A spanyol személyes névmásoknak (pronombres personales) van neme (género), száma (número) és esete (caso), ezeken belül csoportosíthatóak hangsúlyosság (tonicidad), valamint reflexivitás–reciprocitás (reflexividad–reciprocidad) szerint.
A személyes névmások összefoglalva az alábbi táblázatban láthatóak (h. = hímnemű, n. = nőnemű, s. = semlegesnemű):
Szám,személy Eset Alanyeset Tárgyeset Részes eset Elöljárós eset h. n. s. h. n. s. h. n. s. h. n. s. E/1. yo — me — me — míconmigo — E/2. tú / vos — te — te — ti / voscontigo — E/3. élusted ellausted ello lose lase lose lese élustedsíconsigo ellaustedsíconsigo ellosíconsigo T/1. nosotros nosotras — nos — nos — nosotros nosotras — T/2. vosotros vosotras — os — os — vosotros vosotras — T/3. ellosustedes ellasustedes — losse lasse — lesse — ellosustedessíconsigo ellasustedessíconsigo —
A T/2. személyű névmásokat (vosotros, vosotras, os) csak Spanyolországban használják. Latin-Amerikában helyettük az alaktanilag T/3. személyű ustedes (és a hozzá tartozó alakok) vették fel a ’ti’ jelentést is.
A személyes névmások csoportosítása Nem szerint
A személyes névmás a spanyolban lehet hímnemű (masculino), nőnemű (femenino) és semlegesnemű (neutro). Hímnemű személyes névmások: él, ellos, nosotros, vosotros, los. Nőnemű személyes névmások: ella, ellas, nosotras, vosotras, la, las. Semlegesnemű személyes névmás: ello. Hím- és nőnemben azonos személyes névmások: yo, tú, vos, usted, ustedes, me, te, nos, os, les, mí, ti, conmigo, contigo. Hím- és semlegesnemben azonos személyes névmás: lo. Hím-, nő- és semlegesnemben azonos (nembeli megkülönböztetés nélküli) személyes névmások: se, le, sí, consigo.
Szám szerint Szám szerint megkülönböztetünk egyes számú, illetve többes számú, valamint számban nem megkülönböztetett személyes névmásokat. Egyes számú személyes névmások: yo, me, mí, tú, vos, te, ti, usted, él, ella, ello, lo, la, le, conmigo, contigo. Többes számú személyes névmások: nosotros, nosotras, nos, vosotros, vosotras, ustedes, os, ellos, ellas, los, las, les. Számbeli megkülönböztetés nélküli (egyes és többes számban azonos) személyes névmások: se, sí, consigo. A tú és a vos használata közötti különbségekről lásd: Voseo, illetve Spanyol nyelvjárások.
Eset szerint A spanyol személyes névmásoknak négy esete van: alanyeset (caso nominativo vagy recto), elöljárós eset (caso preposicional vagy oblicuo), tárgyeset (caso acusativo) és részes eset (caso dativo). Alanyesetű személyes névmások: yo, tú. Elöljárós esetű személyes névmások: mí, ti, sí, conmigo, contigo, consigo. Tárgyesetű személyes névmások: lo, la, los, las. Részes esetű személyes névmások: le, les. Tárgy- és részes esetben azonos személyes névmások: me, te, se, nos, os. Alany- és elöljárós esetben azonos (specifikus esetmegkülönböztetés nélküli) személyes névmások: nosotros, nosotras, vosotros, vosotras, usted, ustedes, vos, él, ella, ello, ellos, ellas.
A según ’szerint’, valamint az entre ’között’ elöljárók – az entre sí ’maguk~egymás között’ kivételével – alanyesetet vonzanak: según yo ’szerintem’, entre tú y yo ’te és én köztem’.
Leísmo, laísmo és loísmo
A harmadik személyű névmások tárgy- és részes esete között olykor elmosódnak a határok. Spanyolországban hímnemben, személyeknél a részes esetű le, les névmásokat használják tárgyesetben is; a jelenség neve leísmo, és teljes mértékben elfogadott. Létezik még ezen kívül az ún. leísmo de cortesía, vagyis az „udvarias le-zés”, amely az egész nyelvterületen elterjedt. Ennek lényege, hogy az ’Ön, Önök’ jelentésű usted, ustedes névmásokkal tárgyesetben az alaktanilag részes esetű le, les névmásokat használják: pl. A usted le quiero ’Szeretem Önt’.
