1758) FishBase Kottelat, M. and J. Freyhof, 2007. Handbook of European freshwater fishes. Publications Kottelat, Cornol and Freyhof, Berlin. 646 pp. Linnaeus, C. 1758. Systema Naturae per regna tria naturæ, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis, Tomus I. Editio decima, reformata. Holmiæ: impensis direct. Laurentii Salvii. i–ii, 1–824 pp doi: 10.5962/bhl.title.542: page 324.
Kategória:Leuciscus Kategória:Halfajok Kategória:A Kárpát-medence halai Kategória:Magyarország halai Kategória:Románia halai Kategória:Európa halai Kategória:Ázsia halai