A Vajkai érseki szék (szlovákul Zemianska stolica arcibiskupských predialistov vo Vojke nad Dunajom) az Esztergomi érsekség egyik katonai rendeltetésű széke, elsősorban a Csallóközben, mely székhelyéről Vajkáról kapta nevét. Hivatalosan 1855-ig nem tagozódott be a vármegyei rendszerbe, gyakorlati működése azonban gazdasági okok és az ebből eredő hivatali nehézségek miatt már ennél valamivel korábban megszűnt. Ezen székekben egyházi nemesek laktak, fő birtokaik Vajka mezővárosában voltak, ezen kívül Doborgazon, Keszölcésen, Bacsfán, Pinke- és Mórockarcsán,Vö. DLDF 248602; Somogyi 2005, 87 (Irodalmi Szemle) Kisalbáron, valamint Szentgyörgyúr,Ipolyi Arnold 1859: Magyar műemlékek. Archaeologiai Közlemények 1, 143-144 temploma helyét, amennyiben azonosítható egyáltalán, a bősi vízlépcső építése során semmisíthették meg. Más forrás szerint a Bacsfa-szentantali templom helyén lehetett. Vö. Schranko 2024 Bense, Péterfa és Dohafa pusztákon, illetve Pozsonypüspöki mezővárosában.
Története
Vajka első fennmaradt írásos említése 1186-ból való, de az irat hitelessége vitatott.František Oslanský 2012: Šľachta ostrihomského arcibiskupa na prelome 13. a 14. storočia. In: Bitka pri Rozhanovciach v kontexte slovenských a uhorských dejín. Košice, 312.
1323-ban Boleszló esztergomi érsek Hambato fiát, Henriket Marcsamagyar nevű birtokban megerősítette és az érseki nemesek közé felvette.Pór Antal 1900: Boleszló herceg, esztergami érsek (1321-1328). Esztergom, 29-30; Wertner Mór 1909: Kiadatlan oklevelek. Magyar Történelmi Tár 4/10, 568-569; Blazovich László - Géczi Lajos 1991: Anjou–kori Oklevéltár VII. 1323. Budapest–Szeged, 74 No. 143, 257 No. 552
1495-ben a pozsonyi káptalantól kapott ajándékba a vajkai és doborgazi (!) szék bort.Rastislav Luz 2018: Účtovné registre Bratislavskej kapituly 1417-1529. Bratislava, 204 XXIII/No. 100 "ad sedem Wayka et Dobergas vasa V per flor. XII. Facit flor. LX"
A vajkai érseki nemesek is részt vettek Esztergom török alóli felszabadításában (1683) és 1809-ben a győri csatában az érsek bandériumaiban.
Amadé Ferenc halála után a nádori tisztségben, fia Amadé Tádé követte, akit 1825-ben nevezett ki az érsek. Beiktatására azonban országgyűlési és egyéb teendői miatt, csak 1828-ban került sor a külsőségek mellőzésével. Őt 1831-ben császári és királyi zenegrófnak nevezték ki, minek folytán 1832-ben lemondott nádori tisztségéről, mely funkció ügyeivel amúgy sem foglalatoskodott. Mivel 1831-1838 között az esztergomi érseki szék betöltetlen maradt, új nádor kinevezésére csak 1842-ben került sor Nádasdy Lipót személyében. Az említett évtized alatt azonban a szék önkormányzati szervezete leépült, gyakorlatilag a tisztviselők megfogyatkozott száma miatt a gyakorlati ügyintézés ellehetetlenült. Az új nádor beiktatását követően azonban a közgyűlési jegyzőkönyvek vezetése már nem folytatódott, valószínűleg a súlyos működési zavarokkal küzdő vajkai szék önkormányzata az 1848-as forradalomig csendben elsorvadt.Kocsis 1997, 22-23.
