Orlay Jenő, (eredeti neve Obendorfer Jenő, beceneve Chappy, majd Csöp[p]i) (Budapest, Józsefváros, 1905. október 31.Születése bejegyezve a BP. VIII. ker. állami születési akv. 2750/1905. folyószáma alatt. – München, 1973. március 28.)Halálesete bejegyezve a Bp. V. ker. állami külföldi halotti akv. 135/1973. folyószáma alatt.Hangosfilm zenekarvezető, zeneszerző, dzsesszdobos.
Becenevének eredete A Chappy nevet a csöpi szóból ferdítették (150 centiméter körüli, zömök ember volt). Az 1940-es években előbb a hungarizmus, majd a szocialista időszak névmagyarosítási mániája miatt kezdték „csöpizni”.
Pályakép Obendorfer Károly fuvaros és Gemsz Jozefa fia. Édesapjának fakereskedése volt a józsefvárosi Kálvária utcában. Testvérével a cigányprímásairól híres közeli Mátyás tér gyerekeihez jártak improvizációs és ritmuskészségüket fejleszteni.
Pályáját színészként kezdte, majd táncos volt a Rákóczi út 63.-banA Tabarin bár képeslapon működő Tabarin mulatóban. Az ott játszó Csibész (Grünhut) Béla tanította dobolni. Az 1920-as években Arthur Briggs (néger trombitás) zenekarában játszott. Chappy Eugene Obendorfer Ékezettel a nevén: Obendörfer Az 1940-es évek legnépszerűbb és egyik legjobb big bandjét vezette. Európát és a Távol-Keletet is bejárta dobosként és zenekarvezetőként. Utána Budapesten karmesterként és zeneszerzőként dolgozott. A Moulin Rouge dirigenseként, vezénylés közben nemcsak táncolt, de akrobatikus ugrásokat is csinált. Akkoriban jórészt dzsesszelőadóként ismerték
Nevéhez fűződik a legkülönbözőbb dobpárbajok szervezése és népszerűsítése is.
Az 1960-as években zenekarával a Budagyöngye nevű előkelő szórakozóhelyen muzsikált.
Sok örökzölddé vált dal szerzője volt.
1934-ben SurabayábanSurabaya: Kelet-Jáva fővárosa. megházasodott, felesége Scheiner Margit táncosnő lett.
Egy hanglemez: Dobpárbaj.
Orlay Chappy and His Orchestra A zenekar összeállítása időről-időre változott. Az egyik változat a PointCulture honlapon olvasható.
Szepesi György (trombita) Kelényi György (trombita) Pozsonyi István (harsona) Víg György (klarinét, altszaxszaxofon) Csepek István (szaxofon) Seprődy Sándor (klarinét, tenorszaxofon) Urbán István (harsona, zongora) Schlotthauer József (nagybőgő) Weisz „Api” Árpád Orlay Jenő (dob)
Olykor együtt játszott nagybőgős bátyjával, Obendorfer Árpáddal is (Leczák Árpád) aki a zsargonban a „Borzas”, vagy a „Sérókám” névre hallgatott. Royal Revü Varieté
Kemény Egon – Nádassy László: „Éva és a férfiak” Bemutató: 1945. december 22. Royal Revü Varieté. Igazgató: Ehrenthal Teddy. Fő szerepekben: Kelemen Éva, Gozmány György, Rátonyi Róbert, Kardos Magda, Soltész Any, Antalffy József, Pártos Gusztáv. Közreműködött: Chappy (Orlay Jenő) 15 tagú szimfonikus jazz-zenekarával. Rendező: Szabolcs Ernő. Kemény Egon – Szenes Iván: „Kiigényelt szerelem” Bemutató: 1946. február 1. Royal Revü Varieté (Farsang 1946 – Konfetti), Igazgató: Ehrenthal Teddy. Fő szerepekben: Kardos Magda, Lugosi György, Kollár Lívia, Murányi Lili, Varga D. József, Dezsőffy László. Kisért: Chappy (Orlay Jenő) 15 tagú zenekara. Rendező: Szabolcs Ernő.
