Dióslak (, vendül Noskova, ) falu a Muravidéken, Szlovéniában. Közigazgatásilag Szarvaslakhoz tartozik.
Fekvése Muraszombattól 30 km-re, Felsőlendvától 4 km-re északnyugatra a Vendvidéki-dombság a Goričko területén az osztrák határ közelében fekszik.
Története 1365-ben "Nozcykfalua" alakban említik először abban az oklevélben, melyben I. Lajos király elcseréli Felsőlendva várát a hozzátartozó 73 faluval, köztük Noszikfalvával a mai Dióslakkal együtt Éleskő és Miskolc uradalmáért, valamint a Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére létesült tapolcai apátság kegyuraságáért. 1366-ban "Nozykfalua" néven említik.Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890. Mikola Sándor azzal próbál érvelni, hogy a megnevezés magyar eredetű és magyar lakosságra utal a benne levő -falva utótag miatt. Azonban az előtag egy szláv személynévből, a Nosislav-ból származik, a -falva utótag önmaga nem jelenthet magyar lakosságot, mivel az a falu irányítójára vonatkozik, aki szláv nemzetiségű. Mikola arra nem ad magyarázatot, hogy a település nevét később miért Dióslakra magyarosították (ami vélhetően azon tévedésből fakadt, hogy a neve hasonlít a német Nuss azaz dió kifejezésre), amennyiben tényleg magyar eredetű már eleve.
A Széchy család fiágának kihalása után 1685-ban Felsőlendva új birtokosa Nádasdy Ferenc, Széchy Katalin férje lett. Ezután az uradalommal együtt egészen a 19. század második feléig a Nádasdyaké.
Vályi András szerint "NOSZKOVA. Tót falu Vas Várm. földes Ura G. Nádasdi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Sz. Györgyhöz nem meszsze, és annak filiája, határja is hozzá hasonlító."
Fényes Elek szerint "Nuszkova, vindus falu, Vas vmegyében, a lendvai uradalomban, 232 kath., 124 evang. lak."
Vas vármegye monográfiája szerint "Dióslak. Lakosai vendek és németek; 80 házból áll és lélekszáma 490, akik r. kath. és ág. ev. vallásúak. Postája Szarvaslak, távírója Szt.-Gotthárd. Földesurai a Nádasdyak voltak. A község a Lendva patak mellett fekszik; a tervezett gyanafalva-muraszombati vasútat a határában fogják elvezetni." Vas vármegye
1910-ben 499, többségben szlovén lakosa volt, jelentős német kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott.
1919-ben a Vendvidéki Köztársaság vette birtokába, ezt követően a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (1929-től Jugoszlávia) része lett. 1941-ben ismét Magyarországhoz került vissza, majd 1945 után véglegesen Jugoszlávia része lett. Német lakosságát a falut elfoglaló partizánok elüldözték.
1991-ben, Szlovénia függetlenségének kimondása óta Szlovénia része. A településnek a legutóbbi 2002-es adatok szerint 311 lakója volt. 200px|jobbra|bélyegkép|A dióslaki kápolna
Nevezetességei A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1925-ben épült. Pünkösdi templom Ásványvízforrás.
További információk Szarvaslak község hivatalos oldala Dióslak Szlovénia térképén
Jegyzetek
Kategória:Muravidék települései Kategória:Vas vármegye települései