A Szerb Antal Gimnázium az Észak-Pesti Tankerületi Központ által fenntartott középiskola Budapest XVI. kerületében, Cinkotán. Szerb Antal nevét a kerület 118/1969. számú határozata alapján vette fel, ami 1970 februárjában lépett hatályba. Az épület a Magyar Gazdaasszonyok Országos Egyesülete Leányárvaháza és Nevelő intézete számára épült, később állami bérletben a Pozsonyi Magyar Királyi Állami Tanítónőképző működött benne. Az államosítást (1947) követően 2016-ig a kerületi Önkormányzat működtette.
Megközelíthetősége Az intézmény a XVI. kerületi Batthyány Ilona utca 12. szám alatt található.
Gépkocsival a centrum felől a Veres Péter úton Cinkotáig, majd jobbra a Vidámvásár utcáról. Gödöllő, Kerepes, Kistarcsa (3-as főút) felől a városhatár utáni első közlekedési lámpánál balra a Gazdaság úton. Az M0-s autópálya felől a Cinkota/Nagytarcsai lejárótól a centrum felé a Nagytarcsai útról.
Tömegközlekedéssel az Örs vezér teréről a 45-ös autóbusszal (Batthyány Ilona utcai megálló), vagy a H8-as és H9-es HÉV-ekkel Ilonatelep megállóhelyig (kb. 900 m), majd gyalog a Gazdaság úton; esetleg a kerület belső része felől a 92-es busszal (Batthyány Ilona utcai megálló).
Története Előzmények Az iskola nem helyi kezdeményezés eredménye, de nem is állami megbízás alapján épült. Az 1860–61-es években a nemesség és a nagypolgárság hölgyei megalapították a Magyar Gazdaasszonyok Országos Egyesületét. A mindinkább kikristályosodó fő törekvése az volt, hogy "hazánk bármely osztályának szegény sorsra jutott leányai tiszta erkölcsű, gondos, ügyes háziasszonyokká képeztessenek ki". 1866 nyarán megnyitottak Budapesten a Damjanich (akkor Külső Három Dob) utcában egy árvaleányházat, ami árvaház és elemi iskola is volt egyben. Egy-két évtized alatt azonban az intézmény túl szűkösnek és korszerűtlennek bizonyult. 1876-ban még bővítették az épuletet, ezt követően már azonban a század végére a főváros területén nem volt sem anyagi erejük felépíttetni egy megfelelő új iskolát, sem pedig a kellő terület nem állt rendelkezésükre. Így először a budai hegyvidéken akartak építkezni.
Özvegy Beniczky Gáborné Batthyány Ilona (1842–1929) javaslatára azonban Cinkotán kezdődhetett meg az építkezés, közvetlenül a Beniczky-Batthyány-kúria és park melletti olcsó telken, mivel időközben elhalt férje, Beniczky Gábor (1852–1894) végakaratának (1892) értelmében – miszerint felesége életében még használhatta, majd halála után az általa meghatározott jótékony célnak adandó át korán elhunyt kisleányuk, Lea emlékének és sírjának fenntartása céljából – a község belterületén fekvő ősi Beniczky kúria és park (melyben a grófnő haláláig lakott), továbbá a „belsőségen levő egyéb épületek” tulajdonára öröklési szerződést (1901) kötött az egyesülettel. Erre az egyesület egyik nagy alapítójának, édesanyjának, Zichy Antóniának (1816–1888) emléke is ösztönözte.
