A jóga (szanszkrit: योग) fizikai, mentális és spirituális gyakorlatok egy csoportja; eredetileg a tudat átalakítását, illetve a karma és az újjászületés (szamszára) körforgásából való megszabadulás (móksa) elérését szolgáló indiai vallásfilozófiai módszerek és technikák. A keleti bölcselet egy formája, ami Indiában fejlődött ki a hinduizmus kulturális közegében. Több indiai bölcseleti munka tárgyalja és igen fontos szerepet játszik a hindu szellemiségben. A jóga tudománya, a hozzá kapcsolódó világlátás minden bizonnyal az ókori Indus-völgyi civilizációban gyökerezik.Gönczöl Enikő: Őskor, ókori civilizációk, 52. old., 1998, Raabe Klett
A jógában a törekvés az, hogy az ember fokozatos önfegyelmezéssel, érzékeinek, testi mivoltának uralma alá rendelésével, s a prána-erők tudatos felhasználásával elérje az elme megtisztulásának azt a fokát, amelyben a szamádhi állapot megvilágosodása bekövetkezik.Baktay Ervin: India bölcsessége - Szamáthana Dharma
A jóga alapja az önuralom. A puritán, egyszerű élet elengedhetetlen a jógához. A jóga lényege a fegyelmezettség, mind a test, mind az elme vonatkozásában.Srí Szvámi Sivananda: Utak a boldogsághoz, 2012., Spirituart Jóga Alapítvány A jóga tudomány, amelyet India ősi látói (risik) tökéletesítettek, de nemcsak India, hanem az egész emberiség számára. Egzakt tudomány, az önművelés gyakorlati módszere.
A jóga művelője a jógi (szanszkritül a férfi jógikat joginnak, a női jógikat pedig jogininek is nevezik). Jóginak lenni annyi, mint Istenben élni, és összhangban lenni környezetünkkel és embertársainkkal. A jóga egyesülés Istennel. Mivel Isten mindenkiben ott van, a valódi jóga mindenkivel összeköt.
Ma a jógának sok változata ismert, amelyeket a különböző személyiségtípusokhoz fejlesztettek ki. Indián kívül először a Hatha-jóga vált népszerűvé a 20. századi nyugati világban, ma már azonban rengeteg ága elérhető a jógaközpontokon keresztül. Nyugati adaptációjában elvesztette vallásos hátterét és inkább a testi-lelki egészség megőrzésére és helyreállítására, illetve csúcsélmények előidézésére szolgál.
Etimológia Az elnevezés a judzs tőből ered, mely jelentése: összekapcsolni, egyesülni. Hasonlít a religio (összekapcsol) latin szóra, amelyből az angol religion (vallás) ered. A vallás és a jóga célja tehát ugyanaz: egyesülni, összekapcsolódni Istennel.Steven J. Rosen: India rejtett kincse - Jóga A jóga az egyén lelke (átman) és az univerzális lélek (Brahman) egyesítésére utal, de vonatkoztatható a test, a tudat és a lélek egyesítésére történő utalásként is, egyesülést a legbensőbb lényegiségünkkel, ami a buddhizmus esetében a megvilágosodott tudatot jelenti.
A jóga gyakorlatai és célja
Mai, nyugati értelemben alapvetően kétféle jógát különböztetünk meg: testi és szellemi jógát, melyek célja a testi és a szellemi erők felébresztése. Az eredeti jóga mindkettőt jelenti, de elsősorban a szellemi jógát, ahogy a neve is utal rá: összekapcsolódni. Összekapcsolódás a Legfelsőbb Lénnyel.A. C. Bhaktivedanta: A tökéletesség útja Istenhez (Ísvara) való közeledésen túl a jóga célja, hogy az ember testének tökéletes urává legyen, hogy az elmét ellenség helyett baráttá tegye: "Az emberi elme a legjobb barátja lesz annak, aki legyőzi őt, ám annak, aki nem képes felülkerekedni rajta, a legnagyobb ellenségévé válik."Bhagavad-gitá 6,6
A modern jóga gyakran tartalmaz a hinduizmusból származó tradicionális elemeket, mint például az erkölcsi és etikai alapelveket, a test megerősítésére és jó állapotának megőrzésére szolgáló pózokat (az úgynevezett ászanákat vagy más néven tartásokat), a spirituális filozófiát, a guru által történő útmutatást, a mantrák (szent szótagok) ismételgetését, a légzés szabályozását és az elme meditációval történő elcsendesítését. Ezeket az elemeket általában adaptálják a nem hindu jógik számára. Más esetekben a jóga a tradicionális tibeti elemekre és gyakorlatokra épül.
