A garda (Pelecus cultratus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj. Nemének egyetlen faja.
Egyéb elnevezései: sugár kardos (némely forrásokban egybeírva), balatoni hering, kardkeszeg, karda, szabóhal vagy vezérgarda.https://mek.oszk.hu/03400/03408/html/2462.html Magyarországon a 2014-es „Év hala” választáson a három jelölt egyike volt.
Előfordulása bélyegkép|balra|150px|Garda a Tiszából
A garda álló és lassú folyású vizek lakója; szívesen tanyázik brakkvízben is. Közép-Európától a Kaszpi-tengerig megtalálható; az Aral-tóban is van állománya. Magyarországon a nagyobb folyókban és a Balatonban él, ahol régebben akár 50-300 tonnát is fogtak évente.
Balatoni halászatának a múltban komoly rituáléja alakult ki, a rajban járó halakat a halászok Tihany magaslatain figyelő őrszemek útmutatásai alapján igyekeztek bekeríteni és kifogni, ezért nevezték ott látott halnak.https://mek.oszk.hu/03100/03104/html/mhk2b03.htm Ennek emlékezetére Tihanyban a 2000-es évek eleje óta évről évre megrendezik a „Tihanyi Gardália” fesztivált,Gardália Garda Fesztivál hagyományőrző és gasztronómiai rendezvényként. A 2010-es években az állományuk drasztikusan lecsökkent a Balatonban.
Megjelenése A hal átlagos testhossza 25-35 centiméter, legfeljebb 60 centiméter. A legnehezebb lemért példány 2 kilogrammot nyomott. Szájrése meredeken felfelé irányul. 90-115 kicsi pikkelye van a hullámos oldalvonala mentén.
Életmódja Rajhal, amely napközben a fenék közelében tartózkodik, éjszaka a felszínre emelkedik.
Tápláléka planktonrákok, rovarlárvák és -bábok, repülő rovarok és apró halak. Legfeljebb 11 évig él.
Szaporodása Május-júliusban ívik, 3-4 évesen válik ivaréretté.
Jegyzetek
Források
Pelecus cultratus (Linnaeus, 1758) FishBase Muus, B.J. and P. Dahlström, 1968. Süßwasserfische. BLV Verlagsgesellschaft, München. 224 p. Pelecus FishBase Linnaeus, C. 1758. Systema Naturae per regna tria naturæ, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis, Tomus I. Editio decima, reformata. Holmiæ: impensis direct. Laurentii Salvii. i–ii, 1–824 pp doi: 10.5962/bhl.title.542: page 326.
Kategória:Leuciscinae Kategória:Halfajok Kategória:A Kárpát-medence halai Kategória:Magyarország halai Kategória:Európa halai Kategória:Bulgária halai Kategória:Románia halai Kategória:Ázsia halai Kategória:A Kaszpi-tenger halai Kategória:Monotipikus taxonok Kategória:1758-ban leírt állatfajok