Córdoba város Spanyolországban, azon belül a legnagyobb régióban, Andalúziában. A Guadalquivir partján fekszik, Córdoba tartományban, a Sierra Morena lábánál. Andalúzia harmadik legnagyobb városa Sevilla és Málaga után.

A terület egy ideig arabok befolyása alatt állt. A város volt a központja a Córdobai Kalifátusnak. A 10. században a világ egyik legnagyobb városaként tartották számon, a kultúra és gazdagság fellegvára volt. Ez idő tájt a feljegyzések szerint körülbelül 1 millióan lakták Córdobát. Córdoba belvárosa 1984-ben felkerült az UNESCO Világörökség-listájára. 2016-ban pályázott az Európa kulturális fővárosa címért.

Córdoba volt a városa három filozófusnak: a római Senecának, a muszlim Averroës-nek, valamint a zsidó Maimonidésznek.

Története thumb|left|250px|Római kori templom Már Kr. e. 32000 évvel ezelőtt megjelent ezen a környéken a neandervölgyi ember. A kárthágóiak létesítettek először itt települést Kartuba (Kart-Juba) néven.

A várost azonban elfoglalták a rómaiak Kr. e. 206-ban. Marcus Claudius Marcellus alapított itt római kolóniát a már meglévő ibériai településhez. Kr. e. 143 és 141 között a várost Viriatus ostromolta. Julius Caesar idején Córdoba a római provincia, Hispania fővárosa volt. Ekkoriban nagy római filozófusok érkeztek a városba.

Később, a Római Birodalom bukása után a vizigótok központja lett ez a település, a 6. század végén.

711-ben a területre a mórok nyomultak be, 716-tól Córdoba lett a tartomány fővárosa. A kalifátus fénykorában a város lakossága körülbelül 400 ezer fő volt. A 10. és 11. században Córdoba a világ egyik legfejlettebb települése volt: egy nagy kulturális, politikai, gazdasági és pénzügyi központ. Ekkoriban itt volt a világ legnagyobb könyvtára: a kötetek számát 400 ezer és 1 millió közé tették.

A kalifátus bukása (1031) után Córdoba hanyatlásnak indult. Egyre csökkent a város dominanciája a világban. 1236-ban megkezdődik a spanyol reconquista, melynek során visszafoglalják a mórok által elfoglalt területeket. A város azonban már elvesztette központi szerepét: a 18. században mindössze 20 ezren lakták az egykori fejlett, mór várost.

Córdoba a 20. században indult ismét fejlődésnek, s mára már lakossága körülbelül 330 ezer fő.

Fekvése thumb|left|250px|A Guadalquivir folyó Córdobánál A város a Guadalquivir partján terül el, s a Sierra Morena hegység is a közelben található.

Közlekedés A város elérhető a spanyol nagysebességű AVE vonatokkal Madrid, Barcelona, Sevilla, Málaga és Zaragoza irányából. Központi vasútállomása Estación de Córdoba Central.

Éghajlata Córdoba mediterrán éghajlatát már az Atlanti-óceán is befolyásolja. A telek enyhék, fagy ritkán van. Nyarai a legmelegebbek közé tartoznak Európában (Sevilla után): nem ritka a 40 °C fok sem. A nyári minimum hőmérséklet (27 °C) viszont a legmagasabb egész Európában. A csapadék a hidegebb hónapokban koncentrálódik a térségben, a mediterrán éghajlat és az Atlanti-hatásoknak köszönhetően. Az évi csapadékmennyiség kevés, kb. 500 mm. Az eddigi legmagasabb hőmérsékletet 1995. július 23-án mérték a Córdobai Repülőtéren, ez 46,6 °C volt. 2005. január 28-án pedig az eddigi leghidegebbet mérték: -8,2 °C-ot.

Testvérvárosai

São Paulo, Brazília Manchester, Egyesült Királyság Bourg-en-Bresse, Franciaország Fez, Marokkó Lahor, Pakisztán Betlehem, Palesztina Damaszkusz, Szíria Kairouan, Tunézia Adana, Törökország Isztambul, Törökország İzmir, Törökország Bukhara, Üzbegisztán

Népessége A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:

Jegyzetek

Kategória:Córdoba Kategória:Córdoba tartomány (Spanyolország) települései