A jóga mindennapos gyakorlása – művelői szerint – önmagában is hasznos, javítja az egészséget, jó közérzetet teremt, mentális megtisztulást hoz és az életminőség javulását eredményezi. A jóga szakértője megtapasztalhatja a szamádhit, az elmélyült meditációt, amely eksztatikus élménnyel jár. Bár a nagy jógikus rendszerek alapvetően nem a jóga egészségvédő hatását emelik ki, több nyugaton is megjelent könyv részletesen is foglalkozik a jóga egészségvédő hatásával. Sőt, külön jógairányzatok is létrejöttek, melyek a jógát az egészségvédelem és -megőrzés szolgálatába állítják. Részletes egészségre gyakorolt hatást tartalmazó leírások találhatóak például Iyengar könyveiben, létezik hormonjóga, női hormon jóga és kifejezetten női jóga, mely a speciálisan a nőket érintő különféle egészségi problémákat hivatott gyógyítani – sikerrel. De ide sorolható a gerincjóga is.
A jóga céljait a különböző tradíciók értelmében többféleképpen magyarázzák. A teista hinduizmusban a jóga az az eszköz, amellyel az ember közelebb kerülhet Istenhez és amely hozzásegítheti őt az Istennel való egyesüléshez. A buddhizmus, amely nem követi a teremtő istenben való hitet, a jógában látja az utat a bölcsesség, a könyörületesség és a megértés felé. A nyugati kultúrák, amelyek nagyobb hangsúlyt fektetnek az individualizmusra, a jógát az önismeret fejlesztésére és a különböző életszemléletek egyesítésére használják. A hindu jógában az önfelismerést és a megvilágosodást hasonlóan értelmezik, úgy tartják, a jóga gyakorlása által feltárul az én isteni természete.
A jóga szó igát, leigázást is jelent, így más értelmezések alapján a jóga célja a különválasztás (vijóga), vagyis a prakriti (anyag) és a purusa (felsőbb "én", az elpusztíthatatlan önvaló) elkülönítése, vagy más néven az ún. kaivalja, ami nem más, mint a prakritihez való kötődés teljes és végleges felszámolása, a megszabadulás állapota.Héjjas István: India ősi bölcsessége A leigázás, a jóga, az elmeműködés feletti uralmat, a tudat rezdüléseinek megzabolázását is jelentheti. Elsődleges célja az, hogy a Látó, az Ember, a tapasztalás végső alanya ne vesszen el a tudat-tartalmakban, ne azok hordozzák, hanem önmagában megálljon. Ha ez nem történik meg, akkor a Látó nem lát, hanem újra meg újra belegabalyodik önnön tudatfolyamataiba, együtt örvénylik a pillanatnyi tudatállapotokkal.Patandzsali: Az igázás szövétneke - kommentár
A jóga végső célja a megvilágosodás, majd a megszabadulás (móksa) elérése, amely által a lélek kikerül a születés és a halál körforgásából (szamszára). A jóga által uralható a test, az elme, továbbá az érzelmek és a vágyak. Fokozatosan vezet el a lét igazi természetének megismeréséhez. A jógi akkor éri el a megvilágosodást, amikor tudata megszűnik és megtapasztalja az egyesülés örömét. Az egyesülés a védánta filozófia szerint történhet egyéni lélekkel (átmannal) vagy a mindenható lélekkel (Brahmannal), a teista hinduizmusban pedig valamely istennel vagy istennővel. A buddhizmusban a tökéletes buddhával való egyesülés a teljes megvilágosodást jelenti, amely túlmutat isteneken és ördögökön, és minden más kettősségen. A megvilágosodás a korlátozott egón való túllépéshez és az univerzum egységes természetének felismeréséhez vezet.
A jóga gyakorlói szerint, habár az átlagember távol áll a megvilágosodástól, a jóga képes elvezetni a spirituális tudatossághoz, illetve a könyörületesség és a bölcsesség megértéshez. A jóga ugyan erősen kötődik a hinduizmushoz, és miközben tartalmaz olyan gyakorlatokat, amelyek a vallásos emberek számára hasznosak, alkalmazható azok számára is, akik nem vallásosak.