Amikor a tárgyesetű la, las névmásokat használják részes esetben nőnemben, a laísmo jelenségéről beszélünk. Ez nyelvjárási sajátosság, és főleg Kasztíliában terjedt el. Az ezzel analóg loísmo, azaz a tárgyesetű hímnemű lo, los névmások használata részes esetben a le, les helyett, kevésbé elterjedt és erősen népies jellegű.
Hangsúlyosság szerint A személyes névmások a spanyolban mondattanilag lehetnek hangsúlyosak (tónicos), illetve hangsúlytalanok (átonos). Míg az előbbiek szabad vagy félszabad morfémák, vagyis állhatnak önállóan vagy elöljárószóval a mondatban, addig az utóbbiak csak igével szerepelhetnek, és sorrendjük is szigorúan kötött. Hangsúlyos személyes névmások: yo, tú, vos, usted, él, ella, ello, nosotros, nosotras, vosotros, vosotras, ustedes, ellos, ellas, mí, ti, sí, conmigo, contigo, consigo. Hangsúlytalan személyes névmások: me, te, se, le, lo, la, nos, os, les, los, las.
Reflexivitás és reciprocitás szerint A személyes névmások az esetmorfémán kívül lehetnek visszahatóak (reflexivos), illetve – azokon belül – kölcsönösek (recíprocos). Inherens módon visszahatóak: se, sí, consigo. Reflexivitás megkülönböztetése nélküliek: él, ella, ello, nosotros, nosotras, vosotros, vosotras, ellos, ellas, vos, me, te, nos, os, mí, ti, conmigo, contigo. Reflexivitás és reciprocitás megkülönböztetése nélküliek: nos, os, se.
Tehát például a se névmás, azon kívül, hogy tárgy- vagy részes esetű, egyben visszaható is, vagyis jelentése ’(saját) magát/magukat’ vagy ’(saját) magának/maguknak’, illetve többes számban kölcsönös is: ’(ők) egymást’ vagy ’(ők) egymásnak’. (Ez alól kivételt képez a használata tárgyesetű névmással együtt részes esetben, valamint a harmadik személyű szenvedő igealakban.) Hasonlóképpen az elöljárós esetű sí névmás jelentése a határozói szerkezetekben ’saját maga/maguk’.)
Összegzés A fenti nyelvtani kategóriák alapján tehát minden személyes névmás pontosan definiálható. Ennek megfelelően, például a me névmás a következőképpen határozható meg: hím- és nőnemű, egyes szám első személyű, tárgy- és részes esetű, reflexivitást nem megkülönböztető hangsúlytalan személyes névmás. Ugyanígy, például a sí névmás fogalma: hím-, nő- és semlegesnemű (nemet nem megkülönböztető), egyes és többes számú (számot nem megkülönböztető), harmadik személyű, elöljárós esetű hangsúlyos visszaható névmás.
A hangsúlytalan személyes névmások sorrendje
A spanyolban az igével álló hangsúlytalan személyes névmások kötött morfémák. Sorrendjük szigorú szabályokhoz igazodik, melyektől eltérni nem lehet. A hangsúlytalan személyes névmások vagy az ige előtt helyezkednek el (proclisis), vagy simulószóként az igéhez hátulról tapadnak (enclisis). Az utóbbiak a mai nyelvben már csak a felszólító módú állító alakkal, a főnévi igenévvel, illetve a gerundiummal fordulnak elő; a középkori spanyolban és a klasszikus korszakban még bármely igealakhoz tapadhattak. Sorrendjüket – mindkét esetben – az alábbi szabályok határozzák meg: A se névmás, nyelvtani funkciójától függetlenül, mindig az első helyen áll (pl. Se me dijo todo ’Mindent elmondtak [minden elmondatott] nekem’). A többi névmás a „2. → 1. → 3. személy-szabály” szerint követi egymást, azaz a második személyű névmás mindig megelőzi az első személyűt, az első személyű mindig megelőzi a harmadik személyűt (pl. No te me lo cases ’Ne házasodj össze vele nekem’; Se me lo llevó la trampa ’Elvitte tőlem [azt/őt] a csapda’). A részes esetű névmás mindig megelőzi a tárgyesetűt, kivétel, ha egyikük sem tér el a két esetben (pl. Te [részes eset] la [tárgyeset] presentarán en la fiesta ’Be fogják mutatni őt [nőnem] neked a bulin’; viszont: Te [tárgyeset] me [részes eset] devolvieron ’Visszaadtak téged nekem’). A visszaható névmás megelőzi a nem visszahatót (pl. Te me entregaste ’Átadtad magad nekem’). Tárgyesetű névmásokkal a részes esetűek a se alakot veszik fel (pl. Se lo dije ’Elmondtam neki(k) azt’; díselo ’mondd el neki(k) azt’).
Mint a fentiek elemzéséből kiderül, a névmások sorrendjét valójában nem esetük és funkciójuk, hanem alakjuk határozza meg, így a fenti szabályok csupán az értelmezésükhöz adnak segítséget. Összefoglalva, a hangsúlytalan névmások sorrendje a következőképpen alakul:
Szám Személy 2. → 1. → 3. egyestöbbes se → teos → menos → lo / la / lelos / las / les
Duplikáció Amennyiben a mondatban vagy kifejezésben a hangsúlyos személyes névmás az a elöljáróval – tehát tárgy- vagy részes esetben – szerepel, a tárgy-, illetve részes esetű hangsúlytalan névmás használata is kötelező: le digo a él ’megmondom neki’, la quiero a ella ’őt szeretem’, a ti te perdono ’neked megbocsátok’.
A személyes névmások eredete
A spanyol személyes névmások – a harmadik személy kivételével – a latin személyes névmások nominativusi, accusativusi, illetve dativusi alakjaiból származnak, azonban az egyes alakok mai funkciója nem mindig esik egybe az eredetivel. Így például a yo (< egō; egy rövidült, közös újlatin *ĕo alakon keresztül), tú (< tū) és a vos (< vōs) latin nominativusból, a me (< mē), te (< tē), se (< sē), nos (< nōs), os (< vōs) accusativusból származnak, viszont az utóbbiak a spanyolban felvették a dativus funkcióját is. Ugyanakkor a spanyolban elöljárós esetű – határozói szerepű – mí (< mihi), ti (< tibi), sí (< sibi) latin dativusi (részeshatározói) alakból származik. Az alany- és elöljárós esetű nosotros, nosotras, illetve vosotros, vosotras névmások a latin alanyesetű nōs és vōs névmások otros, otras (< alteros, alteras), ’mások’ melléknévvel megerősített formái (ennek magyarázata, hogy a nōs és vōs névmásokat egyes számú jelentésben is használták „királyi többesként”, így a ’mi’ és ’ti’ többes számú jelentést a ’mások’ szócskával egyértelműsítették).
A harmadik személyű névmások a latin mutató névmás megfelelő eseteit viszik tovább a spanyolban is, a többes számú alanyeset (ellos, ellas) kivételével, amely latin tárgyesetből származik. Így az él (< ille), ella (< illa), ello (< illud) a mutató névmás nominativusából, a lo (< illum, h. és illud, s.), la (< illam), los (< illōs), las (< illas) az accusativusból, a le (< illi), les (< illīs) pedig a dativusból származnak. Az usted, ustedes (’Ön~maga’, ’Önök~maguk’) belső keletkezésű alak, amely a vuestra merced (’kegyelmed’) összevonásából és leegyszerűsödéséből jött létre.
A conmigo, contigo, consigo a latin cum elöljáró és a mēcum (’velem, magammal’), tēcum (’veled, magaddal’), sēcum (’saját magával, magukkal’) összevonásából származnak, vagyis etimológiailag redundáns alakok, mivel duplán is tartalmazzák a ’-val, -vel’ jelentésű latin elöljárószót. Bár ezeket az alakokat nyelvtani hagyomány miatt a személyes névmásokhoz sorolják, szigorú értelemben véve nem azok, hanem elöljáróval összevont formák.
Jelentések táblázata Az alábbi táblázatban a személyes névmások alakjainak értelmezése látható.