Bojt község Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.
Fekvése A Bihari-sík északi részén, a Kis-Körös bal partján fekszik, Biharkeresztestől 8 kilométerre északra.
A közvetlen szomszédos települések: észak felől Hencida, északkelet felől Kismarja, kelet felől Nagykereki, délkelet felől Bedő, dél felől Biharkeresztes, nyugat felől Váncsod, északkelet felől pedig Gáborján.
Megközelítése Csak a 4817-es úton közelíthető meg, Hencidán vagy Biharkeresztesen át. (Közigazgatási határai között áthalad ugyan az M4-es autóút is, de annak a község területén nincs csomópontja, csak egy pihenőhelye a falu északi határszéle közelében.)
Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Biharkeresztes vasútállomása kínálja 8 kilométerre délre.
Története Bojt nevét már a XIII. században említette a Váradi regestrum. 1452-ben Both alakban, később pedig Boyt néven szerepelt oklevelekben. 1447-ben a Tholdy család birtokaként említették.
1552-ben Bojthy Gáspár, Thorday Péter, Poják Antal és Zenyesi László birtokolta, 1732-ben pedig Beleznay András, Tholdalaghy Mihály és Rákossy Ferenc birtoka volt. A településhez tartozott Kékespuszta, Lányipuszta, és Tokajpuszta is. Kékespuszta régen község volt, 1319-ben Benedek csanádi püspöknek és rokonságának a birtoka.
Közélete Polgármesterei IdőszakPolgármesterPárt1990–1994Pető Zsigmondnem ismert1994–1998Aranyi Ferencfüggetlen1998–2002független2002–2006független2006–2010Vass Máriafüggetlen2010–2014független2014–2016független2016–2019Bereginé Szegedi Hajnalkafüggetlen2019–2024független2024–Fidesz-KDNP
A településen 2016. június 19-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.
Népesség A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 89%-a magyar, 10%-a cigány, 1%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,2%-a magyarnak, 33,8% cigánynak, 1,7% románnak mondta magát (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 4,9%, református 57,8%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 17,2% (15,7% nem válaszolt).Bojt Helységnévtár
2022-ben a lakosság 94,3%-a vallotta magát magyarnak, 19,6% cigánynak, 8,8% románnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (3,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 46,6% volt református, 3,7% római katolikus, 1,4% görögkatolikus, 1,4% ortodox, 1,6% egyéb keresztény, 0,2% egyéb katolikus, 27% felekezeten kívüli (18% nem válaszolt).Bojt Helységnévtár
Nevezetességek Református temploma 1680-ban épült. A Nagy-rét Hajdú-Bihar vármegye védett természeti értéke. A településtől nyugatra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.
Források
Jegyzetek
Külső hivatkozások Bojt Nagy-rét
Kategória:Hajdú-Bihar megye települései Kategória:Bihar vármegye települései