Meghatározásai A jóga meghatározásai: Patandzsali: "A jóga: a tudat alakulásainak uralása"Jóga-Szútrák 1,1 másképp: a tudatállapotok elnyomásaMircea Eliade: A jóga, 57. oldal, 2005 Vjásza: "A jóga összpontosított elmélyedés",Jógabhásja 1,1 a kiegyensúlyozott tudat és a lelki elmerüléshttp://www.jogapont.hu/index.php?inc=oldal&id2A=0000000258&cikk_id2=0000000141#.V6xa6piLTIU Ernst Wood: "A jóga a szellemi és testi kultúra rendszere, amit Indiában az ősi időktől kezdve gyakoroltak. Egyesíti a vallást, a filozófiát és a testi-lelki kultúrát... magában egyesíti a test fölötti uralmon kívül a lelki-szellemi és etikai lehetőségek kifejlesztését, amelyek hozzásegítenek az emberi lét teljességéhez".Rafael József: A tradicionális jóga rendszere Dennis Dunne: "A jóga az a módszer, amivel a tudatosság szintjére emelhetők a rejtett képességek". Mircea Eliade: "A jóga célja ugyanaz, mint a szánkhjáé: megszüntetni a hétköznapi tudatot egy minőségileg más tudat kedvéért, amely teljességgel képes a metafizikai igazság megismerésére". Baktay Ervin: "Azt mondhatjuk, hogy a jóga nem egyéb, mint az értelmi út, a gondolkozás tudatos irányítása, amely áthidalja a látszólag áthidalhatatlan szakadékot a tudat-fölötti és a tudatalatti, az ész-szerű és az érzésben gyökerező világ közt. Ilyképpen a jóga minden végső és gyökeres megismerés kulcsa. A jóga útja az Én legyőzése, az önmagunkon aratott teljes diadal, a szó legteljesebb értelmében vett önuralom."Baktay Ervin: A diadalmas jóga Selvarajan Yesudian: A jóga egyik jelentése: Istenbe merülni. Továbbá a kifejezés utalás a magasabb rendű én és annak igájába kényszerített személyes én összeköttetésére. Az út a rabságból a szabadságba, az öntudatlanságból az isteni öntudatba, az elszigeteltségből az egységbe: Ez a jóga!Selvarajan Yesudian: Rádzsa-jóga Szvámi Ráma: A jóga az önművelés és megvilágosodás egyetemes tudománya,Szvámi Ráma: Élet a Himalája Mestereivel, 2004 célja az egyéni léleknek a kozmikus lélekkel való összeolvadása Osho: A jóga erről szól: hogyan helyezzük át koncentrációnk középpontját, a fókuszt a testről a lélekre, az anyagról az anyagon túlira, a láthatóról a láthatatlanra, az ismertről az ismeretlenre – a világról Istenre.Osho: Jóga - Túl téren, időn és vágyakon, 16. old., 2008, Amrita Kiadó A. C. Bhaktivedánta: "Jógának azt a folyamatot nevezzük, amely összekapcsolja az embert a Legfelsőbbel".Bhagavad Gítá - úgy ahogy van, 6,3 - kommentár Bhaktivedánta Hittudományi Főiskola: A jóga kifejezés egy olyan folyamatra utal, amelyben az ember a teste és az elméje szabályozása, megzabolázása által megpróbálja megismerni saját eredeti önvalóját (szvarúpa), valamint elérni a létezés végső forrását, az univerzális Önvalót (Brahman), a szívben lakozó Felső-lelket (Paramátmá), vagy a Legfelsőbb Személyt, Istent (Ísvara, Bhagaván). E végső forrással való összekapcsolódás a jóga legmagasabb rendű célja.
Eredete
Mohendzsodáróban, az Indus-völgyi civilizáció romjai közül 4 ezer éves, meditáló jógikat ábrázoló képek kerültek elő. Ez azt bizonyítja, hogy a jóga gyakorlata már akkor is elég fontos volt ahhoz, hogy művészeti ábrázolás tárgyát képezze. Olyan dolgot nem ábrázoltak volna, ami abban az időben még gyerekcipőben jár, vagy nem része teljesen az akkori kulturális életnek.
A Védák, az Upanisadok, a Bhagavad-gíta, a Jóga-tantrák, a Jóga-szútrák és egy kevés, a hatha-jógával foglalkozó szöveg képezi a jóga legfontosabb irodalmát. Ezek a szövegek mintegy éves időszakot ívelnek át, egészen napjainkig.Goodfrey Devereux: A jóga alapjai, 2002 A két legfontosabb szöveg a Bhagavad-Gítá és a Jóga-szútrák. Utóbbi Patandzsáli, a Kr. e. 4. században élt indiai bölcs tollából maradt fenn, az összes többi jógakönyv tulajdonképpen erre alapozódik.
A jóga elméletének és céljainak részletes kifejtése megtalálható az Upanisadokban, amely Kr. e. a 8. és 4. század között keletkezett. Ezt a művet Védántának is nevezik, mivel a Védák befejezésének, avagy konklúziójának is tekintik. Az Upanisadokban az isteneket kiengesztelő áldozat bemutatások és ceremóniák dominálnak az új felfogással szemben, amely szerint egy, az erkölcsi kultúrán, a tudat kontrollálásán és edzésén keresztül bemutatott belső áldozat által az ember eggyé válhat a „Legfelsőbb Lénnyel” (amelyre „Brahman”ként vagy „Mahátman”ként hivatkoznak).
A jóga változatossága