A cinkotai iskola 1906 augusztusában költözött be az árvaház és nevelőintézet a cinkotai új épületbe. A fővárosból kiköltözéssel azonban fizetéses, félfizetéses bentlakók nagy részét elvesztette, sőt még alapítványi helyeken levő növendékei közül is néhányan kiléptek. A jótékonysági egyesület szempontjából túlméretezett, központi fűtéssel, vízvezetékkel ellátott 150 növendékre számított szépen berendezett új árvaház a kezdeti időkben félig üresen állott, ami a kimerített pénztár miatt is nagy problémát jelentett. Özv. gróf Batthyány Gézáné ötletére az 1908/909. iskolaév elejétől kezdve gróf Andrássy Gyula belügyminiszter igen kedvezményes áron 75 helyet létesített a cinkotai intézetben jegyzők leánygyermekei számára. Noha anyagilag ez tovább rontotta a helyzetet, az egyesület vezetőségét és tagjait megnyugtatta az a tény, hogy az épületet teljes erkölcsi haszonnal üzemeltették. 1910-ben így 155 bentlakásos és 25 bejáró növendéke volt az intézménynek,Kún Béla, Marschalkó János, Rottenbiller Fülöp: A fiatalkorúak támogatására hivatott jótékonycélú intézmények Magyarországon a Magyar királyi Igazságügy minisztériumtól és a patronázs egyesületektől nyert adatok alapján, mtdaportal.extra.hu - 1911. ahol a növendékek hatosztályos elemi, négyosztályos polgári iskolai és két szakra osztott továbbképző ipari kiképzés folyt. Tanrendjében volt női kézimunka-, ruha- és fehérneművarró-, háztartás és háziipari tanfolyam, főzés, kenyérsütés, szabás, varrás, fonás, szövés, gépvarrás, csipkeverés, de zongora, angol és francia nyelv, tánc és illemtan oktatás is. A tanítónők és nevelőnők mind bentlakók voltak, így a tanórákon kívül is állandóan foglalkoztak a növendékekkel. 1912-ben nagyobb sajtóvisszhangot keltett, hogy Zichy Sarolta grófnő és Wehner József egyesületi titkár átszervezte a tanfolyamokat és a tantestületet, minden addigi tanerőnek felmondva – a hét tanítónő és az igazgatónő a felmondólevelükben foglaltak miatt becsületsértés címén bűnvádi feljelentést is tettek a gödöllői járásbíróságon.Tanügyi botrány, Pesti Hírlap 34. évfolyam 160. szám - 1912. július 7. (online: adtplus.arcanum.hu)Tanítónők Zichy Sarolta grófnő ellen, Pesti Napló 63. évfolyam 176. szám - 1912. július 27. (online: adtplus.arcanum.hu)A cinkotai tanítónők, Pesti Napló 63. évfolyam 294. szám - 1912. december 13. (online: adtplus.arcanum.hu)
Az első világháború kitörésével az egyesület bővítette tevékenységi körét és a tagok egy lelkes csoportja hadi jótékonysági munkát végzett, ami miatt kevesebb jutott az iskolának is. A nevelőintézet 1919-ig eredeti formájában, mint elemi és polgári, illetve továbbképző iskola működött. Anyagi forrásai azonban kiapadóban voltak, a túlméretezett intézmény és az 1918-as, 1919-es évek eseményei csaknem az összeomlás szélére sodorták az egyesületet.
bélyegkép|263px|Pozsonyi Magyar Királyi Állami Tanítónőképző táblája, alatta egy 2006-os emléktábla a bejárati lépcsőházban 1919-ben Zichy Sarolta grófnő megkereste Tabódy Idát, a pozsonyi tanítónőképző-intézet igazgatóját, aki az egyesület tanügyi bizottsági és választmányi tagjaként, már 1913 óta végzett ellenőrző látogatásokat az intézet internátusi és pedagógiai rendjének irányítása céljából az intézetében. Javaslatára a Magyar Gazdasszonyok Országos Egyesülete a cinkotai nevelőintézet épületét bérbe adta a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium pozsonyi tanítónőképző-intézet elhelyezésére, amelyet az akkor ellenséges hatalom Pozsonyból távozásra kényszerített. Így az egyesület vagyona is megmaradt és a régi tradíciók alapján új formában folytathatta működését. Húsz pártfogoltját is tovább neveltethette, ezenkívül lehetősége nyílt arra, hogy más intézetekben is képeztethette a nehéz gondokkal küzdő érdemes magyar családok leányait. Még jó ideig a Pozsonyi Magyar Királyi Állami Tanítónőképző gyakorlóiskolája volt a neve, majd az 1920-as években lassan áttértek a Cinkotai Állami Tanítónőképző névre. Tabódy igazgatónő nagy hangsúlyt fektetett az előkelő társadalmi személyiségekkel való kapcsolattartásra, építésre. Így például Bartók Béla, akinek édesanyja a pozsonyi képző gyakorló iskolájának tanára volt 1914-esSzemelvények a múltból - kiegészítés, Népsport 40. évfolyam 54. szám - 1984. március 4. (online: adtplus.arcanum.hu) nyugdíjazásáig, 1934-ben először Pozsonyban, majd itt adott hangversenyt. De az 1920–1930-as években megfordult a kor szinte jeles személyisége az épületben. 1929-ben, Batthyány Ilona grófnő halálakor, ahogy azt korábban kikötötték, az iskola megkapta a parkot, amit addig az állam bérelt.
A második világháború mély nyomokat hagyott maga után. 1941 után, hogy a diákokat megvédjék, mivel sem az államnak, sem az intézménynek nem volt pénze a parkban egy szabályos légópince kialakítására, az alagsort alakították óvóhellyé. 1944-ben a park – eredetileg Batthyány Ilona grófnő – kastélya leégett, az iskolaépületet pedig katonai célokra foglalták le, növendékeit, tanárait különböző intézményeknél helyezték el – de az iskola fennállása óta, még a nevelő és később a tanítóképző intézetben is fontos szerepet játszó énekkara 1948-ban e körülmények között is első helyezéstA nemzetközi munkás—dalosverseny eredményei , MTI belföldi hírek, library.hungaricana.hu - 1948. augusztus 21. tudott elérni a budapesti nemzetközi munkás-dalosverseny keretében a női kórusok versenyében. 1946–1949 között az intézményalapító Magyar Gazdasszonyok Országos Egyesülete közgyűlése feloszlott, majd az egyesület is megszűnt.Magyar Gazdasszonyok Országos Egyesülete, Budapest Főváros Levéltára, archives.hungaricana.hu (hozzáférés: 2020. január 26.) 1947 nyarán – miután államosítottákAz iskolák államosítása, Dr. Gőzsy Zoltán, Dévényi Anna: A történelem tanításának tartalmi és módszertani változásai egyetemi jegyzet a Történetírói irányzatok és hatásuk a történelemtanításra című kurzushoz, Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történettudományi Intézet - 2011 – kezdődött meg az épület helyreállítása, hogy újra oktatási célokra használhassák – amire az úgynevezett hároméves tervben fordítottak.A hároméves terv a nevelőképzésért, Szabad Szó 51. évfolyam 103. szám - 1949. május 5. (online: adtplus.arcanum.hu) Az iskola (ekkor Cinkotai áll. Tanítónőképző Intézet) és a kollégium szétválasztása is ekkor kezdődött. Utóbbi Kossuth Zsuzsa áll. közgazdasági Leánydiákotthon néven önálló intézmény lett.Budapesti Távbeszélőnévsor, library.hungaricana.hu - 1950. december Ezután az iskola egy kisiskolával bővült (Batthyány Ilona u. 40., amit 1992-ben az eredeti tulajdonos, az evangélikus egyház visszakapott – 1997 óta az Evangélikus Missziói KözpontKőháti Dorottya: Bemutatkozik az Evangélikus Missziói Központ, Theologiai Szemle 42. új évfolyam 5. szám, 1999. (arcanum) működik benne).
1952-től a Teleki Blanka Tanítóképző nevet vette fel az intézmény. Ezután nem sokkal Mohayné Katanics Mária – aki működésének 7 éve alatt zenepedagógiai téren országos fogalommá vált az intézmény – megalakította a 24 tagú úgynevezett „Bicinia-kórust”, akikkel rádiófelvétel is készült és akiket Lajtha László is felkért közös munkára.Malina János: Egy énekkar negyedszázada interjú, Budapest folyóirat 23. évfolyam 5. szám - 1985. április (adtplus.arcanum.hu)Anker Antal: Csillagszóró: néhány emlékmorzsa Mohayné Katanics Mária elhunyta alkalmából (53-57. old.), A Magyar Kodály Társaság hírei 38. évf. 2. sz. - 2017. június 1955-től 12 évfolyamos iskolává alakult át, miközben még párhuzamosan működött benne a középfokú tanítóképző is, ami az 1950-es években fokozatosan megszűnt, és az utolsó évfolyam 1959-ben végzett, majd Általános Leánygimnáziumként, 1961-től pedig cinkotai 12 évfolyamos iskolakéntA jövő évi iskolafelújítás, Esti Hírlap 6. évfolyam 211. szám - 1961. szeptember 7. (onlien: adtplus.arcanum.hu)Beszélgetés Uzsoki Istvánnal, a XVI. kerületi pártbizottság első titkárával, Ikarus 11. évfolyam 22. szám - 1967. november 1. (online: adtplus.arcanum.hu) működött. 1960–1961-ben a park öt és fél holdas területéből a Cinkotai Általános Iskola 11 hónap alatt felépült, és fokozatosan átvette a 12 évfolyam alsóbb 8 évfolyamának képzését. 1965-ben már Cinkotai Általános iskola, Gimnázium és Batthyány IlonaMorvay István: Ó épület - modern iskola, Pedagógusok Lapja 19. évfolyam 21. szám, 1963. november 5. adt.arcanum.hu) Leánykollégium az intézmény neve. Eközben a gimnáziumban tagozatos osztályokat alakítottak ki (kezdetben politechnikai képzést kaptak a diákok, majd – a budapesti gimnáziumok között egyik elsőként – kémia-biológia, később nyelvi tagozat is alakult). 1969-ben a XVI. kerületi iskola az MTS (Magyar Testnevelési és Sportszövetség) által alapított, „A testnevelés és sport fejlesztéséért” elnevezésű elismerő jelvényt kapott, mivel 300 ezer forint értékű atlétikai, röp- és kézilabdapályát építettek, amiket maguk is gondoztak.Cinkotai gimnazisták, Magyar Ifjúság 13. évfolyam 21. szám, 1969. május 23. (adt.arcanum.com)