Slágerei A szerzőséggel kapcsolatosan a lemezcímkék kellő felvilágosítással szolgálnak Orlay–Lantos Olivér: A haja szőke volt (Karády Katalin) Orlay: Dob párbaj. Odeon 1943, A 198271-1 Orlay: Signal-Fox. Siemens Polydor D47803-161 (Nagy Szimfonikus Tánczenekar) Orlay (zene és szöveg): Mit ér a büszkeség (Egy elfelejtett régi csókért...címmel) Odeon A 198278-a (Horváth Ernő és a Radics quartet) Orlay (zene és szöveg): Jumba (Aki vízzel főz, az a kislány könnyen győz). Siemens Polydor D 47804/272B (Nagy Sziomfonikus Tánczenekar) Orlay: Vagy-vagy (Dobpárbaj). Siemens Polydor D 47803/261 B (Nagy Szimfonikus Tánczenekar) Orlay-G. Dénes György: Ezt a nagy szerelmet tőled kaptam én Durium-Patria D 10.042 (Karády Katalin) Orlay-G. Dénes György: Tavasszal kell a szerelem. Qualiton EP 7252 (Vámosi János) Orlay-Vécsey Ernő: Azt mondják rólad. Qualiton EP 7252, 1963 (Záray Márta)Nem tévesztendő össze Behár–Szenes: Azt mondják rólad című dalával; Koós János Orlay–Nádas Béla: Dal a halhatatlanságról (Ákos Stefi) Orlay–G. Dénes György: Egész Pest rajtam nevet (Fényes Kató) Orlay (zene és szöveg): Mintha ma látnám őt. Polydor 47717 (Ania Suli énekel) Orlay–Halász Rudolf–Szenes Iván: Örökké elkísér az első szerelem (1953) Orlay–Kellér Dezső: Hoppla-hó (Ákos Stefi) Orlay–G. Dénes György: Mert a nagy szerelmek nem gyógyíthatók; Qualiton LPM 16786 (Rácz Vali), Siemens Polydor A 47728 (Ania Suli) Orlay (zene és szöveg): Tudom, miért. Siemens Polydor H 47716 (Barabás Sári) Orlay–Szenes Iván: Ilyennek képzeltelek Tonalit A 108-b (Karády Katalin) Orlay–Halász Rudolf: Gyakran a muzsika pompás gyógyszer; M.H.V. T 7155 (Ákos Stefi) Orlay (zene és szöveg): Tedd ide, tedd oda (Rácz Vali), Buttola Ede zenekarával a Vidámsághangverseny című filmből. Imperial Record, JU 3002 (Bodnár Piri)
Hangosfilm Több filmben is szerepelt előadóként, az Egy pofon, egy csók című filmben szerzőként is és néhány további filmes megjelenése a Hangosfilm Lexikonban olvasható Rozmaring (1938) Erdélyi kastély (1940) Ágrólszakadt úrilány (1943) Tarka-barka (1943) Jazzálom (rövidfilm, 1943) Egy pofon, egy csók (1944) Vidámsághangverseny (rövidfilm, 1943)
Könyve Chappy. Dzsessz-dobbal a világ körül; May J. Ny., Bp., 1943Borítócím: Jazzdobbal a világ körül
Jegyzetek
Források Molnár Gál Péter: A pesti mulatók. Előszó egy színháztörténethez. H. n., 2001. Helikon K. 265–266. l. kemenyegon.hu
További információk Dobpárbaj a „Vidámsághangverseny” c. rövidfilmből A Polgár-bérház 2.: Egy pofon, egy csók = UrbFace (Hozzáférés: 2019. július 20.) Chappy, a magyar jazzkirály, mint sajátos példa a műfaj hazai meghonosodásának folyamatára; szerk. Simon Géza Gábor, Bajnai Klára, Borsos Tibor; Jazz Oktatási és Kutatási Alapítvány, Bp., 2019
Kategória:Magyar zeneszerzők Kategória:Magyar dzsesszdobosok Kategória:1905-ben született személyek Kategória:1973-ban elhunyt személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek