Szarvasháza (korábban Zsdenyova, , ) szeliscse Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.
Fekvése Az Ukrán-Kárpátok nyugati részén, a Beszkidek hegygerinc 1405 méter magasságú Pikuj csúcsa alatt helyezkedik el. Alsóvereckétől nyugatra, Izbonya és Vezérszállás közt, a volóci vasútállomástól 12 km-re, a Zsdenyova- (Szarvas-) patak mellett fekvő település.
Nevének eredete A falu eredeti Zsdenyova neve ruszin eredetű, víznévből keletkezett névátvitellel. A víznév minden bizonnyal személynévi eredetű, mint ahogy Bereg megye hegyvidéki részén több pataknév is az. Ez a nomád legeltetéssel, egy-egy pásztor szálláshelyével magyarázható.
Története A falut a 16. század elején Galíciából elmenekült keresztények alapították, 1506-ban „Hesdynaho” néven említik. 1544-ben „Izdiniho” formában említik. Ez a középkori magyar Izsdinyaho~Izsdanyiho forma a mássalhangzó-torlódás feloldásával jött létre. 1699-ben „Zdenyova”, 1700-ban „Szdenyő”, 1788-ban „Zsdenyova” néven írják.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZDENYOVA. Orosz falu Bereg Várm. földes Ura Gr. Schönborn Uraság, lakosai többen ó hitüek, fekszik Serbóczhoz nem meszsze, és annak filiája; határja tsekély, zsendely készítésből élnek lakosai.”
1904-ben az országos helységnév rendezés során kapta a „Szarvasháza” magyar nevet.
A 20. század elején Bereg vármegye Alsóvereckei járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták. 1938 novembertől ismét Magyarországhoz tartozott. 1939-ben visszakapta eredeti nevét, ekkor „Zsdenyova” formában említik. 1944 őszén a szovjet csapatok megszállták.
1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1946-ban – a jelenleg is használatos – „Жденіевo” néven írják, ez az eredeti ruszin név ukránosított alakja. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége
1910-ben 754 lakosából 109 magyar, 508 rutén volt; ebből 121 római katolikus, 531 görögkatolikus, 68 izraelita volt. A 2001-es népszámlálás során a lakosság 99,9% ukrán, 0,1% orosz anyanyelvű volt.
Nevezetességek A Magas Kő-hegyen található az állami flóra-fauna természetvédelmi terület, melyben ritkaságnak számító fenyők és öreg, többségében 130 éves védett tölgyesek vannak. Sípálya, sífelvonóval.
Jegyzetek
Források A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 Sebestyén Zsolt: Kárpátalja helységnevei
Kategória:A Munkácsi járás települései Kategória:Bereg vármegye települései