A szék pecsétje például 1732-ből ismert.Egon Vedrödy – Miroslav Lacko 2018: Rod Vedrödy - Dejiny a genealógia šľachtického rodu. Bratislava, 37. A bandériumi zászlót a 18. század végén a vajkai templomban tartották (hasonlóan a verebélyiekhez).ABÚ Trnava, Archív, sign. II/142 – Visitatio Battianiana Parochiae Vojka...1781, pag. 5 – „...Vexilla, quorum unum Banderiale sedis de Vajka ab eodem donata...“; Vedrödy - Lacko 2018, 49 64. jegyzet. Az érseki banderiális zászlót 1839-ben az érsek beiktatásáról visszaérve is beadták a vajkai templomba. 1980-ban itt fedezte fel Kósa László, ahonnan a Csallóközi Múzeumba került. Ott azonban nyoma veszett.Kocsis 1997, 63
A doborgazi egyházi nemesek aranymosással is foglalkoztak Tejfalun.Uzsoki András 2004: Adalékok az aranymosás történetéhez és technikájához. Rudabánya, 19-20.
Fennmaradt iratanyaga A vajkai érseki szék "levéltára" Vajkán a szék házában lehetett. A szék megszűnte után a vajkai Molnár család őrizte, majd annak a 19. század második felében történt kihalása után a helybeli templomba került (sekrestyében, illetve befalazva). 1970-ben a somorjai tájházba került, majd 1978-ban Püspöki Nagy Péter közreműködésével a pozsonyi Állami Területi Levéltárba.
Tisztségviselői Nádorok bélyegkép|jobbra|Amadé Tádé Az élen álló nádor, aki általában országos főnemes is volt, az érseknek felelt. Ismertek közülük: Bessei Farkas TamásFazekas István 2005: Oláh Miklós esztergomi érsek udvara (1553–1568). In: G. Etényi Nóra – Horn Ildikó (szerk.): Idővel paloták… Magyar udvari kultúra a 16–17. században. Budapest, 351; Vö. Frederik Federmayer 2011: Farkasové z Beše. Genealogické a heraldické listy XXXI/3, 42 Törös János (?-1633),Ethey I, 104; Csemadok - Egyházgelle Vö. ma7.sk hibásan papnemesi szék Maholányi József királyi személynök, Paluska György helytartótanácsi tanácsos, Scherudam Bertalan, lerchenaui Managetta János György udvari tanácsos és referendárius a királyi kancellárián,Ozorai 1887, 142; 1723. évi CXXVIII. törvénycikk ; PLE, Acta Radicalia, Classis R, cap. 34 No. 27 Rimanóczy Antal, Balogh László (1765-1783), várkonyi gr. Amadé Tádé (1783-1807), gr. Amadé Ferenc (1808-1824), ifj. gr. Amadé Tádé (1825/28-1832) cs. k. zenegróf fogarasföldi Nádasdy Lipót (1842-1848) cs. k. aranykulcsos, v. b. t. tanácsos, Komárom vm. örökös főispánjának személye.
Jegyzetek
Források Schranko László 2024: A szentantali kegykép véres könnyezését dokumentáló, az Esztergomi Prímási Levéltárban lévő kéziratos jegyzőkönyv. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 2024/3-4 Csiba Balázs 2017: Genealógia predialistov z Dobrohošťa do začiatku 15. storočia. In: Ingenii laus - Zborník štúdií venovaný jubilujúcemu prof. PhDr. Jánovi Lukačkovi, CSc. Kocsis Aranka 2011: Noble Identity and the Remembrance of the Predialists - The Late Struggles of a Privileged Group for Their Prerogatives. In: Szarka László (szerk.): A Multiethnic Region and Nation-State in East-Central Europe. New York, 92-115. Kocsis Aranka 1997: A vajkai szék nemesei. Pozsony. Ethey Gyula 1940: A vajkaszéki insurrectio és Gellemegye. In: Császár István (szerk.): A Toldy-kör évkönyve 1940. Pozsony, 98-104. Nagy Illuminát 1892: Szent-Antal kegyelemhelynek, a vérkönnyeket sirt Mária-képnek és a kegyelemhelyen történt csodák néhányának hű leírása. Pozsony
Külső hivatkozások Interethnica Magyar Katolikus Lexikon
Kapcsolódó szócikkek Verebélyi és szentgyörgyi érseki szék
Kategória:Egyházi nemesi székek