Felsőzáros (1899-ig Zárjecs, szlovákul Záriečie) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Puhói járásban.
Fekvése Puhótól 10 km-re északnyugatra.
Története A települést 1475-ben „Zaryecze” alakban említik először. 1504-ben „Zaryczy”, 1512-ben „Zaryacze”, 1598-ban „Zareche” alakban szerepel az írott forrásokban. Lednic várának uradalmához tartozott. 1598-ban 21 ház állt a településen. 1720-ban 3 malma és 20 adózó háztartása volt. 1784-ben 116 házában 130 családban 704 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZARJECZ. Három tót falu Trentsén Várm. földes Uraik több Uraságok, lakosaik katolikusok, és evangelikusok, fekszenek Drietomához, Lukihoz, és Dluhepoléhoz nem meszsze, Trentsénhez 3/4 mértföldnyire; határbéli földgyeik közép termékenységűek, lakosaik jó késeket tsinálnak, kallójok is van.”
1828-ban 125 háza volt 826 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak. Malom, fűrésztelep és kovácsműhely is volt a községben.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zárjecz, Trencsén m. tót falu, Luky mellett: 21 kath., 782 evang., 5 zsidó lak. Evang. anyatemplom; szép erdő; gyümölcsöskertek; sovány határ. Lakosai szorgalmatosak, s köztök sok késcsináló. F. u. többen. Ut. post. Trencsén.”
A trianoni békéig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott.
Lakói a hagyományos foglalkozások mellett, szövéssel, ácsmesterséggel, tímármesterséggel keresték kenyerüket. 1931-től szeszfőzde működött a faluban.
Népessége
1910-ben 691, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 692 lakosából 683 szlovák volt.
2011-ben 691 lakosából 660 szlovák volt.
Nevezetességei Evangélikus temploma 1786-ban épült a korábbi fatemplom helyén. 1859-ben átépítették és tornyot is építettek hozzá. Haranglába a 18. század közepén épült, késő barokk stílusban.
Jegyzetek
Külső hivatkozások Községinfó Felsőzáros Szlovákia térképén E-obce.sk
Felsozaros Kategória:Trencsén vármegye települései